Fee Charly Hübner Michael Maertens Winnie Böwe Fabian Buch Max von der Groeben Martin Seifert Zene Ulf Leo Sommer Daniel Faust Peter Plate Operatőr Marc Achenbach Vágó Dirk Grau Gyártás Gyártó DCM Productions Boje Buck Produktion Kiddinx Entertainment Zweites Deutsches Fernsehen Ország Németország Nyelv német + magyar (szinkron) Játékidő 101 perc Képarány 1, 78:1 Forgalmazás Forgalmazó DCM Film Distribution Bemutató 2014. március 6. 2018. február 3. Eredeti magyar adó M2 Korhatár Kronológia Következő Bibi és Tina – Elátkozva Kapcsolódó film Bibi Blocksberg és a varázsgömb Bibi Blocksberg és a kék baglyok titka Bibi és Tina – Lányok a fiúk ellen Bibi és Tina – Totális zűrzavar Kapcsolódó műsor Bibi Blocksberg Bibi és Tina További információk A Bibi és Tina – A nagy verseny (eredeti cím: Bibi & Tina vagy Bibi & Tina – der Film) 2014 -ben bemutatott német film, amely valós díszletek között készült élőszereplős változata a Bibi és Tina című animációs sorozatnak, Agi Dawaachu ötlete nyomán.
Értékelés: 3 szavazatból Bibi Tinánál tölti a nyarat, de sajnos a kastélyba váratlan vendég érkezik, Sophia személyében. Tina és Sophia féltékenyek egymásra Alex miatt, akit Falko internátusba akar küldeni. Az éves lóversenyre készülődés közben felbukkan Kakmann Fantasticoval, a gyönyörű fekete ló legyőzhetetlennek látszik. Ám a verseny napján súlyos titkokra derül fény, és így szerencsére sem Szókratész Zoknija, sem Alex nem hagyja el a falkensteini kastélyt. Stáblista:
Hogyan találnak új funkciót a 100 évesnél is idősebb épületeknek, mi alapján zajlik egy ilyen műemléki felújítás, mi az a mintaszoba, és mennyi mindenre kell figyelni, amíg az utolsó kilincs és bútor is a helyére kerül? Két ikonikus, egykori bérpalota is megújul az Andrássy úton, és mindig is izgatott minket, hogy mi történik ilyenkor az állványok mögött, az első munkás megérkezésétől az átadásig. Ezért kapva kaptunk az alkalmon, amikor Nagy Csabával, az Archikon építészével és Radnóczy Eszterrel, az este'r partners vezető tervezőjével bejárhattuk a felújítás alatt álló legendás Saxlehner és Haggenmacher családok egykori palotáit, miközben megannyi kérdésünkre válaszoltak. A Belvárost a Városligettel összekötő, az 1896-os millenniumra kiépült Andrássy út az ország legfontosabb reprezentatív sugárútja, a budapesti Champs-Élysées-ként is emlegetik, ráadásul az egész környék az UNESCO világörökségének része. Ennek megfelelően a 19. Budapest andrássy út 2. századi magyar arisztokrácia és nagytőkés réteg megannyi jelentős családja építtetett itt elegáns bérpalotát és villát, amelyek közül nem egy mostanra kritikus állapotba került – ezek megmentése hatalmas szakmai tudást és anyagi befektetést igényel.
Az este'r partners nevéhez kötődik a Hotel Moments Budapest mellett a La Fabbrica, a Good Spirit Bar és a Bárkert Bistro kifinomult belső dizájnjának a megálmodása is és a Zwack Unicum Ház füvesbárja. Az A52, a volt Haggenmacher-palota Az Andrássy út 52. Andrássy út budapest. alatt álló neoreneszánsz stílusú, úgynevezett Haggenmacher-palota a 19. század végén, 1884-1886 között épült, szinte egy időben a teljes Sugárút kiépülésével, tervezője az a Schmahl Henrik, aki a Párisi Udvart és az Uránia épületét is jegyzi. Az építtető a svájci származású, de Magyarországon letelepedett és fényes karriert befutott malomtulajdonos és sörgyáros Haggenmacher Henrik volt. Lányának Dreher Jenővel kötött házasságával az akkori hazai két legnagyobb sörösmágnás család olvadt össze – előttük tiszteleg majd a leendő hotel több dizájneleme is – például a lobbyban gipsz lovas szobor várja az érkezőket, ami a Dreher Sörgyár címkéivel lesz bevonva. Már itt felmerült a kérdés, hogy egy jó belsőépítész hogyan nyúl az épület múltjához – hogyan alakítja ki azt a vezető szálat, amely amellett, hogy látványos, megőrzi a hely identitását, kapcsolódik a múltjához és közben a szállóvendég számára is izgalmasan hat.
