Manipulálták a résztvevőket, így az eredmények, amelyeket azóta is alapvetésként kezelt a közbeszéd, aligha valósak. A stanfordi börtönkísérletet mindenki ismeri, akinek minimális érdeklődése is van a pszichológia felé, aki pedig tanult is valamennyit, az betéve tudja a Philip Zimbardo nevéhez kötődő szociálpszichológiai kísérletet, melyben 1971-ben a Stanford Egyetem egyik épületének alagsorában diákok bevonásával vizsgálták a hatalom emberre gyakorolt hatását: a diákok egyik fele rab lett, másik fele börtönőr, véletlenszerűen, és a továbbiakhoz a kísérlet vezetői nem adtak semmilyen instrukciót. Az egyik legdurvább pszichológiai kísérlet, a Stanfordi börtönkísérlet története - YouTube. Mégis, a résztvevők olyan hamar és olyan extrém mértékben helyezkedtek bele a kísérletbeli státuszukba – a börtönőrök kegyetlenkedni kezdtek, a rabok pedig az idegösszeomlás szélére kerültek az elnyomástól -, hogy a kísérletet hamarabb le kellett állítani, nehogy valamely résztvevőben maradandó károkat okozzon. Legalábbis így tudtuk eddig. Ám a cikkében az oknyomozó újságíró Ben Blum most dokumentumokkal alátámasztva vonja kétségbe a kísérlet eredményét: úgy tudtuk és elfogadtuk, hogy önként és dalolva jött ki az emberekből az agresszor, ám Blum nyomozása nagyon mást mutat, hangfelvételekkel bizonyítja, hogy a kísérletben részt vevők nemhogy nem kaptak instrukciókat, de nagyon is egyértelműen el lett nekik mondva, hogyan viselkedjenek, különben a kísérlet nem fog működni.
A cikk szerint azonban a kísérlet csalás volt. A Medium újságírója, Ben Blum meginterjúvolta Douglas Korpit, aki maga hívta fel a figyelmet arra, hogy vérfagyasztó segélykiáltásai csupán színészkedés voltak. "Bárki, aki klinikus, tudná, hogy eljátszottam" – mondta Korpi. "Ha meghallgatod a szalagot, nem valami finom. Nem vagyok jó színész. Úgy értem, szerintem elmegy, amit csinálok, de inkább hisztérikus vagyok, mint pszichotikus. " Hisztériája megalapozott volt, de nem azokból az okokból, amelyeket Zimbardo feltételezett. A stanfordi börtönkísérlet - YouTube. Korpi sosem félt az őröktől, sem a helyzetétől, annak gondolatától viszont annál inkább, hogy nem kerül be a mesterképzésbe. "Azért vállaltam el a munkát, mert gondoltam, minden nap ülhetek majd magamban és készülhetek a felvételire" – magyarázta Korpi, egyúttal azt is érzékeltetve, mennyire nem lett részletesen elmagyarázva a résztvevőknek, mire számíthatnak. A "cellájában" ülve kérte, hogy hozzák be neki a tankönyveit, de kérését elutasították. Többszöri sikertelen próbálkozás után arra jutott, "nincs értelme" ott lennie.
Ha pedig a kísérlet meg volt rendezve, az minimum kétségessé teszi az eredmények hitelességét. Blum egy egykori résztvevő vallomásából indult ki: bizonyos Douglas Korpi, aki a kísérletben rabként szerepelt, azt mondta Blumnak, hogy sokat emlegetett összeomlása nem volt teljesen őszinte, a kísérletet vezető, azóta világhíres Zimbardo professzor győzte meg, hogy eljátssza a kiborulást. Blumnak emellett hangfelvételei vannak arról is, hogy a börtönőr szerepben lévő diákokat a kísérlet egyik vezetője, a börtön igazgatóját "alakító" szakember arra instruálja, hogy viselkedjenek keményebben, máskülönben a kísérlet nem fog működni. A hangfelvételt bárki meghallgathatja. A mostani oknyomozás azt állítja, hogy ilyen formán Zimbardóék felfedezései, miszerint az embereket szinte azonnal és válogatás nélkül elkezdi gonosszá tenni a hatalom, vagy egyáltalán nem igazak, vagy legalábbis nem úgy, ahogy állították. 3 botrányos emberkísérlet, amin felhördült a világ - Terasz | Femina. Philip Zimbardo, akit gyakorlatilag ez a kísérlet tett sztárpszichológussá, és aki rendszeresen jár Magyarországon, egyelőre nem reagált a Medium cikkére.
