Ezért ezeknek a pótlékoknak a tekintetében a szabályozás kimondja, hogy a műszakpótlék és a rendkívüli munka után járó pótlék mely feltételek fennállása esetén, és a személyi alapbér hány százalékában kerüljön figyelembevételre a távolléti díj számítása sorá átmeneti időszakban a távolléti díj számítására vonatkozó gyakorlatot számos szabályozási anomália nehezí ilyen, hogy az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése már 2012. július 1-jétől hatályos, és nincs összhangban a távolléti díj számítására vonatkozó átmeneti időszakban hatályos régi rendelkezésekkel. A hivatkozott szabály szerint a munkavállalót a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Amennyiben tehát a munkavállaló a távolléti díjra jogosító munkavégzés alóli mentesülés időtartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján munkavégzése esetén bérpótlékra lenne jogosult, ki kell azt fizetni a távolléti díjon felül. Az átmeneti időszakban hatályos rendelkezések alapján tehát úgy tűnik, a műszakpótlékot kétszeresen is ki kell fizetni a munkáltatónak.
Az utazási költségtérítésről: a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 39/2010. (II. 26. ) Korm. rendelet 3§ (2) bekezdése szerint a költségtérítés - elszámolás ellenében- legalább 86%-a a fizetett ellenértéknek. Tehát, ha a munkáltató utazási költségtérítésre kötelezett, akkor a jegy/bérlet értékének minimum 86% -át kell térítenie. Ha tehát a munkáltató önnek a számla ellenében a bérlet árának 86%-át megfizette nettó értéken, akkor helytálló módon járt el. Ha nem, akkor érdemes a kérdésnek utána járni. Üdvözlettel: Balczer Balázs VÁLASZ 2: Tisztelt.................! A tanulmányi szerződését átvizsgálva a távolléti díj kapcsán az alábbi a véleményem: Nekem az derül ki a szerződésből –és az ön által korábban leírtakból- hogy a tanulmányi idő egészében ön nem végez munkát. (Mivel nappali képzésen folyik az oktatása. ) Ennek alapján az ön távolléte kezdő napja (2015. 01. 20. ) az Mt szerinti esedékességi időpont, és ezen időponttól visszamenően kell, hogy a munkáltató a távoléti díjat kiszámítsa.
Az Mt. 148. § (1) bekezdése felsorolja a munkavállaló díjazásának azon komponenseit, melyeket a munkavállaló távolléti díjának kiszámításakor figyelembe kell venni. A számítás során figyelembe kell venni a távolléti díj esedékességekor érvényes alapbért és pótlékátalányt valamint a irányadó időszakra kifizetett teljesítménybért és bérpótlékot. Az említett irányadó időszak az esedékesség időpontját megelőző hat hónap. Amennyiben a munkaviszony kevesebb mint hat hónapja áll fenn, az irányadó időszak a munkaviszony teljes tartama, egy hónapnál rövidebb ideje fennálló munkaviszony esetén pedig a munkavállaló havi alapbéréből és pótlékátalányából kell kiindulni [Mt. 152. § (2) bekezdés]. Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék és teljesítménybér meghatározásánál fontos figyelni arra, hogy ne az adott időszakban kifizetett összeget vegyük alapul a számításkor, hanem az adott időszakban teljesített munka ellenértékének összegét, annak kifizetése időpontjától függetlenül. Ami a távolléti díj esedékességét illeti, az Mt.
Mindamellett, hogy emelő tényezőként figyelembe kell venni a távollét idejére számított távolléti díj összegének kiszámításakor, a beosztás alapján ténylegesen járó pótlékot ki is kell fizetni. Súlyos alkalmazási problémát jelent az is, hogy az Mt. 2012. július 1-jétől alkalmazandó szabályai már nem a több műszakos munkarend fogalmát definiálják, hanem a munkáltató több műszakos tevékenységét, ugyanakkor a műszakpótlékra való jogosultság nem függ attól, hogy a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül-e. A több műszakos munkaidő-beosztásnak nincs meg az új szabályozás szerint értelmezhető intézménye. Ennek megfelelően az új szabályozás alapján már nem értelmezhető a délutáni és éjszakai műszak, nem tesz különbséget délutáni és éjszakai műszakpótlék között sem. A pótlékra (műszakpótlékra) való jogosultság teljesen új alapokra helyeződött. Az új szabályok szerint, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén a munkavállalónak harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
Hálás köszönettem Önnek. Üdvözlettel,.............. Dr. Balczer Balázs
A munkavállaló napi munkaideje 8 óra. Az irányadó időszak: 02. 01-07. 31-ig tart. A munkaidő-beosztás szerinti munkaidő: 1044 óra. A munkaidő-beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák száma: 1044 óra. A ténylegesen műszakpótlékra jogosító órák száma: 482 óra (ez az óraszám tartalmazhatja a 15%-os bérpótlék és a 30%-os műszakpótlékos órákat is). A figyelembe vehető pótlékok együttes összege: 94. 600. - Ft. Számítás A növekményre való jogosultság meghatározása: 1044 x 0, 3 = 313, 2 óra < 482 pótlékos óra Tehát ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-át eléri a ténylegesen műszakpótlékra, vagy bérpótlékra jogosító órák száma, akkor a megszerzett bérpótlék összegét növekményként vehetjük figyelembe. Az órára járó növekmény meghatározása: 94. - Ft / 1044 óra = 90, 61 Ft az egy órára járó növekmény! Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva: 90, 61 x 5 nap x 8 óra = 3624. - Ft növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak.
