A következő menük hozhatók fel példaként: burgonyaleves, zsírban sült galuska zöld salátával bableves, élesztős gombóc babfőzelékkel vagy paradicsommártással burgonyaszelet csipetkével reszelékleves, kelt gombóc párolt káposztával, rántott leves, grízes tészta lekvárral tejleves, palacsinta (sűrű tésztából) lekvárral vagy salátával sonkaleves, főtt sonka bab- vagy burgonyafózelékkel paradicsomleves, mákos tészta burgonyapaprikás füstölt kolbásszal 10. zöldségleves, hagymás burgonya sült sonkával vagy szalonnával. Magyar táplálkozási szokások angliában. Az ünnepi étkezést a tartalmasabb ételek jellemzik. Az ínségesebb idők kivételével a hús és a sütemény nem hiányozhatott az ünnepi asztalról. A vasárnap étrendje tradicionális volt: húsleves, főtt hús mártással és kelt tésztából készült sütemény. A nagyobb ünnepek főétkezése gazdagabb volt és az egyes fogások mindig a következő sorrendben kert ltek az asztalra, húsleves, főtt hús mártással, töltött káposzta, rétes, sült vagy rántott hús, a későbbiekben már aprósütemény is. Ez a sorrend a rétes kivételével ma is érvényes.
Kelt sütemény: Lisztből kevés cukorral és tejjel, részelt citrom héjával kelt tésztát készítünk, kizsírozott tepsiben sütjük. Tojásfehérjéből kemény habot verünk cukorral, a habot a forró tésztára öntjük és elsimítjuk. Kihűlve szeleteljük. (Forrás: Begovácz-Sarosácz-Simor-Wild: Baranyai konyha, 53-80. old. )
Mivel az ételkészítés technikájának lehetőségei nagyon is végesek, nem meglepő, hogy a korábban domináns eljárások folytatódtak: gabonafélékből és hüvelyesből egyaránt elsősorban kásaétel készült, a hús elkészítésében uralkodott a főzés a széles néprétegek táplálkozásában. Az erjesztett kenyér sütése a késő középkor újdonsága, egyúttal legjelentősebb ételkészítési újítása a magyar köznépi háztartásban. A kenyér a középkor luxusélelmiszere, a 11. században beléphetett a felső társadalmi rétegek táplálkozásába. A köznépnél a 14. században elterjedtté vált kenyérsütést a 15. században követte nagyünnepre a tészta finomabb változata, a kalács. A kenyérfogyasztás 15. századi mértéke azonban még jóval alacsonyabb lehetett a kora és későbbi újkorinál. Táplálkozási szokások vizsgálata magyar és német fiatalok körében. Szabó István (1954; 1969: 227) az 1510-es évekből fennmaradt egyházi tized- és földesúri kilencedjegyzékek alapján mérlegelte a jobbágygazdaságok késő középkori kenyérgabona-fogyasztását. Bács, illetve Borsod, Zemplén és Bereg vármegyékben a jobbágycsaládok nagy többségének a gabonatermésből összesen két-három hektoliter (megközelítőleg 140–210 kg) jutott saját élelmezésére.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy ez csak a magas jövedelmű országokra jellemző. Valójában az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a túlsúlyos és elhízott emberek száma még nagyobb sebességgel terjed. Emellett ezen országok egy részében mai napig jelen van a visszamaradt növekedés, sorvadás és mikrotápanyag hiánybetegségek. A globális elhízás mértékét figyelve a táplálkozási irányelvek fontosabbak, mint valaha. A legfrissebb tudományos eredményekre építve a különböző országok irányelvei alapot nyújthatnak egy jobb és egészségesebb étrendhez. A FAO honlapján a táplálkozási irányelvek legszélesebb gyűjteménye érhető el. Magyar Táplálkozási Szokások | Házipatika. Több mint 100 ország helyi adottságaira és lakossági igényeire szabott táplálkozási irányelv kerül bemutatásra. Bár ezen iránymutatások nem egységesek – találunk iránymutatást könyvecske, poszter, videó, dal, étel-piramis formátumban egyaránt -, a tartalomban bőven találunk hasonlóságot. Bőségesen fogyasszunk zöldséget és gyümölcsöt Egyes országok nagyon pontosan meghatározzák a napi gyümölcs- és zöldségszükségletet: Görögország szerint napi hatszor, Costa Rica és Izland szerint ötször, Magyarország szerint pedig háromszor lenne ideális a fogyasztásuk.
