A testépítő diéta két másik fontos tényezője a víz és az étkezések száma valamint ideje. A testépítő diéta azt tanácsolja, hogy az ember igyon legalább 8 pohár (2, 4 dl) vizet naponta. Továbbá a testedzés során 15 percenként az ember igyon meg egynegyed csésze vizet. A víz szabályozza az étvágyat, a hideg víz fogyasztásával pedig serkenthető az anyagcsere. A diéta célja: A testépítő diéta célja az, hogy növekedjen az izomtömeg és csökkenjen a zsír a szervezetben. Ez nem egy fogyasztó diéta, és a legtöbb ember valószínűleg hízni fog tőle. A szervezetnek szüksége van a tápanyagokra, különösen az izmoknak, valamint az energia, az izmok helyreállítása, növekedése és ereje szempontjából is szükség van ezekre az anyagokra. A diéta jótékony hatásai: A testépítő diéta pozitívumai közé tartozik az egészség és a megjelenés. Harcosok étrendje – testépítőknek hatásos? - Testépítek. Ez a diéta ugyanis elősegíti az izomtömeg növekedését, amellyel serken az anyagcsere is. Vigyázat: Ha egészségügyi szakember felügyeli, akkor a testépítő diéta nagyon egészséges módszer lehet az erő és izomtömeg növeléséhez.
De ne felejtsen el koncentrálni azokra a szénhidrátokra, amelyek lassan emészthetők. A gyorsan emészthető szénhidrátok olyan helyzethez vezethetnek, amikor a test elkezdi a további energiát zsírként tárolni, amiről Ön egyetért, nem más, mint kontraproduktív. Szóval rágja le a gyümölcsöket és zöldségeket (a burgonya és a görögdinnye kivételével), a szemcsés kenyeret, a tésztát, a hüvelyeseket / hüvelyeseket, a basmati rizst és a tejet. Kerülje a kukoricapehelyeket, a sült burgonyát, a teljes kiőrlésű kenyeret és a jázmin rizst. 2. Fehérjék: A testépítő étrendjének talán legfontosabb része, a fehérje is a legvitatottabb. Úgy tűnik, hogy a testépítők többségének szerelme van a fehérjékkel. És helyesen. Az izomszövet tartalmazza a test fehérjéjének nagy részét. Az izomnövekedéshez fehérje is szükséges. Mivel a fehérje nem tárolható a szervezetben, a testépítőnek mindennap fehérjében gazdag étrendet kell fogyasztania. A legtöbb kutatás azt jelzi, hogy a testépítőknek a fehérjék 25-30% -át kell fogyasztaniuk a teljes kalóriabevitelre.
2022. április 1. 15:50 Csernus Szilveszter 1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a "magyarok Mózesét", Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le. Temetése sem volt zökkenőmentes, Kossuthot ugyanis volt ellensége, Ferenc József nem engedte állami költségen búcsúztatni. A temetéssel és a gyásszal kapcsolatos politikai viták utcai összecsapásokhoz vezettek. Az eseménynek, amely a kormány bukásához vezetett, az anyagi károkon túl két halálos áldozata is volt. A gyászmenet Klösz György felvételén A nemzet gyászba borul Az 1849. augusztus 17-én emigráló Kossuth haláláig politikai tényező maradt Magyarországon. A '40-es években kiépült kultusza továbbra is töretlenül jelen volt a mindennapokban, a parasztházak Kossuth-arcképes házi oltárától kezdve a pártpolitikáig. A Kossuth torinói lakásában élők és ott vendégeskedő magyarok aggódva hívták fiait, Ferencet és Lajost, miután 1894 telén lázas beteg lett a kilencvenkettedik életévét taposó agg hazafi.
