Cementbázisú, emelt minőségű por alakú ragasztó Baumit ProTherm, valamint egyéb polisztirol, ásványi és XPS hőszigetelő lemezek ragasztásához és tapaszolásához, valamint üvegszövet beágyazásához. Tapaszként betonfelületekre is alkalmas. Kiváló ár-érték arány Flexibilis és időjárásálló Egyszerűen alkalmazható
Az alap legyen szilárd, száraz, kivirágzástól és leválasztóanyagtól mentes. Tapaszolás betonra: alaposan tisztítsuk meg a felületet. A felület, az anyag és a levegő hőmérséklete +5 °C felett legyen a feldolgozás és a kötés ideje alatt. Ne adagoljunk a masszához fagyásgátló adalékszert. A 14 napnál hosszabb ideig ultraviola-sugárzásnak kitett homlokzati lapokat (elsárgult lapok) nem szabad tapaszolni, hanem újra át kell csiszolni és természetesen portalanítani. A tapaszréteget a további munkálatok előtt legalább 7 napig hagyjuk száradni. Dupla üvegszövet rétegnél a második tapaszréteget legkorábban 1 nappal késibb lehet felvinni. Baumit procontact ragasztó pisztoly. Egyes dübelgyártók dübelkialakításánál a fejrészre a tapaszréteg felhordása elitt 12 órával egy kiegyenlítést kell végezni Baumit DuoContacttal. Ha élvédőt használunk, az üvegszövetnek az élvédőket takarva 20 cm-re át kell fednie az éleket. Minden további réteg előtt 2-3 nap várakozási időt betartani, nedves foltképződés nélkül, egységes száraz felületet készíteni.
Kevesebb részlet keyboard_arrow_up
Kiszerelési bruttó ár: A feltüntetett árak csak webáruházon keresztül történő vásárlás esetén érvényesek! Polisztirol hőszigetelő lemez ragasztására, üvegszövet ágyazására A termék ára a mennyiség függvényében tartalmazhat további járulékos költséget. Baumit pro contact ragaszto 1. Egységár: 100, 60 Ft/kg Elérhetőség: Rendelhető Gyártó: Baumit Cikkszám: 2115710100 Paraméterek Kiszerelés 25 kg/zsák Súly kg 25 kg Leírás Cementbázisú, poralakú ragasztó EPS homlokzati lemezek ragasztásához és tapaszolásához, valamint a Baumit üvegszövet beágyazásához. Előnyök: • Gyárilag előkevert, • Kézi és gépi felhasználásra egyaránt alkalmas, • Polisztirol lemezek ragasztására és tapaszolására kifejlesztett termék. Letölthető dokumentumok Youtube videók Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
És miért pont '68 a végpont? Egyfelől azért, mert politikai és történelmi szempontból ez egy jól értelmezhető dátum – nemcsak a prágai tavasz, de a párizsi események miatt is, másrészt mert '68-ban van egy generációs fordulópont. Az Ipartervvel berobban az a ma is aktív generáció – Bak Imre, Nádler István, Lakner Antal, Szentjóby Tamás, Tóth Endre nevével tudnám fémjelezni –, akik a neoavantgárd révén már egy másfajta küzdelmet kezdenek el a politikai közeggel szemben. Borus Judit (szerk.) - Keretek között - A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958-1968) - Múzeum Antikvárium. '68 után már nincs elfogadás, nincs kompromisszum. Bemutató A Magyar Nemzeti Galéria Keretek között című kiállítása az első tárlat, amely átfogó képet ad az 1958 és 1968 közötti évtized művészetéről. A kiállítás két meghatározó történelmi esemény közötti időszak művészetét tekinti át: az 1956-os forradalom utáni konszolidáció éveitől az 1968-as prágai tavaszig. Ekkor jött létre a kultúrára vonatkozó kategóriarendszer, a "Három T", vagyis a művek Tiltott, Tűrt és Támogatott kategóriák szerinti minősítése, ami a művészeti eseményeket, kiállításokat és a könyvkiadást is befolyásolta.
