Egyszer kigyulladt a háza, és nem volt menekülés. Éjjel történt, ő álmából rettent föl a vörös fényre és gyászos hangzavarra. Az ajtaját elállotta a tűz, az ablakán kinézett a harmadik emeletről. De lenn már minden égett, a mentés istenkísértés volt. Jávor György érezte, hogy elveszett. A haját kezdte tépni, majd vészes nyugalommal tapogatta a pulzusát. Végre az ablakba állt föl, és egy vérfagyasztó sikollyal az égő pokolba vetette le magát. "Megsemmisülni, borzasztó" – suttogta, amint érezte, hogy a vég lángolva közeledik. "Remek festői látvány és Stendhal tollára méltó lelkiállapot" – kiáltott föl a másik lelke a művész gyönyörével. Szeged és Vidéke, 1905. augusztus 13. Forrás: Juhász Gyula – Örökség Válogatott prózai írások (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Juhász Gyula: Szerelem? - Piros Ildikó - YouTube
31. Juhász Gyula -- Szerelem (Ráckevei Anna) - YouTube
Azt tervezte, hogy a Lánchídról a Dunába veti magát, de szerencséjére véletlenül éppen arra járt fiatalkori szerelme, ez pedig eltántorította az ugrástól. Nem minden versről lehet tudni egyértelműen, ki ihlethette. Az viszont tény, hogy Anna valóban örök volt, sokszor visszanyúlt hozzá költészetében. És ezek a versek a múzsa előtt sem maradtak örökké titkok: "… csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám. Boldog voltam, örültem, és az ismerősök lépten-nyomon gratuláltak a versekhez. És csak akkor döbbentem rá nagyon, hogy nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám. " Az élet nem kímélte a költőt, s nem is bírt el vele, a depresszió eluralkodott felette, s öngyilkos lett. A sors furcsasága, hogy rá egy évre a nehéz anyagi körülmények közé kényszerülő Anna is önkezűleg vetett véget életének, s az akkori lapok szerint egy Juhász Gyula kötet volt éppen mellette… Ma egy olyan vers megzenésített változatát hoztam el, ami önmagában is gyönyörködteti az embert, de a zenével együtt véleményem szerint egy extázis.
Juhász Gyula 1 Pár ábrándos dalt mondtam el felőled Félig suttogva, félig elzokogva, De érzem, ott él minden szenvedésem És boldogságom ez apró dalokba'. S ha majd belőlem néma álmodó lesz, E dalt mind, mind a szívemre tegyétek, Hadd illatozza be a sírt szerelmed, Hadd legyen édesebb az örökélet! 2 Mondják!... Sok mindent mondanak Felőled, szépem, angyalom, Hogy tőled elszakítsanak S én mosolyogva hallgatom! Legyen bár tenger a hibád, Én soha észre nem veszem. Te mindörökké szép maradsz, Miként az első szerelem! 3 Tudod-e, édes, hogy szeretlek, Tudod-e, mi a szerelem? Oh hallgasd meg a vallomásom És jöjj el, jöjj el énvelem! De nem! E vallomással, érzem, Örökké adós maradok És ti örökké búsak lesztek, Ti édes szerelmes dalok! 4 Az én szerelmem nagy titok, Megsúgni sem merem És mégis, mégis, mindenségem E titkos szerelem! A gyönyörűség, fájdalom Mind elszáll csöndesen, De bár titokban, rejtve, némán Megél a szerelem! Írd meg a véleményed Juhász Gyula Első szerelem című verséről!
