Péntek éjfélig lehet kiegészíteni, illetve elfogadni az szja-bevallási tervezetet – figyelmeztet közleményében a NAV. Pénteken a NAV összes központi ügyfélszolgálata 18 óráig, valamint a telefonos NAV Infóvonal 20 óráig hosszított nyitvatartással várja azokat, akik a tervezettel, bevallással, 1+1 százalékkal kapcsolatban segítséget kérnek. Aki egyetért a tervezetben foglaltakkal, azon nem változtat – az egyéni vállalkozókat, az őstermelőket és az áfás magánszemélyeket kivéve –, annak május 20-ával automatikusan bevallássá válik a tervezete. Szja bealls határidő . Május 20-án éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni a NAV által készített szja-bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az ügyfélkapuval rendelkezők tehetnek meg a NAV honlapjáról elérhető felületen. Aki nem véglegesíti a tervezetet, nem is nézi át, annak – az őstermelőket, az áfás magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat kivéve – automatikusan érvényes bevallássá válik a tervezete május 20-ával. Az őstermelők, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és az egyéni vállalkozók részére készített bevallási tervezet azonban csupán egy "ajánlat", ami nem válik automatikusan bevallássá.
Akiknek visszajár a befizetett adóból, vagy fizetniük kell a bevalláskor és részletfizetést kérnének, azoknak a bevallási tervezethez melléklet személyre szabott kiegészítő nyilatkozatát kell kitölteni és visszaküldeni május 20-ig - hívták fel a figyelmet. SZJA bevallási határidő 2022: május 20 | Nap Híre. A közlemény szerint az szja befizetésekor az adóazonosító jelet vagy adószámot az átutalás vagy csekk "közlemény" rovatában mindig fel kell tüntetni. E nélkül a NAV a befizetett összeget csak késve tudja a befizetőhöz kapcsolni. Akik elakadnak a tervezet jóváhagyásában, esetleges kiegészítésében, vagy az 1+1 százalék felajánlásában, azok hívják a NAV Infóvonalát a 1819-es telefonszámon, ahol a hivatal munkatársai május 18-án és 19-én 18 óráig, május 20-án 20 óráig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket.
Már csaknem kétmilliószor nézték meg az ügyfelek az szja-bevallási tervezetüket a NAV eSZJA-portálján. Ez 333 ezerrel több, mint az elmúlt évben. Sőt a bevallási tervezetet módosítás nélkül elfogadók száma is 10 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest. Szja bevallási határidő 2020. A NAV által készített, személyre szabott dokumentum pillanatok alatt elérhető a NAV eSZJA-portálján KAÜ-azonosítás (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás) után. A bevallási határidő előtt másfél héttel már csaknem kétmilliószor keresték fel az ügyfelek az eSZJA-portált, hogy megnézzék bevallási tervezetüket. A tervezetet módosítás nélkül elfogadók száma 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest, idén 812 ezren mindenféle változtatás nélkül, 385 ezren pedig némi módosítással hagyták jóvá a dokumentumot. Több mint 280 ezer adózó a napokban kapta kézhez a tervezetet postán. Azoknak kell mindenképpen kiegészíteniük az szja-bevallási tervezetet, akiknek olyan jövedelmük volt tavaly, amiről a NAV nem, vagy csak részben rendelkezik adattal.
