Itt vagy most: Házilag Otthon Kert Fügefa gondozása és szaporítása házilag 2015. április 28. kedd, 2, 867 Megtekintés Ha van kertünk, akkor érdemes lehet a már jól megszokott gyümölcsfák mellé valami ritkább dolog ültetésével is megpróbálkoznunk. Erre jó példa lehet a fügefa, melynek gondozása és szaporítása nem is olyan nehéz házilag, mint elsőre gondolnánk. A fügefa nagyon szereti a meleget, így a gondozásának első lépése már az ültetésnél jelentkezik. Válasszunk neki mindenképpen napos, meleg helyet. Fügefa gondozása és szaporítása házilag Az ültetés utáni első években fontos, hogy télen takarjuk le a tövét, mert könnyen kifagyhat. Ha már nagyobba fügefánk, akkor a gondozásának második lépése házilag a fügefa megfelelő metszése kell, hogy legyen. Ha nem metszük meg az sem baj, azonban akkor ne is számítsunk minden évben nagy termésre, ugyanis a fügefa egy-egy ága csak egyszer hoz termést, így a gondozásával, metszésével házilag elágazásokra kell sarkallnunk a fát, hogy az új vesszőkön minden évben legyen termésünk.
Kihagyom a füge leírását, ismertetőjét, termesztési igényeit, mert aki fügét akar dugványozni, előbb utóbb úgyis rá fog keresni - addigra meg én is pótolom. A füge egy fikuszféle, vagyis aki már szaporított otthon fikuszt, az nagy bizonyossággal fügét is fog tudni dugványozni. Ha még nem csinálta, semmi gond, meg kell próbálni:) Dugványozni fásdugvánnyal októberben vagy zölddugvánnyal június - július közt lehet. A mostani időszak alkalmas, kellően érettek az új hajtások ahhoz, hogy gyökereztessük őket. Egyszerre több hajtást szedjünk le a bokorról, mert annál nagyobb az esély, hogy lesz fügebokrunk/fügefánk. Hogy mit csinálunk a maradékkal, ha mind sikerül? Az majd akkor legyen probléma, ha 10-ből 8 meggyökeresedett. Térjünk rá a dugványozásra. A kellékek: Nagy cserép, dugványonként egy-kettő. Laza szerkezetű, homokkal, perlittel, apró sóderral lazított jó minőségű földkeverék. A cserepekre valami fólia takarás, ami a dugványok számára a párát fogja biztosítani. Éles olló, és a dugványozni való vesszők, melyeket a levél alatt!
A Bodeni-tóban levő Mainau szigetén Esterházy Miklós (a sziget akkori gazdája) 1827-ben hat fügebokrot ültetett, és ezek még ma is teremnek. kb. 2 cm-re vágtunk le. A gyökeresedés minimum 6 hét, addig ne is várjunk semmit, csak hogy életben maradjanak a dugványok. Párásítás: mivel nincs saját gyökerük, amin a keresztül a nedvességet fel tudnák venni, ezért feltétlen szükséges, hogy párás közegben legyenek. Nézzük a folyamatot képekben: A teleltetése lesz a kihívás, mivel ezek a növénykék még alapos takarást és fagyvédelmet igényelnek. Az első telet célszerű fagymentes helyen: garázs, világos fészer, üvegezett terasz stb. helyen töltse, és azt követően ültessük csak ki végleges helyére. Itthon: Lex Czeglédy: a Fidesz egyik képviselője 2008 óta bújik a mentelmi jog mögé | Szaporítása A fugue szaporitasa 1 40. hét: Füge - nálunk is megterem - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje A magyar pingpongos, akiről utcát neveztek el Németországban Kihagyom a füge leírását, ismertetőjét, termesztési igényeit, mert aki fügét akar dugványozni, előbb utóbb úgyis rá fog keresni - addigra meg én is pótolom.
A füge egy fikuszféle, vagyis aki már szaporított otthon fikuszt, az nagy bizonyossággal fügét is fog tudni dugványozni. Ha még nem csinálta, semmi gond, meg kell próbálni:) Dugványozni fásdugvánnyal októberben vagy zölddugvánnyal június - július közt lehet. A mostani időszak alkalmas, kellően érettek az új hajtások ahhoz, hogy gyökereztessük őket. Egyszerre több hajtást szedjünk le a bokorról, mert annál nagyobb az esély, hogy lesz fügebokrunk/fügefánk. Hogy mit csinálunk a maradékkal, ha mind sikerül? Az majd akkor legyen probléma, ha 10-ből 8 meggyökeresedett. Térjünk rá a dugványozásra. A kellékek: Nagy cserép, dugványonként egy-kettő. Laza szerkezetű, homokkal, perlittel, apró sóderral lazított jó minőségű földkeverék. A cserepekre valami fólia takarás, ami a dugványok számára a párát fogja biztosítani. Éles olló, és a dugványozni való vesszők, melyeket a levél alatt! Köves, sziklás, száraz talajokon szépen fejlődik. Rendszeresen 4-5 éves korától terem, egészen 15-20 éves korig, bár ennél jóval hosszabb életű.
