Megpróbálnak edzésekre járni, nagy akarásnak nyögés a vége, így persze nem élvezik. Megpróbálnak egészségesebben étkezni, az sem sikerül, így megerősödnek a negatív feltevéseik, és romlik a depresszió. Érdekes vetülete korunknak, hogy sokan a mozgás-táplálkozás jelentette sportos életmód mellett (vagy helyett) plasztikai sebésztől, csodatablettáktól remélik elérni a kívánt eredményt. Sport, mozgás, aktív életmód: az arany középút Legyünk aktívak, mert enélkül nincs egészség, de másrészt fontos, hogy el tudjuk fogadni magunkat. Gyerekekkel, munkahellyel a hátunk mögött ne akarjunk versenyezni az internetes közösségi média sokszor hamis világában naponta a konditeremből üzengető hírességekkel. A szomorúság ezt teszi a testünkkel | Házipatika. Ők többnyire éppen annyik, amit mutatnak: egy kerek fenék, vagy egy kidolgozott bicepsz. Életkorunknak, adottságainknak megfelelő mértékben mozogni jó és egészséges, az életmód alapvetően pedig pozitívan befolyásolja életkilátásainkat. Legyünk aktívak, álljunk fel a számítógép elől, de mint annyi mindenben, itt is a legjobb az arany középút megtalálása.
Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság. Lassan a testtel! Annak, hogy tartós eredményeket érjünk el a mozgással, és az valóban az életformánkká váljon, az egyik legfontosabb titka a kitartás. Nem várjunk azonnali eredményeket, inkább a "lassú víz partot mos" elvet kövessük. A túl intenzív, nagyon megterhelő edzések csak kifáradást, izomlázat okoznak és elveszik a kedvünket a másnapi folytatástól. Holott a mozgást legalább hetente 5×30 perc erejéig be kellene építenünk a mindennapokba. Azoknak, akik korábban nem mozogtak, optimális a 15-20 perces, alacsony-közepes intenzitású edzés, majd szép lassan érdemes emelni az időtartamot és az intenzitást. Hogyan hat a mozgas a testi egeszsegre 2. A gyaloglás is remek mozgásforma lehet, ha kellő intenzitással és kitartással végezzük.
Ilyen például a relaxáció, a meditáció, de a testedzés is. Sportolás során kiszakadhatunk a hétköznapi környezetünkből, a stresszforrásoktól eltávolodhatunk. Mindeközben átéljük a mozgás öröm ét, ami javítja a hangulatunkat. Sportolás közben egy másik világba kerülhetünk át – pláne ha ki is mozdulunk hozzá. Fizikai aktivitás után pihentetőbb az alvás is, a kipihentség pedig segítheti a mentális jóllétünket. Biológiai szinten is számos változás indul el a rendszeres testmozgás következtében. Hogyan hat a mozgas a testi egeszsegre full. Például hosszú távon nyugalmi helyzetben – tehát amikor éppen nem végzünk különösen aktív fizikai tevékenységet – csökken a pulzusszámunk, a vérnyomásunk és a légzésszámunk. Ez pontosan az ellentéte a stressz átélésekor megjelenő biológiai jeleknek, megnyugvással tölt el minket. Érdemes új sportolási formákat, új célokat kitűzni időnként, mert ez a motiváció dat és a lelkesedésedet is növelheti. Próbáld ki te is! Néhány izgalmas mozgásforma, amit érdemes kipróbálni: • Futás / séta / kerékpározás a természetben • Yoga • Tai chi • Spinning • Fitness trambulin • Kangoo • Hullahopp karika • Úszás • Rúdtánc fitness • Légtorna • Zumba • Aerobic A mozgásöröm átélése mellett jobban megismerheted saját testedet, nőhet a tested feletti kontroll érzése.