Minden jogosult megkapta a visszatérítést február 14-ig. Még soha nem tették közzé ilyen korán a tervezeteket, és az adóhivatal a törvényben előírt 30 napos határidőt megfelezve utalja a visszajáró összeget - sorolta az államtitkár.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A munkáltatói kölcsön tág fogalom, és nem keverendő össze a munkabérelőleggel. Munkáltatói kölcsönt nem kötelező nyújtani, arra a Ptk. szabályai irányadók, bár azt a munkaviszony okán nyújthatja a munkáltató. Összeállításunk a munkáltatói kölcsön fajtáit és közterheit részletezi. A munkáltatói kölcsön tág fogalom. Munkáltatói Hitel - www.takarekbank.hu. Tudni kell azonban arról, hogy egyetlen jogszabály sem teszi kötelezővé a munkáltató számára, hogy kölcsönt nyújtson a dolgozó részére. Nem is tehetné, mert anyagi és adminisztrációs kapacitás szükséges ahhoz, hogy a munkáltató szélesebb körben biztosítsa ezt a lehetőséget. Ez nem azon múlik, hogy a számítások szerint olcsóbb lenne a cégnek az ilyen juttatás, mint a béremelés. A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés alapvetően a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés. Ez független attól a ténytől, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonyára tekintettel kapja.
Tisztelt Hitelnet! A párommal szeretnénk egy családi házat vásárolni, és ki is néztünk egy 9 milliós használt ingatlant, de nem tudjuk, merre induljunk. Kettőnk fizetése bejelentett nettó 280 ezer forint, de sajnos nincs önerőnk. A Szolgálati kölcsönt elfogadják önerőnek? Van bármi lehetőségünk? A mai világban pénzzel kell hitelt igényelni? (hisz azért megyek bankhoz, mert nekem lenne szükségem rá.. ) Tájékoztatásukat előre is köszönöm. Tisztelettel. Mik a munkáltatói kölcsön szabályai? - Piac&Profit - A kkv-k oldala. Károly Kedves Károly! A munkáltatói kölcsönt és a munkáltatói támogatást lakásvásárlás esetén a pénzintézetek önerőként veszik figyelembe, de az ingatlan terhelhetőségébe beleszámítják. Ez azt jelenti, hogy a banki kölcsön és a munkáltatói kölcsön együttes összege nem haladhatja meg a jogszabályban rögzített maximális finanszírozási hányadot, ami forint alapú hitelkonstrukciók esetén a fedezetül szolgáló ingatlan forgalmi értékének 80%-a. 9 milliós ingatlan tehát a jogszabály alapján maximum 7, 2 millió Ft-ig terhelhető. A bank által nyújtott lakáshitel összege azonban függ attól is, hogy hol van helyileg az Önök által vásárolandó használt ingatlan, milyen állapotú, illetve meghatározó az Önök jövedelmi helyzete.
A munkáltató többféle módon adhat támogatást a munkavállalónak. A munkáltató munkabérelőleget nyújthat, és arra is van lehetősége, hogy kedvezményes kölcsönt nyújtson a munkavállalónak. Mit kell tudni a munkáltatói kölcsönről? Kölcsön a munkáltatótól A munkáltató által nyújtott kölcsönre a Polgári Törvénykönyv kölcsönszerződésre vonatkozó szabályai irányadók. A munkáltatói kölcsön tehát alapvetően nem a munkajog, hanem a polgári jog által szabályozott szerződés. Munkáltatói kölcsön esetén a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott pénzösszeget fizet ki a munkavállalónak, aki köteles a kölcsönt visszafizetni. A kölcsönösszeget a kölcsönszerződésben meghatározott időben köteles visszafizetni a munkavállaló, ami a szerződés alapján történhet részletekben vagy egyösszegben is. Munkáltatói kölcsön kontra munkabérelőleg: ez a különbség - Piac&Profit - A kkv-k oldala. A kölcsönszerződés fogalmi eleme, hogy a kölcsönösszegre az adós kamatot köteles fizetni. Azonban a munkáltató a kölcsönt kamatmentesen is nyújthatja. Amennyiben a felek a kamat mértékében nem állapodnak meg, akkor a kölcsönt a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal kell visszafizetni.