Grenella Osolya írása Ma egy olyan költőt hoztam el nektek, akiről úgy tartják, hogy ő volt "A Nyugat" legvallásosabb költője. Visszahúzódónak, s csendesnek írták le kortársai, de e mögött a csendes és visszahúzódó személyiség mögött ott volt az "ember", egy hű lelkű férfi, aki verseiben bátran és nyíltan fogalmazta meg érzéseit. Ennek ellenére, a boldog beteljesült szerelem, sajnos sosem adatott meg neki. Juhász Gyula "Kedvelték őt a nők, mint barátot, de nem kedvelték, mint szerelmest. " Elsőre nem is gondoltam volna jó magam sem, hogy egy olyan szerelmi költészettel rendelkező alkotó, mint Juhász Gyula, akinek annyi, de annyi gyönyörű szerelmes verset köszönhetünk, igazán sosem tapasztalta meg, milyen mikor viszont szeretik. Az ihletet az elmúlt szerelmek hozták meg számára, soha létre nem jövő kapcsolatok emlékeiből merített. Szegeden született és ott is halt meg, nagyon ragaszkodott szülővárosához, egyik Nyugatos kortársa így fogalmazott róla: "Nincs még egy költő, aki ennyire kötődött volna egy városhoz. "
1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 1996-ban Magyar Örökség-díjjal jutalmazták, és Csepel díszpolgára lett. 2001-ben a Nemzeti Sport szavazásán – Puskás Ferenc mögött – a 20. század második legjobb magyar férfi sportolójává választották, ugyanebben az évben kapta meg a Magyar Olimpiai Bizottság Érdemérmét, valamint a Csík Ferenc-díjat. Dr kovács lajos Gyürk andrás Otp bank budapest nyitvatartás de Négy-öt kis Balczóból tizenkettő | Vasárnap | Családi magazin és portál Pandora fazettált charm Mátyás korabeli ételek "Index, jelentésmódosult szó, jelentése: hazugság" (Értelmező szótár, 2022) – Ki ette meg? Balczó András előadása Somogysámsonban | Magyar Kurír - katolikus hírportál. M2 petőfi rádió Pázmándi Estek - Balczó András és Varga István - 2013 - Balczó András: Ma már csak tisztes távolból szemlélem az öttusát - Ismerős, mert tényleg még a csapból is ez folyik, és ismeretlen, mert... Puskás Ferenc - A Nemzet Sportolója Puskás Ferenc neve méltán került fel a világ legjobb labdarúgói közé, a FIFA 100-as listájára. Minden idők legnagyobb magyar futballjátékosa, az Aranycsapat kapitánya, a Real... Biciklizz a Balaton körül Ősszel is kiváló kikapcsolódási lehetőség egy biciklitúra, ahol a családdal és a barátokkal együtt sportolhatsz.
A magyar öttusasport történetének egyik legnagyobb alakját ünnepeljük. 42525 A Fővárosi Önkormányzat felkérésére és támogatásával a Színes Város Csoport hat híres magyar sportoló arcmását örökítette meg az V. kerület, Városháza park homlokzati tűzfalán. 25565 Áder János köztársasági elnök szerda este 80. születésnapja alkalmából, tisztelete jeléül a Sándor-palotában díszvacsorán látta vendégül a Nemzet Sportolóját, Balczó Andrást és feleségét, Császár Mónika olimpiai bronzérmes tornászt. 14517 Balczó András volt az "Amiről még nem meséltem…" sorozat 15. Jónyernek Balczó András és Hargitay András volt a példaképe. vendége. A Pesti Magyar Színházban a Nemzet sportolója Dr. Elbert Gábornak, az est házigazdájának mesélt az öttusáról, a sportpályafutásáról, az olimpiai győzelmeiről – többek között. A 79 éves legenda háromszor szerzett olimpiai bajnoki címet, emellett 10 vb-aranyat is begyűjtött. 6836
Kiss Iván/Magyar Kurír
Kondoroson született. Másfél éves volt, amikor Nyíregyházára költöztek, ahol édesapja Túróczy Zoltán evangélikus püspök másodlelkésze volt. 1955-ben egy országos versenyen Benedek Ferenc fedezte fel tehetségét. 1956-ban, az érettségi után az ő közbenjárására került fel Budapestre, ahol a Csepel SC sportolója lett. Válogatott öttusázóként már 1957-ben országos bajnokságot nyert. Hihetetlen akaraterejének, fegyelmének, küzdeni tudásának és elhivatottságának köszönhetően egymás után nyerte a címeket. Az 1960-as római olimpián a csapatban első, egyéniben negyedik helyezést ért el. 1961-ben a világbajnokságon bronzérmet szerzett, 1962-ben negyedik lett. Egyéni világbajnokságot nyert 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben. 1969 kivételével Török Ferenccel és Móna Istvánnal együtt a győztes csapatnak is a tagja volt. Az 1964-es tokiói olimpián eltiltás miatt nem vehetett részt, de 1968-ban, Mexikóban újra bizonyított: csapatban arany, egyéniben ezüstérmes lett. Az 1970-es vb-n egyéniben az ezüst-, csapatban az aranyérmet hozta el.