Keveset hallunk ugyan erről, de a kutatások rámutatnak, hogy a rendszeres testmozgás még a szexuális életre is kifejezetten kedvezően hat. Növeli az általános erőnlétet, az izmok terhelhetőségét, nemtől függetlenül pedig a libidóra is kedvező hatást gyakorol. A természetben végzett mozgás enyhíti a depressziót és a depresszív tünetek előfordulását, különösen, ha ébredés után veszed rá magad. A heti legalább 3-5 alkalommal, kb. 30 percen át végzett testmozgás, testedzés preventív jellege vitathatatlan, viszont akkor is sokat jelent testünk egészséges működésének szempontjából, ha már kialakult valamilyen krónikus panasz. A rendszeresen végzett, heti kb. 1000-2000 kalóriát elégető mozgás már kimutathatóan jótékonyan hat a test egészére nézve, függetlenül nemtől, kortól, kezdeti állóképességtől. Hogyan hat a mozgas a testi egeszsegre video. Ha valamilyen betegség áll fenn nálad, mindenképpen egyeztess háziorvosoddal, és csak azután fogj neki az általa javasolt testmozgásnak, edzési formának! (x) TOVÁBBI CIKKEK Elolvasom Béltisztítás kisokos | Kinek, mikor, és hogyan segíthet?
Ez segít a tápanyagok elégetésében, ami hosszú távon csökkenti a testzsírt. Egy futóedzést követően, különösen, ha a futás nagy intenzitású volt, az anyagcsere mértéke akár 36 órán keresztül is magas marad, ami azt jelenti, hogy több kalóriát égetünk el, még akkor is, ha pihenünk és regenerálódunk. A FUTÁS HATÁSA A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEKRE A futás jót tesz szervezetünknek? tehetjük fel a kérdést. A rendszeres testmozgás pozitív hatásai - Premium Diet. A válasz egyértelműen igen, hiszen, amikor a szív- és érrendszeri fittség javításáról van szó, akkor a szív- és érrendszer (más néven keringési rendszer) - amelyek transzportáló, szállítási funkcióval rendelkezik – odaszállítja a működő sejtekhez az oxigént és egyéb tápanyagokat, miközben eltávolítják a lebontási folyamatok egyik végtermékét a szén-dioxidot. Amennyiben bármilyen okból kifolyólag károsodik a szív- és keringési rendszer, akkor ez gyakran az artériákban felhalmozódó zsírok lerakódását okozhatja, amely révén megnő a vérrögök kialakulásának kockázata. Például stroke, szívroham és szívkoszorúér-betegség alakulhat ki.
A fizikai aktivitásukat növelőkhöz hasonlóan kedvező pszichés kondícióval rendelkeztek azok is, akik alkalmazkodva a korlátozások adta lehetőségekhez, testmozgási szokásaikon csak részben változtattak, azok gyakoriságát nem, legfeljebb helyszínét változtatták meg. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a beltéri, konditermi, uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával, túrával váltjuk fel, megőrizhető lelki egészségünk még a legszigorúbb korlátozások ellenére is – mondja dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője. A 2021. április 15. A kirándulás 6 csodálatos hatása a szervezetre: nem csak a vércukorszint stabilizálásában segít - Egészség | Femina. és június 15. között zajlott, "A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében" című online felmérésben összesen 1334 – tizennyolc évnél idősebb – személy vett részt. A járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának (30%) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. Több korábbi vizsgálat szerint a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokak esetében testsúlynövekedés figyelhető meg a járvány kirobbanása utáni 1 évben.