Nem csak a személyi kölcsönöknél áll fent ez a helyzet, hanem minden más hiteltermék esetén is szükséges a munkáltatói. Nem számít, hogy 100 000 forint alatti, vagy több milliós személyi kölcsönre van szükséged. A bankok csak akkor bírálhatják el pozitívan a hitelkérelmedet, ha van rendszeres nettó jövedelmed, amiből hitelezhetőségi limitet lehet megállapítani. Ilyen hitelterméket találsz szinte minden banknál: az OTP Bank, az Erste Bank és a K&H mellett érdemes még körülnézned a Cetelemnél, vagy akár a Providentnél, hogy csak néhány példát említsünk, ám jövedelemigazolásra mindenhol szükséged lesz. Mivel leggyakrabban ezek a hitelek fedezet nélküli konstrukciók, a bank csak a fizetésedre támaszkodhat, amiből a tartozást tudod törleszteni. Éppen ezért gyakran az aktuális minimálbér összege sem elég, hanem a törlesztő többszörösét várják el a bankok, hogy megfeleljenek a jegybanki szabályozásnak is. És ha máshonnan szerzek jövedelmet? Mit fogad el a bank hitelbírálatnál? Kétféle jövedelemforrást különít el a bank, amikor megbecsüli a bevételeidet: elsődleges jövedelem például a fizetésed, amit alkalmazottként kapsz, a nyugdíjad, vagy vállalkozóként a fizetés, amit adsz magadnak.
Munkabérelőlegről pedig akkor van szó, ha a munkáltató a bérfizetést megelőzően teljesít, azaz még esedékessé nem vált bért fizet a munkavállalónak. Munkabérelőleg nyújtásáról a felek szabadon, időbeli korlát nélkül, bármikor megállapodhatnak. Figyelemmel kell lenni viszont arra, hogy más jogcímen átadott pénzösszeg, például utazási költségtérítés, nem tekinthető munkabérelőlegnek. A gyakorlatban a folyósítást megelőzően a munkavállaló először benyújtja írásos kérvényét a munkáltató felé a munkabérelőleg igényléséről, majd ezt követően a felek a megfelelő formában írásba foglalják a feltételeket, de ez nem kötelező forma. Általános szabály szerint a munkabérelőleget személyi jövedelemadó terheli, ha a munkáltató azt kamatkedvezménnyel vagy kamatmentesen nyújtja a munkavállalónak. Ez alól akkor tehetnek kivételt, ha a törlesztés maximum hat hónap alatt megtörténik, és az előleg összege nem haladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét. Amennyiben a munkavállaló a még fennálló munkabérelőlege mellé újabb előleget vesz fel a munkáltatótól, akkor az már adóköteles juttatásnak fog számítani.
A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőt ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani [szja-törvény 72. §]. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1, 18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15, 5 százalék szochót kell fizetnie. Az adót és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni többek között akkor, ha a munkáltató munkavállalójának a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott kölcsön esetében [szja-törvény 72.
Április 4-én vált hatályossá az a jogszabály, miszerint a munkáltatók 5 milliós összeghatárig adó- és járulékmentesen segíthetik alkalmazottaik lakáskölcsön törlesztését illetve lakásvásárlását. A rendelet alapján a cégek – a munkabéren kívül – 5 évente legfeljebb 5 millió forintot nyújthatnak adó- és járulékmentesen azért, hogy segítsék dolgozóik forint vagy deviza alapú lakáshitel törlesztését. Az adható összegnek azért van nagy jelentősége, mert a magyar háztartások jellemzően 7 milliós adóssággal rendelkeznek. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a támogatással járó adminisztráció csekély. A munkaadóra bízza az adómentességre vonatkozó követelmények utólagos ellenőrzését és részletezi a dolgozói és pénzintézeti kötelezettségeket is. Lényeges, hogy a feltételek vizsgálatát a munkáltató helyett a hitelintézet is végezheti, így minimalizálható az adminisztráció. Ez egy újabb támogatási lehetőség az árfolyamrögzítés, a végtörlesztés és a kölcsönök elengedéséhez kapcsolódó adómentesség mellett, mellyel a munkaadók akár évente 1 millió forinttal is segíthetik dolgozóikat.