(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és szolgálati beosztásokat, valamint az idegen nyelv használatához kötött szolgálati beosztásokat a miniszter állapítja meg. (5) A idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a; b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a. (6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 100%-a, b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 60%-a, c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a. (7) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvből felsőfokú (C1) vagy középfokú (B2) típusú, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a komplex nyelvvizsgára meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
Felkészült animátoraink színvonalas tárlatvezetések segítségével repítik vissza Önöket a vár dicső fénykorába. Fűtött cserépkályháink melege mellett egész évben megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak, és Károlyiak történeteivel. Továbbá izgalmas, színes, állandó kiállításainkat is megtekinthetik: a Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várainak kiállítása, Füzér pénzérméi, "Élő Vár Zemplénben" – bútor kiállítás, "Lapidárium" – kőtár kiállítás A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található. Nagyon szépek a kápolna gótikus ablakkeretei. Az épületegyüttesben tematikus kiállításokat tekinthetünk az előkerült leletekről, a várvédők életéről és a középkori Füzérről. A rekonstrukciót követően az egykori koronaőrzési hely is látható lesz a Szent Korona hologramjával. A szintén újjáépített Alsó bástya panoráma teraszáról parádés kiláts nyílik dél felé a falura, de egészen a Sátoros-hegyekig ellátni innen tiszta időben.
Füzér Vára - Képek, Leírás, Vélemények - programok A várat a XIII. század elején építették, így Magyarország legkorábbi várainak egyike. Fedezzék fel velünk a megidézett múltat, mit e újjáépült REG-ÉLŐ Vár nyújthat! 50 kép 1/50 fotó Kiváló ( 529 értékelés) Fizetős parkolás Rossz időben is jó program! Bemutatkozás Füzér Vára szeretettel várja mindazokat a kalandra vágyó, természetet kedvelő, és történelmet szerető látogatóit, akik festői környezetben kirándulva, nemcsak a történelem egy szeletét szeretnék megismerni, de ki is szeretnék próbálni, milyen lehetett egykoron a váruradalmiak élete. Felkészült animátoraink színvonalas tárlatvezetések segítségével repítik vissza Önöket a vár dicső fénykorába. Fűtött cserépkályháink melege mellett egész évben megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak, és Károlyiak történeteivel. Továbbá izgalmas, színes, állandó kiállításainkat is megtekinthetik: a Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várainak kiállítása, Füzér pénzérméi, "Élő Vár Zemplénben" – bútor kiállítás, "Lapidárium" – kőtár kiállítás A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található.
A várat a 13. század elején építették, így Magyarország legkorábbi várainak egyike. Jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, melynek keretében felépült az úgynevezett Alsóvár, megújult a Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsóbástyája. A Füzéri vár története Építésének pontos ideje nem ismert, hivatalos oklevelekben először 1264-ben említik. Valószínűleg a 13. század elején, az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. Egy 1270-ben kelt oklevél egyik utalása szerint a vár II. András halálakor (1235) már állt, illetve még ez előtt királyi birtokba került. A vár nagy valószínűséggel már állt a tatárjárás előtt is. Egy Füzért elsőként említő okirat szerint IV. Béla lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, a hozzá tartozó uradalommal együtt, akitől fivére erőszakkal elvette. A 13. század végi sorsa ismeretlen. A projekt az IHM támogatásával jöhetett létre. Írjon ítéletet! Írtam, de hogyan szerkeszthetem? Ha az indapass elötti időkben írtam ÉS megadtam az email címet.