Mozgás fél egészség - Hogyan és mennyit mozogjunk, hogy egészségesek legyünk? "Hétfőtől újra eljárok kocogni! " – ugye, milyen ismerős? Számos ilyen kijelentéssel találkozhatunk, különösen január környékén a Nagy Karácsonyi Hízókúra után. Kár, hogy az esetek többségében a véresen komoly elhatározásokból nem sok valósul meg, ugyanis egyik kutatás bizonyítja a másik után: a heti 3-5 alkalommal végzett 30 perces mozgás is komoly pozitív változásokat okozhat testünk biológiai folyamatait tekintve. Ugyan riasztóak lehetnek számodra is a következő adatok, de ez az igazság: a becslések szerint manapság világszerte mintegy 1, 9-2 millió ember veszíti életét évente a testmozgás hiányának következtében kialakuló betegség miatt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján elmondhatjuk, hogy a jelenleg aktív felnőtt korú egyének 17%-a szinte egyáltalán nem végez rendszeres testedzést, 41%-a pedig végez ugyan, de koránt sem elegendőt. A rendszeres, mértékletes testmozgás legismertebb jótékony hatásait már betéve tudjuk: ilyenek például az alakformálás, a tüdőkapacitás-növekedés és a vérkeringés-serkentés.
A boszniai háború Visokóra is nagy hatással volt, a háború négy éve alatt Bosznia és Hercegovina hadserege állomásozott itt. Visoko ma gazdag kulturális örökséggel rendelkező város, de gazdaságára a háború negatív hatással volt. Népesség [ szerkesztés] 2005-ben a város lakossága 40 276 fő: 96% bosnyák, 2% szerb, 1% horvát, 1% egyéb. Látnivalók [ szerkesztés] A városban egy mecset és egy dzsámi található. A Hadži Ibrahim mecset és a Fehér vagy Šerefudinova dzsámi. A dzsámit Zlatko Ugljen építette 1980-ban. Piramisok [ szerkesztés] 2005 végén a boszniai Semir Osmanagić egy piramist vélt felfedezni a Visoko feletti hegyen. Az elkezdődött régészeti feltárások során további négy piramist találtak és további kettőt feltételeznek. Bosznia-Hercegovina - Balkán-félsziget - adat.one. A tudomány még eléggé megosztott, sokan kételkednek a felfedezésben. A turizmusnak viszont kedvez ez a hírverés, évente több százezer turista fordul meg az ásatásokon. Visoko látképe a Nap piramisról Média [ szerkesztés] Rádió Q Visokoi Rádió Televízió Rádió NABA CATV További információk [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 133860494 LCCN: n96072240 GND: 4421583-6 NKCS: ge566671
Székhelye Tuzla. 4. Zenica-doboji (Zeničko-dobojski kanton, Ženičko-dobojska županija). Székhelye Zenica. 5. Boszniai Drina-menti (Bosansko-podrinjski kanton, Bosanska-podrinjska županija). Székhelye Goražde. 6. Közép-Boszniai (Srednjobosanski kanton, Srednjobosanska županija). Székhelye Travnik. 7. Hercegovinai neretvai (Hercegovačko-neretvanski kanton, Hercegovačko-neretvanska županija). Székhelye Mostar. 8. Nyugat-Hercegovinai (Zapadnohercegovački kanton, Zapadnohercegovačka županija). Székhelye Široki Brijeg. 9. Szarajevó kanton vagy Szarajevói megye (Kanton Sarajevo, Sarajevska županija). Székhelye Szarajevó. Szarajevón végigvonult a történelem. 10. Livnói/Hercegboszniai (Livanjski kanton, Hercegbosanska županija). Székhelye Livno. A Brčkói Körzetet, amely a Szerb Köztársaság északi és keleti területeit összekötő stratégiai jelentőségű ponton helyezkedik el, a két entitás közösen birtokolja, de a gyakorlatban Bosznia-Hercegovina (az állami szint) igazgatja. Intézmények [ szerkesztés] A Föderáció elnökkel és két alelnökkel rendelkezik, akik rotációs alapon váltják egymást.