Az A3, az egykori Saxlehner-palota Az Andrássy út elején álló, Czigler Győző tervezte (1884–1886) egykori Saxlehner-palota még az elsőként megnézett épületen is túltesz eleganciájában és díszítettségében. Az építtető Saxlehner András volt, aki a sasadi Hunyadi-féle keserűvíz forgalmazójaként tett szert busás vagyonra – a gyógyvíz már a század elején világhírű lett, külföldre is tetemes mennyiséget exportáltak belőle. Így lesz az elhagyatott Andrássy úti palotákból elegáns hotel – bepillantottunk a színfalak mögé. Bérpalotáján a korszak legkiemelkedőbb mesteremberei dolgoztak, Thék Endre asztalosüzeme mellett az üvegablakok Róth Miksa, a lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki, a díszítő freskók pedig eredetileg Lotz Károly és tanítványai munkája voltak. Az épület legexkluzívabb részlete az első emeleti 10 szobás lakás volt, amely Saxlehner feleségének, Pelikán Emília operaénekesnőnek a lakosztálya volt. A mennyezetet a művésznő kedvenc zeneszerzői – Mozart, Beethoven, Bach, Haydn – ábrázoló stukkók díszítik. Sokáig a Postamúzeum működött az elegáns termekben, kiürítése után az első tervek alapján még lakásokat terveztek ide, de végül a szálloda mellett döntöttek.
Régi fényében pompázik Weiss Manfréd egykori palotája, amely a valamikori kiváló gyáriparos feleségéről, Alice-ról elnevezett hotelként nyílt újra. Kétéves felújítás előzte meg a nyitást, a hely először 2020-ban nyitotta meg a kapuit, majd a Covid után, 2021-ben fogadott újra vendégeket. Az egyedi helyszínre mostantól a budapestieknek is érdemes ellátogatniuk, ugyanis megnyitott az Alice Terrace x Veuve Clicquot Garden, ahol a különleges környezethez némi buborék és finom falatok is társulnak. Az Andrássy út és történelmi környezete , Budapest. A hotelnek otthont adó villa az 1870-es évek végén épült, eredetileg nem a híres gyáriparos, hanem egy hasonlóan illusztris személy, Szabó Albert királyi táblabíró számára, és állítólag előbb volt villanyvilágítása, mint az angol királyi palotának. Weissék 1894-ben vásárolták meg az épületet, a korszakban akkora presztízst jelentett az Andrássy (az akkori Sugár) úton lakni, hogy azt az egyik legjelentősebb hazai gyáriparos sem hagyhatta figyelmen kívül. A Weiss-palota egykor Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei Weiss üzleti tevékenysége sokrétű volt, ügyesen ismerte föl a kínálkozó lehetőségeket.
A védett műemléki épületben a felújítás után egy 120 szobás, háromcsillagos szálloda nyílik meg. De mi minden alakul át egy eredetileg a felső- és középosztály 19. századi lakásigényeire tervezett bérpalotában? A széles és reprezentatív kapu mögött húzódó belső udvar, ahova eredetileg lovas kocsikkal hajtottak be vagy épp lovak állomásoztak, üvegtetővel fedett átriumos lobby és reggeliztető lesz. Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út - Magyarországi Világörökségek. A korszakra oly jellemző körgangos megoldás is megmarad az eredeti burkolatával, és mivel ez a szálloda az Oktogon közelében található, nem szoros értelemben véve az előkelő negyedben, a dizájn a szigorú díszítettség ellenére is sportos és laza maradhatott. A belső terek korszakra jellemző elképesztő belmagasságai is érezhetőek maradnak – nagy kihívás volt ezeket úgy érzékeltetni, hogy a különböző alapterületű szobákban nehogy gyomasztóan hassanak – piros-szürke, zöld-szürke, kék-szürke geometrikus mintákkal tagolt térrel jól sikerült elosztani az arányokat. Az épületben szerencsés módon megmaradtak olyan eredeti részletek is, mint a csodás korabeli kandallók és tölgyfa falburkolatok – ezek a termek a restaurálást követően tárgyalók és közösségi helyszínek lesznek.
Uralkodása alatt többek között németek, zsidók, olaszok és franciák találtak otthont a budai Várnegyedben, akik magukkal hozták kultúrájukat is, ami nyilvánvalóan befolyásolta a város művészetének és kézművességének fejlődését. Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban - és ekkor vált Buda az ország székhelyévé. Mátyás király uralkodása alatt a budai Várkastélyt reneszánsz stílusban építették át és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon. Buda - mint a muzulmánok közép-kelet-európai székhelye - a török hódoltság idején is megtartotta vezető városi szerepét Magyarországon; templomait ebben az időben mecsetté építették át. 1686-ban, csaknem másfél évszázados török uralom után szabadult fel a város, ám a három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott várban és városban egyaránt. Az újjáépítés a középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg. Mai arculatát a Budavári királyi Palota és a Várnegyed végül Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el.