2022-06-22 10:02:55 SzenteKálmán 26 Zalakaros 2022-06-22 10:14:49 SzenteKálmán 27 Zalakomár 2022-01-08 09:48:11 bakonyigyerek 28 Nemesvid és Kisvid 2022-01-08 09:51:09 bakonyigyerek 29 Mesztegnyõ 2022-01-08 09:55:05 bakonyigyerek 30 Újvárfalva 2022-07-04 16:01:54 Kovász 31 Kaposmérõ 2022-06-07 11:26:34 efemm 32 Szenna 2021-12-23 10:39:43 Beni0120 33 Zselickisfalud 2021-12-23 10:43:11 Beni0120 34 Simonfa 2021-12-23 10:52:41 Beni0120 35 Gálosfa 2021-12-23 10:53:59 Beni0120 36 Felsõkövesd 2021-12-23 10:55:40 Beni0120 37 Abaliget, vá.
Kustánszeg – Zalalövő (május 21. – szombat) Tavaly ősszel Zalalövő vasútállomás volt a legkeletibb pontunk. Ide, az Őrség határára terveztük az első napi, bemelegítő sétánkat. Sajnos reggel borult idő volt és mire kiléptünk a házból csendesen szemerkélni is kezdett az eső. Esőkabát még nem kellett és a melegben szinte jól is esett a kis hűsítő pára, de inkább a napfényre vágytunk. Átkeltünk a falun és a tó előtt egy utcával újra nekivágtunk a domboknak, hogy szinte a szállásunkig visszaforduljunk immár egy dűlőúton. Szántók és bokros-ligetes szakaszok követték egymást, az idő kezdett jobbra fordulni. Az eső elállt, a felhők csíkosodtak és néha kipislogott a nap is. Aztán elhagytuk a művelt területeket és az erdőn keresztülvágva egy nagyon helyes dombháton találtuk magunkat, ahol mellig érő fű hullámzott. A réten egy csinos földút kanyargott keresztül és úgy megörültünk neki, hogy nem figyelve a jelzést el is indultunk rajta. Sok-sok fotóval később jöttünk rá, hogy nem ez a jó irány, de nem bántuk meg a kitérőt.
A hold most kukkan ki s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet – s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket s gúnyosan suttogják: Fölfelé folyik a bágyi patak! …
Mikszáth Kálmán Jókai Mór mellett a XIX. század legolvasottabb magyar írója. Pályája kezdetén aromantika hatása alatt alkotott, majd fokozatosan a realizmus vonzáskörébe került. A novella Mikszáth korának reprezentatív műfaja volt. Ez a műfaj hozta Mikszáth számára az Íróielismerést. A bagyo csoda elemzes na. A Tóth atyafiak és a Jó palócok köteteinek novelláival vált népszerűvé. Ezekben a novellákbanújszerű írói szemlélet érvényesült, a lírai átéltség egy újfajta novellatípus kialakulását eredményezte. Atörténetek gyakran anekdotikusak, s az elbeszélést meghatározza a realizmus. Az amerikai sztori-szerűtörténetek csattanóval végződnek. A főszereplők gyakran közemberek. A bágyi csoda a Jó palócok kötetben jelent meg 1882-ben. Az elbeszélésben jellegzetes az anekdotikusszerkesztésmód és az életképszerű ábrázolás. Igazodik a novella műfaji jellegzetességeihez: tömör, rövid, csattanóra épül, az élet egy mozzanatára összpontosít, nem az érdekes cselekményszövés a fontos, hanem az, hogy az események milyen hatással vannak a szereplőre, a kibontott helyzetet feszültség jellemzi.
Befutott az asszony, még az ajtót is magára zárta. Nem is jött ki többet, csak az ablakról törülgette le egyszer belülről az őszi könnyezést. János ott is megpillantotta. – Hej, majszterné asszony! Mikor lesz már lisztté az én búzám? – kérdé fojtott gúnnyal az ablakoz lépve. – Nem lesz az, csak derce! – vágta vissza csintalan mosollyal a molnárné. – Vagy igaz, hisz te a zsákjaidat érted! Éppen mostan őrlik, a fele már megvan. Ajkaiba harapott Gélyi János s zavartan hebegte: – Egy-két óra alatt az is meglesz s mehetsz Isten hírével. – Hanem addig legalább eressz be magadhoz a melegre. Otthon felejtettem a ködmönömet: fázom. Klári megsajnálta, oly szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg lehet ott künn… hiszen ő is fázik, reszket az ablaknál, mikor azt feleli: – No, gyere be hát, ha szépen viseled magad… Bement Gélyi János és akár ki se menne többé soha. De takaros asszony, de mindene módos, járása, nézése, szava, mosolygása. Csak meg ne őrölnék hamar azt a búzát! A bagyo csoda elemzes 4. Gondolt valamit s kiosont a molnárlegényhez.