Szarajevó, az életre kelt város A kilencvenes évek pusztító háborúja után Bosznia-Hercegovina fővárosa Szarajevó ismét régi fényében ragyog. A háború pusztítása persze nyomot hagyott az épületekben és a lelkekben egyaránt. De az itt élők előrefelé néznek és Szarajevó olyan helyekké vált, olyan hellyé tették, hogy a város Európa kulturális fővárosa lehetett és a Lonely Planet egyik leginkább meglátogatásra javasolt fővárosává választotta. Ismerje meg velünk Szarajevó legjobb helyeit! Bosznia és Hercegovina – Wikitravel. Indulhat a kaland? Sárga erőd / Sárga bástya Innen nyílik a legszebb kilátás Szarajevóra. Érdemes a túrát itt kezdeni. Kanyargós, hajtűkanyarokkal szabdalt út vezet fel a Jekovac-szikla tetejére, ahol az 1600-as években emelt erődítmény áll. A feladata a várost fenyegető támadások kivédése volt. Nevét az építkezés során használt sárga kőről kapta, ma már nem erődként funkcionál, kilátóvá alakították át, egy kellemes kávézóval kiegészítve. Óváros / Bašcaršija Az elbűvölő óvárosban az embernek olyan érzése támad, mintha egy kirándulást tenne a távol-kelet irányába, a tornyos mecseteket macskaköves utcák veszik körül, amelyek a nyüzsgő bazáron keresztül kanyarognak az ódon falak között.
Prozor Прозор 7 600 10 349 37. Novi Travnik Нови Травник 11 520 10 006 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ U Gradu Tuzla živi 110. 979 stanovnika: Pogledajte rezultate popisa u Tuzli. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19. ) Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A lap eredeti címe: " rosai&oldid=23389622 " Kategória: Bosznia-Hercegovina települései Települések listái országok szerint Rejtett kategória: Forrással nem rendelkező lapok
Visoko város Bosznia-Hercegovina középső részén, a Zenica és Szarajevó közti úton. Lakosainak száma kb. 17 000. Visoko közigazgatási szempontból a Zenica-Doboj kanton része. Neve jelentése bosnyákul annyit tesz Magasan, amely a környező hegyekre utalhat. A középkori Bosnyák Királyság legelső fővárosa és királyi székhelye volt. Fekvése [ szerkesztés] A város a Bosznia folyó partján fekszik, ahol a Fojnička belétorkollik. Történelem [ szerkesztés] A terület egykor a középkori Bosznia állam központját képezte, I. Kotromanić Tvrtko király itt hozta létre az ország fővárosát 1355-ben. A török hódoltság kezdete 1463-ban volt. Magát a várost a török hódítás idején alapította Ajas bég. Miután az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta Boszniát, Visokót újjáépítették abban a keleti stílusban, amely az oszmán korra volt jellemző. A város 1945. április 7-én szabadult fel. Jugoszlávia részeként Visoko eleinte nem nagyon fejlődött. A második világháborúban a város nem sok károsodást szenvedett. A nagy fejlődés a kommunizmus évtizedeiben indult meg.
Másképp emlékeznek A szakadék nem kicsi: azt sem sikerült elérni, hogy a három nemzet együtt emlékezzen a világméretű katasztrófa egyik pillanatáról. A boszniai szerbek nem vesznek részt a szarajevói megemlékezéseken, hanem külön rendezvényt tartanak. Az utazó ebből valószínűleg semmit sem érzékelne, különösen Szarajevóban nem. Egy olyan városba csöppenne, amelyben a világok, az impériumok keveredése máig látható. Egymás mellett léteznek a török birodalom máig élő maradványai, a valaha jelentős szefárd zsidó közösség nyomai, a Monarchia építészeti és infrastrukturális hagyatéka, a királyi és szocialista Jugoszlávia emlékei. És a legutolsó háború nyomai. Mindeközben a lábát sem kellene kitennie a régi városközpontból. A legutóbbi háború nyomai még ma is láthatók a város központjában Forrás: DPA/AFP/Rolf Haid Ugyanakkor – bár Európában alig van család, amelyik életére ne hatott volna a Nagy Háború (vagy az I. világháború, ahogy tetszik), az eseménysor, amely látszólag a boszniai városban eldördült lövésekkel kezdődött – Szarajevó igazából nem tud mit kezdeni az örökségével.