A letermett kétéves vesszőket visszavághatjuk egy minél alsóbb helyzetű egyéves vesszőre, vagy tőből eltávolíthatjuk. A metszést rügyfakadáskor májusban végezzük, amikor látjuk, hogy a megmetszendő vesszőkön hol helyezkednek el a kis füge kezdemények. Tartsuk minél alacsonyabban a termőrészeket, ezek jobban védhetők és a talaj visszasugárzott hőjét is jobban hasznosítják. Füge érése A füge augusztustól folyamatosan érik kb. 6 héten át. Csak éretten szedjük, mert nem utóérő a gyümölcse. Frissen és befőttként is fogyasztható. Tápanyag utánpótlásra alkalmas az összetett NPK műtrágya 10:20:20, vagy 10:30:10 arányú keveréke, de bokronként 30 grammnál többet ne szórjunk ki. Fügefa szaporítása Fügefa szaporítása - A füge magvetéssel nem szaporítható, a nálunk termő példányok nem hoznak csíraképes magot. Fás dugványozás: Október végén - november elején a jól beérett vesszőkből készítehtünk közönséges vagy kalapácsos dugványokat és hidegágyba, üveg alá dugványozhatjuk azokat. Az eredés nem mindig jó, az is lehetséges, hogy az éretlen vesszők gyökeresednek, de a rügyek nem hajtanak ki.
A metszés mellett a gondozás része lehet még a megfelelő trágyázás, mely fontos szerepet játszik a tápanyag utánpótlásban. A fügefa szaporítása nem egyszerű feladat, ugyanis hiába szedjük ki és vetjük el az itthon termett füge magját nem fog belőle új fügefa kifejlődni. Külföldről behozott magról azonban sikeres lehet az új fügefa kinevelése házilag. A legkönnyebben azonban házilag dugványozással szaporíthatjuk a fügefánkat. A fügefa vesszőkből készített dugványokat üvegfelület alá hidegágyba tegyük.
Örvéndi Molnár Ferenc ( 1637 – 1699) örvéndi születésű bibliafordító, költő, író. Pázmány Péter ( 1570 – 1637) nagyváradi születésű bíboros, esztergomi érsek, államférfi, tudós. Szigligeti Ede (Szathmáry József) ( 1814 – 1878) Nagyvárad szülötte, drámaíró, színész, rendező. Szilágyi Domokos ( 1938 – 1976) nagysomkúti születésű költő, kritikus és műfordító. Tóth Árpád ( 1886 – 1928) aradi születésű költő. További híres partiumiakról lásd az egyes megyék szócikkeit! Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Bokor József (szerk. ). Partium, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26. Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541–1711. Budapest, 1918. Mészáros Kálmán: A Partium közjogi helyzete a Rákóczi-szabadságharcban. In: Jubileumi Rákóczi Évek 3. 2003–2011. Istennel a hazáért és a szabadságért. Szerk. Dukrét Géza. H. n. [Nagyvárad], 2005. Történelem A 3 részre szakadt magyarország - Tananyagok. 162–171. További információk Szerkesztés Biharország gyűjtőportálja Nagyvárad Erdélyi Szigethegység Partiumi Egyetem Szatmári videós hírportál Szatmárnémeti Partium gyűjtőportálja Szatmárnémeti gyűjtőportálja - linkgyűjtemény Végre loboghat a Partium zászlaja
1526. dec. 17 -én a Habsburg-párti főurak Pozsonyban megválasztották Habsburg I. Ferdinándot (1526-64) az 1506-os családi szerződésre hivatkozva. (a Habsburgok dinasztikus házasságot kötöttek II. Ulászlóval, ennek értelmében segítenek kiűzni a törököt, de övék a trónutódlás joga) Trónviszályok: Magyarország mindkét királya külföldi segítséggel próbálta megszilárdítani hatalmát. Ferdinánd bátyját, V. Károlyt hívta segítségül, míg Szapolyai 1528-ban, az isztambuli szerződésben megállapodik a szultánnal, hogy támogatja őt Ferdinánd ellen. 1529-ben meg is érkezett az ígért török segítség. Szapolyai János kézcsókkal üdvözölte Szulejmánt a mohácsi síkon. 200. 000 katonával visszaszerezték Budát, majd Bécs ellen indultak, de a rossz időjárás és az utánpótlás akadozása miatt visszavonultak. Nyomában Ferdinánd visszavette a várakat Esztergom kivételével. Észak- Dunántúl az ő kezébe került, míg az ország többi részét Szapolyai uralta. EZZEL AZ ORSZÁG KÉTFELÉ SZAKADT! Magyarország három részre szakadása by And Mihály. 1529 1532-ben újabb török támadás indult Bécs ellen, de a hősiesen védekező Jurisics Miklós megállította az előrenyomulást Kőszegnél.
