Az ügyfélfogadás a régi rend szerint, de a hatályos védelmi intézkedések mellett történik majd. Június 1-jétől a védelmi intézkedések betartása mellett a korábbi nyitvatartási rend szerint működnek a miskolci polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatai - írja szerdai sajtóközleményében a miskolci városháza sajtóosztálya. Miskolc polgármesteri hivatal ügyfélfogadás. A megszokott nyitvatartással működik tovább Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Központi Ügyfélszolgálata (Miskolc, Városház tér 8. ): hétfőn, kedden, csütörtökön 8:00 órától 16:00 óráig, szerdán 8:00 órától 17:30 óráig, pénteken 8:00 órától 12:00 óráig; A Lakosságszolgálati Főosztálya Szociális és Köznevelési Osztály ügyfélszolgálata (Miskolc, Petőfi utca 39. ) hétfőn, csütörtökön 8:00 órától 16:00 óráig, szerdán 8:00 órától 17:30 óráig, pénteken 8:00 órától 12:00 óráig lesz nyitva. Ismét kinyitnak a kihelyezett ügyfélszolgálati irodák is a korábban véglegesen megszüntetett Szentpéteri kapui, szirmai és perecesi ügyfélszolgálatok kivételével. Kihelyezett ügyfélszolgálatok nyitvatartása: Ady Művelődési Ház (Miskolc, Árpád utca 4.
): szerdánként 15:00-18:00 Avas (Miskolc, Klapka György utca 15-17. ): szerdánként 15:00-18:00 Miskolc-Martinkertváros (Miskolc, Kisfaludy utca 39-43. ): szerdánként 15:00-18:00 Bükkszentlászló (Közösségi Ház; Miskolc, Fő utca 78. ): szerdánként 15:00-18:00 Az ügyfélfogadással kapcsolatos védelmi intézkedések, előírások: - Az ügyféltérben, azok előterében várakozók kötelesek a 1, 5 méteres védőtávolságot megtartani. - Az ügyfeleknek kötelező az épületbe történő belépéskor a szájat és az orrot eltakaró maszk viselése, valamint a kihelyezett kézfertőtlenítő használata. - Az ügyintézők esetében szintén kötelező ügyfélfogadáskor a szájat és az orrot eltakaró maszk viselése. Újranyitnak a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatai | Minap.hu. - Az ügyfelek számára továbbra is azt javasolják, hogy az ügyintézéshez elsősorban az elektronikus elérési módokat válasszák. (Nyitókép: MiNap-archív/Mocsári László)
Minisztériumi javaslat: részleges és fokozatos nyitás Hiányszakmák, hiányágazatok Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a kiemelt nemzetgazdasági ágak között háromban jellemző állandósuló munkaerő-hiány. Ez a feldolgozóipar, az építőipar és az egészségügy. A hiteles munkáltatói márka a munkavállalók kiválasztásával kezdődik- HR Portál. A feldolgozóiparba tartozó alágazatok közül szintén kiemelhető néhány olyan terület, ahol az átlagosnál sokkal komolyabb problémát jelent a megfelelő munkaerő hiánya. Ilyen például a textil-, ruházati-, bőr- és cipőgyártás, ahol minden bizonnyal az alacsonybérekkel párosuló nehéz munkakörülmények is meghatározó szerepet játszanak a korlátozott munkavállalói érdeklődésben. A feldolgozóipar másik, szintén jelentős hiányjelenséget mutató ágazata a gép- és műszergyártás, ahol nem az alacsony bérek munkaerő-kínálat mérséklő szerepe emelhető ki, hanem a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő mennyiségi hiánya. A munkaügyi tárca tervezete az átmeneti időszak első két évére azt javasolja, hogy Magyarország fokozatosan, a valós munkaerőigényhez, illetve munkaerőhiányhoz igazodva nyissa meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt.
(Természetesen a magyar állampolgárok is csak munkavállalási engedély alapján vállalhatnak munkát az említett országokban). Könnyített feltételek mellett (a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül) kérhetnek engedély Dánia Belgium, Franciaország, Luxemburg, Norvégia állampolgárai, mivel ugyanez vonatkozik a magyarok ottani munkavállalásának engedélyezésére is.
A szakmai javaslat kitér arra, hogy figyelembe kell venni azt az általános alapelvet, hogy a csatlakozást követően a munkaerőpiacra való bejutás nem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyen az a csatlakozási szerződés aláírásakor volt. Ellentétes az unió alapelveivel az új tagállamok közötti differenciálás is, ebből következően a munkaügyi tárca azt javasolja, hogy Romániára és Bulgáriára ne alkalmazzanak különböző szabályozást annak ellenére sem, hogy statisztikai adatokkal igazolható, hogy a Magyarországon munkát vállaló román és bolgár munkavállalók száma között a két ország migrációs potenciáljában, a migrációs irányultságában jelentős eltérések vannak. Amennyiben a régi tagállamokban a korlátozások kerülnek túlsúlyba, azokban a tagállamokban, amelyek nyitnak, kialakulhat az úgynevezett "pályaudvar-effektus" - amikor a bolgár és román munkavállalók bejutva az adott tagállam munkaerőpiacára, ott "várakoznak", hogy az első kedvező pillanatban - legálisan vagy illegálisan - tovább menjenek egy másik tagállamba.
Ez a helyzet elsősorban az EU külső határán elhelyezkedő tagállamokban - így Magyarországon is - alakulhat ki. Hányan jöhetnek? A munkaügyi tárca összegzése szerint szakmai körökben és a nemzetközi szakirodalomban egyetértés alakult ki abban, hogy a csatlakozást követően lesz egy jelentős migrációs hullám. Ez a hullám arányát tekintve jelentősebb lesz, mint a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállamból migráló munkavállalók száma volt. A várható migráció nagyságára vonatkozóan a Dublini Alapítvány készített egy becslést a 2002. évi Eurobarometer adatainak feldolgozásával. Eszerint, mind a román, mind a bolgár migrációs potenciál jelentősen meghaladja Lengyelország migrációs potenciálját (amely a 10 új tagállam közül a legnagyobb). A munkavállalási célú bevándorlás célországait tekintve a két ország eltérést mutat. Míg a román munkavállalók elsősorban Olaszországban (29, 51%), Spanyolországban (22, 40%), Németországban (13, 57%) és Magyarországon próbálnának szerencsét, addig a bolgár munkavállalók célországai Spanyolország és Görögország.