Burgonya, fehér kenyér, tojás... A 7 százalékos "városi alsóközép" réteg nem tud, de nem is szeret éttermekbe járni. Kedvenc ételeik a sertéshús, a burgonya, a fehér kenyér, valamint a tojás. Gyakrabban fogyasztanak teát, mint kávét. A társadalom 13 százalékát alkotó "szegény munkásréteg" rendszertelenül étkezik, főétkezése a vacsora; kedvenceik a sertéshús, a burgonya, a tojás és a tej. Alkoholfogyasztásukra a sör jellemző és gyakori kávéfogyasztók. A 25 százalékot kitevő "szegény nyugdíjasok", szinte soha nem járnak éttermekbe, rendszeresen étkeznek, főétkezésük az ebéd. Magyar táplálkozási szokások babonák. Kedvelik és gyakran fogyasztanak szárnyashúst, zöldségeket, tésztafélét, tojást és tejet. Nem jellemző rájuk az alkoholfogyasztás és nem dohányoznak. A társadalom legalján elhelyezkedő, 18 százalékot kitevő "underclass" rétegre, a rendszertelen táplálkozás a legjellemzőbb. Tradicionális ételeket fogyasztanak, amelyeket sertéshúsból, burgonyából készítenek. Ők a leginkább dohányzó és a legrendszeresebben alkoholt fogyasztó szegmens.
Szakdolgozat A szakdolgozat a fejlesztő, differenciáló pedagógiához, illetve a választott specializáció szakterületéhez kötődő, a képzés elméleti és gyakorlati ismereteit szintetizáló, egyéni kutatómunkára épülő tanulmány, mellyel a hallgató tanúsítja, hogy megszerezte a megfelelő tájékozottságot a téma szakirodalmában, továbbá képes az ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására. Kötelező feltétel: A szakdolgozati téma kiválasztása a 2. szemeszter végén történik meg. Fejlesztő-differenciáló szakpedagógia. Záróvizsgára bocsátás feltételei A tanulmányi követelmények teljesítése (a kreditpontok megszerzése) A szakdolgozat elkészítése és benyújtása A záróvizsga részei A szakdolgozat megvédése Komplex szóbeli vizsga Az oklevél eredménye a szakdolgozat érdemjegye a védés érdemjegye a szóbeli záróvizsga érdemjegye ugrás az oldal tetejére Előző Tartalomjegyzék Fel Következő
Fejlesztő-differenciáló szakpedagógia szakirányú továbbképzési szak ugrás az oldal tetejére Általános információk A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.
Az iskolának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, melyekkel formálni tudja az új, fogyasztói társadalom és a média motorja által hajtott világban élő gyermekeket. A minőségi oktatás-nevelés, a minőségi tanulás vitathatatlan előfeltétele, a nevelő azon kommunikációs és kapcsolati kompetenciája, mely megteremti a tanulási kedvet, örömöt (flow), a jó hangulatot az intézményben, a családdal és a környezettel. Ennek szolgálatában áll a családszociológiai, intézmény és környezete, személyiség- és kommunikációs tréning, csoportos gyakorlatok, helyi programok pedagógiája, integráció és szegregáció, pedagógiai tanácsadás, terápia és az intézmény, erkölcsi szocializáció. Szakmai ismeretek A pedagógusi szakvizsgára felkészítő programunkra jelentkezők a választható (specializációs) terület közül választhatnak egyet (fejlesztő. differenciáló pedagógia) és ezen a területen 55 kreditet szerezhetnek. Fejlesztő differenciáló szakpedagógus képzés portál. Az ellenőrzési rendszer a tanterven előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
A képzésben megszerezhető kompetenciák: Kompetenciákat biztosít a pedagógusoknak a fejlődéspszichológia, személyiségzavarok pszichológiája, intézményfejlesztés, gyógyító művészetek, gondolkodásfejlesztés, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, differenciáló pedagógia gyakorlatai során.