I. Politikai változások Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés súlyos válságot jelzett a magyar társadalomban. A földesurak véresen megtorolták a parasztság megmozdulását. Súlyosbították terheiket, erősítették a jobbágyi függést. 1516-ban meghalt II. Ulászló magyar király. Utódja II. Lajos 9 évesen került a trónra. Apjáról üres államkincstárat örökölt. Eközben a török birodalom erősebb volt, mint valaha. Okostankönyv. Vitéz Szelim (1512-20) hatalmas hódításokat hajtott végre. Ő ellenőrizte az egész Közel-keletet, Egyiptomot, a Kaukázust, a Perzsa-öblöt. Hatalma szilárd volt a Balkánon is. 1520-ban új szultán került a törökök élére I. Törvényhozó Szulejmán (1520-66) személyében., aki rögtön békét ajánlott Magyarországnak, de visszautasítottuk. II. Lajos (1516-26) nemzetközi segítséget várt, de a Habsburgok nem tudtak beleszólni a magyar ügyekbe, ugyanis szinte egész Európa összefogott ellenük. Török támadás: 1521- ben megkezdődött a hatalmas erejű török offenzíva. Még ebben az évben elesett Nándorfehérvár, Zimony, Szabács.
Évente kb. 000 forint bevétele volt, de a védelmi kiadások háromszor ennyit tettek ki. Ezért a Habsburgok nagyon elhanyagolták. Részei: Horvátország és Szlavónia. Élükön a bán állt. Részben önállóságot élveztek, mert belügyeiket az egykamarás nemzetgyűlés intézte, ami Zágrábban ülésezett. Irányítás – Udvari Haditanács: Ez a szerv irányította a hadügyeket. Hatalma kiterjedt az egész birodalomra. A magyar seregek főparancsnoka a nádor volt. A haderő kb. 15-20. 000 végvári katonából állt. Ezek 100 végvárba tömörültek. Az irányítást hat főkapitány szervezte. A Habsburgok új végvárvonal kiépítésére törekedtek. Várakat építettek át, melyeket a kor legjobb olasz mérnökei terveztettek. Magyarország három részre szakadása esszé. – Magyar Kamara: Ez a szerv foglalkozott a pénzügyekkel. Pozsonyban székelt és a kincstári javakat kezelte. Alá van rendelve az Udvari Kamarának. – Szepesi Kamara: 1567-1774-ig állt fenn. Kassa székhellyel működött és a keleti területek pénzügyeivel foglalkozott. – Magyar Kancellária: Ez volt a királyi végrehajtó szerv.
A szatmári béke után a terület jogi rendezése az előző század végén lerakott alapokon folyt tovább. A fentebb említett kettős függést csak az 1733. évi Carolina resolutio szüntette meg. A magyar országgyűlés megkérdezése nélkül hozott kormányrendelet értelmében Kraszna és Középszolnok vármegyéket, Zaránd vármegye keleti felét (a megye nyugati része Arad vármegye része lett), valamint Kővár vidékét hivatalosan is erdélyi közigazgatás alá helyezték. Ettől kezdve Partium alatt ezeket a területeket értették. A Partium területe 1733-tól: Kraszna vármegye, Kővár vidéke, Zilah város (1806-tól önálló közigazgatású). Az 1741. évi 18., az 1751. évi 24., királyi szentesítést nyert törvénycikkek ugyan ismételten elrendelték Kraszna, Középszolnok és Zaránd vármegyék Magyarországhoz történő visszacsatolását is, a törvények gyakorlati megvalósítása azonban elmaradt. A visszacsatolásban érdekelt magyar politikai erők ennek következtében arra a meggyőződésre jutottak, hogy a Partium tényleges visszacsatolása csak Erdély Magyarországgal való teljes egyesítése (uniója) esetén várható.
Ferdinánd mindent kihasznál ez ellen, követeit küldi a törökhöz és beárulja a váradi békét. A török ezért támadja Magyarországot, 1541 augusztus 29-én elfoglalja Budát, ezzel az ország három részre szakad: Erdély, Török hódoltság, Habsburg királyi Magyarország. Ennek oka volt a török túlereje, a magyar belső gyengeség, széthúzás és a vallásháború. Erdély Fráter György és Jagelló Izabella kezére kerül. Fráter vágya az ország újraegyesítése, titkos tárgyalásokat folyat a Habsburgokkal, ezt a gyalui egyezménnyel pecsételik meg, mely szerint Ferdinánd megkapja a magyar koronát, ha kiűzi a törököt. 1542-ben Ferdinánd tesz erre egy sikertelen kísérletet, ami török bosszúhadjáratot von maga után, ez 1543-ban kezdődik. Elesik Szekszárd, Pécs, Siklós, Simontornya, Esztergom és Vác is. 1547-ben a drinápolyi békével zárul le az első foglalási hullám. 1541-ben a török Fráter Györgyöt kitüntette bizalmával, Buda elfoglalása után János fiára, János Zsigmondra, Izabellára, és Fráter Györgyre bízta Erdélyt évi adó fejében, tehát az elkerülte a török megszállást.