A kereteken belül viszonylag tág tere maradt a művészi kísérletezésnek és a többféle művészi tradíció vállalásának. A realizmus, a konstruktivizmus vagy a századelő baloldali avantgardizmusa egyaránt ilyen újjáéledő hagyományt jelentettek. A tűrt és tiltott művészetet megjelenítő hatodik egységben olyan alkotásokat mutatunk be, amelyek a maguk idejében csak nagyon szűk nyilvánosság számára voltak hozzáférhetők. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1978 relative. A lakástárlatok, vidéki kultúrházak, ifjúsági klubok olykor csak néhány napig látható kiállításait a megszállott érdeklődők mellett a titkos ügynökök és besúgók is rendszeresen látogatták. Az első pillantásra érthetetlen vagy értelmezhetetlen – többnyire absztrakt vagy szürrealista – művek rendszerint gyanúsak voltak, a kultúrpolitika pedig minden eszközzel megpróbálta a "dolgozó nép" tömegeit elszigetelni az ilyen művekkel való találkozástól. A hatvanas évek általános vizuális kultúrájában nagyon mély nyomot hagyott ennek a bizonyos keretek között formálódó modernségnek a világa.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Museum Of Fine Arts - Hungarian National Gallery A környező országokban már előrukkoltak a 60-as éveket feldolgozó művészettörténeti projektekkel, és hazánk régóta lógott ezzel a feladattal. Kitűnő szimbólumot találtak hozzá: egy "keret" többféleképpen is értelmezhető, egyrészt stabilitást nyújt, másrészt korlátként is működik, és a 60-as évekre ez többé-kevésbé ráhúzható. Persze fontos tisztázni, hogy nem 50-től 60-ig tartott a korszak, hanem valójában az az 1956-os forradalom utáni konszolidáció éveitől az 1968-as prágai tavaszig, a kiábrándultság évéig. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1986 relatif. Azért is nehéz körülírni ennek az időszaknak a kulturális életét, mert egyszerre több ellentmondásos művészeti kifejezésmód uralkodott, ráadásul ekkor épült ki az aczéli kultúrpolitika "három T" ( tilt, tűr, támogat) rendszere, amiben meg kellett tanulni a sorok között olvasni. A keretek közé szoruló képzőművészetben még érezhető volt a szocialista realizmus hatása, a visszanyúlás a Bauhaus és az avantgárd örökségéhez, és már formálódtak a modernista és a neoavantgárd célkitűzések is.
Mintha át lenne ugorva közben a nehéz, ellentmondásos időszak. De Bernáth Aurél is jó kiindulópont – ő például nagyon nagy hatással volt a következő generációra, többek között Csernus Tiborra, Lakner Antalra. Tőle egy szocreál képet mutatunk be egy néhány évvel később készült munkájával együtt, hogy éreztessük, hogyan mozdul el valaki a szigorú ábrázolástól a kicsit lazább felé. Ezeknek a pedagógusszemélyiségeknek a vállán állva tudott az akkor induló új generáció egy szabadabb szemléletű képi világgal kísérletezni. És miért pont '68 a végpont? Egyfelől azért, mert politikai és történelmi szempontból ez egy jól értelmezhető dátum – nemcsak a prágai tavasz, de a párizsi események miatt is, másrészt mert '68-ban van egy generációs fordulópont. Az Ipartervvel berobban az a ma is aktív generáció – Bak Imre, Nádler István, Lakner Antal, Szentjóby Tamás, Tóth Endre nevével tudnám fémjelezni –, akik a neoavantgárd révén már egy másfajta küzdelmet kezdenek el a politikai közeggel szemben. Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958-1968) – ISBN books+gallery. '68 után már nincs elfogadás, nincs kompromisszum.