Eredetileg a tanulást és az emlékezetet vizsgáló kísérlet hez toboroztak embereket, hogy alaposabban megismerjék a büntetés hatását a tanulási folyamatra. A kísérlet ben egy beavatott színész volt az egyik fülkében, míg a másikban a tanár szerepét eljátszó önkéntes jelentkező, előtte egy harminc kapcsolóval ellátott generátor, mellyel a diák szerepét felvevő színészt lehetett elektromos árammal büntetni. A stanford börtönkísérlet. Természetesen a valóságban ez nem történt meg - csak az önkéntes, nem beavatott személy tudta így. Minden rossz válasz esetén fokozatosan nagyobb áramütést kellett adni a tanulónak, a feszültség 15 volttól 15-ös léptenként nőtt 450 voltig. 150 voltnál azonban a diák fokozódó rosszullétet és egyre nagyobb fájdalmat szimulált, és kérte a kísérlet befejezését, a vezető azonban a tanár számára is hallhatóan a folytatásra kötelezte őt. Ha viszont a tanár akarta volna befejezni, a vezető a felelősséget magára vállalva kérte a folytatást. Holott eleinte úgy gondolták, csak nagyon kevés tesztalany megy el a végső feszültségekig a büntetés során, a résztvevők 65%-a - igaz, rossz érzéssel - kiadta a 450 voltos áramütést is, 300 volt alatt viszont egyikük sem állt meg.
Philip Zimbardo világhírű szociálpszichológus virtuálisan jelen lesz Csíkszeredában: november 5-én, hétfőn 18 órától a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara és a Pro Scientia Siculorum Egyesület felkérésére tart online előadást a Csíki Moziban. A sokat idézett és vitatott stanfordi börtönkísérlet megalkotójának kutatásai elsősorban arra irányultak, hogy mitől és miként válnak gonosszá teljesen normális, tisztességes emberek a csoportdinamika hatására bizonyos körülmények között. A Csíki Moziban tartandó online előadásában azt is ismerteti a professzor, hogy miként védhetőek ki a gonosszá válást segítő környezeti hatások: például, ha felkaroljuk és ünnepeljük a közöttünk élő, hőstetteket végrehajtó, ugyanakkor legtöbbször csekély figyelmet kapó embertársainkat – szomszédainkat, ismerőseinket, de akár számunkra ismeretlen hétköznapi személyeket, olvasható a szervezők közleményében. A pszichológust hosszú pályafutása során a gonosz lélektanán kívül olyan közérdeklődésre számot tartó témák is foglalkoztatták többek, mint a megváltozott nemi szerepek s az időhöz való viszonyunk.
Egyébként nem ez az első híres kísérlet, amiről kiderül, nem hiteles: Stanley Milgram 1963-as kísérlete szintén manipuláltnak bizonyult: Milgram a hatalommal szembeni engedelmességet vizsgálta híres áramütéses kísérletében, és azt találta, hogy ha azt mondják, ez a dolga, akkor az emberek többsége nem riad vissza a kínzástól és a gyilkosságtól sem. A kísérlet dokumentációja aztán pár éve nyilvánosságra került, azt egy Gina Perry nevű pszichológus megvizsgálta a papírokat, és arra jutott, hogy az eredmények értelmezése teljesen helytelen volt, sőt, arra gyanakodott, hogy Milgram szándékosan publikált valótlan adatokat. Míg ugyanis milgramék arra jutottak, hogy az emberek java bármeddig hajlandó volt elmenni társai kínzásában, addig Perry azt találta a dokumentumokban, hogy valójában a résztvevők kétharmada nem volt hajlandó túlmenni egy bizonyos határon, akik pedig elmentek a végsőkig, a halálos áramütésig, azok is csak azért, mert tudták, hogy valójában nem okoznak senkinek fájdalmat, csak "játék" az egész – ez azonban csak a résztevőkkel készített interjúkból derült ki, amik sokáig nem voltak nyilvánosak.