Még a koporsóból is fenyegette Ferenc József hatalmát Kossuth Lajos 2022. április 1. 15:50 Csernus Szilveszter Zöld-fehér-piros kegyelet 1894. március 29-én búcsúztatta Kossuthot a gyászba borult Torino. Az emigráns több mint 30 évet élt a Pó-parti városban, ezalatt az olaszok szívéhez nőtt. Az olasz parlament és I. Umbertó király is részvétét fejezte ki, Torino polgármestere pedig köszönetet mondott a koporsót "átvevő" Kossuth-fivéreknek, hogy atyjuk őket tisztelte meg utolsó lakhelyének kiválasztásával. Újsághírek szerint háromszázezer ember kísérte a vasútállomásig Kossuth holttestét az 1848-1849-ben Magyarországon harcoló Olasz Légió zászlajával. A vonat útja során az olasz állomásokon gyászbeszédek és tömegek üdvözölték a szerelvényt, míg Ausztriában, (ahol szándékosan éjszaka haladt át a koporsót szállító vonat), a csendőrséget készenlétbe helyezték az útvonal mentén. Ausztriában még a halott Kossuthtól is féltek. Csáktornyán ágyúszóval üdvözölték a Magyarországra érkező vonatot, de Budapestig minden állomáson ünnepélyesen fogadták és megszólaltatták a Kossuth-fivéreket.
Utánuk az öreg honvédek következtek, élükön az egyszerű, "Kossuth Lajos. Élt 92 évet. " feliratú fejfát vivő Vasvári Kovács Józseffel. Az ősz szakállú 1848-as hős a menet alatt többször is elérzékenyült, elcsukló hangon ígérte meg, hogy Kossuth után többé senki temetésén sem kíván szerepet vállalni. A koporsó érkezését váró tömeg a Nyugati pályaudvarnál A honvédek oldalán vonultak az egyetemisták, őket a koszorús kocsik, majd a nyolc fekete ló által húzott gyászhintó követte. Közvetlen a koporsó mögött helyezkedtek el a családtagok, a világi, illetve egyházi élet nagyságai. A kormányzó szülő-(Monok) és keresztelőfalujából (Tállya) érkezők is ebben a sorban vonulhattak a temető felé. A menet (amely az egyes körutakon folyamatosan bővült, az Erzsébet körúton például a polgárnők láncával egészült ki) hátralévő részét az egyéb küldöttségek sokasága és maga az ország népe jelentette. A korabeli lapok becslései kétszázezertől egymillió főig terjedő gyászoló tömegről szóltak, de mindenképpen a magyar történelem eddigi legnagyobb gyászceremóniájának lehettek résztvevői a jelenlévők.
Ferenc József az állami vezetőknek sem engedte, hogy volt ellenségének temetésén részt vegyenek (bár elvileg magánemberként bárki elmehetett volna, erre nem került sor). A március 20-i tragédia és az április 1-jén tartott temetés közötti időszak a politikai csatározások fényében telt mind az Országgyűlésben, mind Bécsben, de főként az utcákon. Kossuth halála után is mozgósítja az ifjúságot A baloldal nyomására Wekerle megpróbálta mégis keresztülvinni az állami finanszírozást. Ennek érdekében a kormányfő személyesen is Bécsbe utazott a királyhoz, aki viszont nem volt hajlandó megváltoztatni korábbi álláspontját. Wekerle ezért azzal az ötlettel állt elő, hogy a költségeket a képviselőházra ruházza, de ez az indítványa is elutasítást nyert, mint ahogy az is, amelyben azt akarta elérni, hogy a temetés költségeinek előteremtésére szervezett adakozásból a kormány tagjai is kivegyék részüket. Kossuth Lajos torinói portréja (Kép forrása: Fortepan / Szarvasy Mihály) A kormányfő mégis talált kiskaput: a temetés és a hazaszállítás költségeit Budapest székesfővárosra ruházta, ennek értelmében március 21-én a főváros törvényhatósági bizottsága tanácsülést tartott, amelyen Gerlóczy Károly alpolgármester bejelentette a gyászhírt, és indítványt terjesztett elő a ceremóniával kapcsolatos teendőkről, amely elfogadásra talált.