19 oldalas közleményét a Hősök Tere vezetőjének küldte el. A Hősök Tere Zimbardo egyik nemzetközi projektjének magyarországi ága. Az amerikai pszichológus, szociolódus Zimbardo reakciója magyarul először a magyar pszichológiai oldalon jelent meg, a cáfolatból ennek alapján válogattuk ki a legfontosabb állításokat. Voltak instrukciók Zimbardo elismeri, hogy valóban instrukciót adott arra, hogy a börtönőrök szerepébe bújó tesztalanyok a jogszerűséget és a rendet fenntartsák, és követeljenek egyúttal tiszteletet a raboktól. Azaz valóban kaptak utasítást arra, hogy kemények legyenek a rabokat alakító egyetemistákkal, de – emeli ki Zimbardo – a továbbiakban nem írták körül a viselkedésüket. Kiemeli, hogy egy zendülés lecsillapodása után váltak az őrök még keményebbé. Ilyen élethűen nem lehet játszani Blum cikkében kitér egy John Wayne nevű férfira, aki a kísérlet során kezelhetetlenül viselkedett, de állítása szerint csak azért, mert szerepét tudatosan eljátszotta, azaz mímelt. Zimbardo válaszában részletesen ír Wayne kegyetlenkedéséről; arról, hogy nem adott elég ételt a raboknak, fizikai megpróbáltatásoknak tette ki őket, illetve megalázó helyzetbe kényszerítette a fogvatartottakat.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Pedagógia kategória termékei tartalom: "E könyv a fogyatékosok nevelésének, a fogyatékosokkal való helyes bánásmód kialakításának legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteit foglalja össze, és bemutatja a fogyatékosok intézményrendszerét. Haszonnal forgathatják mindazok, akik valamilyen nevelési probléma megoldásához kívánnak segítséget kapni, de azok is, akik ismereteiket akarják felfrissíteni vagy csak tájékozódni akarnak. A könyv mondanivalója iskolaközpontú - de nemcsak az iskoláskorú fogyatékosokról szól -, nevelésközpontú - de gyógyítási, gondozási, munkába állítási stb. szempontokat is ismertet fogyatékos-központú - de azokat a nevelési nehézségeket is áttekinti, amelyek a jelenleg elfogadott meghatározások szerint nem fogyatékosságok, és intézményesen nem tartoznak a gyógypedagógia területére. Könyv: Mezeiné Dr. Isépy Mária, Hoffmann Judit: Gyógypedagógiai alapismeretek. A könyvben tárgyalt nevelési problémák körét, a feldolgozás szempontjait és területeit nem a gyógypedagógia vagy a gyógypedagógus illetékességi köréről kialakított elméleti álláspont alapján, hanem a leendő olvasók tájékozódási igényeit szem előtt tartva jelöltük ki. "
I. Gyógypedagógiai alapismeretek kony 2012. A gyógypedagógia általános kérdései A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai (ILLYÉS SÁNDOR)..... A gyógypedagógia mint tudomány (MESTERHÁZI ZSUZSA) Fogyatékosság és szociális hátrány (BÁNFALVY CSABA) Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (FONYÓDI ILONA) II. Fogyatékosság és testi, idegrendszeri károsodás Az idegrendszer plaszticitása (HÁMORI JÓZSEF) A látás károsodása (PAPP LÁSZLÓ TIVADAR) Hallássérülés — hallási fogyatékosság (PATAKI LÁSZLÓ) A mozgáskárosodás (KULLMANN LAJOS) Illiogyatékosság és képességzavar A beszédképesség zavarai (GósY MÁRIA) Az olvasás és írásképesség zavarai (sÉPE VALÉRIA) A matematikai képességek zavarai (MÁRKUS ATTILA) A figyelem és a cselekvésszervezési képesség zavarai (VETRó ÁGNES) IV.
Szeretnék értesítést kapni, ha ismét rendelhető Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár Gyógypedagógiai könyv. Leírás a könyvről Adatok Kötésmód: ragasztott kartonált Méret [mm]: 166 x 237 x 9 Hozzászólások További hozzászólások betöltése Bejegyzések a könyvről Remélem mi hamarabb meg tudom rendelni Hoffmann Judit, Mezeiné Dr. Isépy Mária Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést További hozzászólások betöltése
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x