Az emléknapról Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án 13 honvéd főtisztet végeztek ki Aradon. Mártírhalálukkal egy napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét is Budapesten. Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök halálának napja a forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának szimbóluma lett. A megtorlást követő évtizedben titkos megemlékezéseket tartottak az évfordulón, az 1867-es kiegyezést követően a tiszteletadás formális keretek közé kerülhetett, bár még óvatosan kezelték az osztrák–magyar együttműködés érdekében. Az I. Október 6 unep.fr. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. A kommunista időszakban sem tiltották be, nem volt állami ünnep, de az iskolákban és az újságokban megemlékeztek a vértanúkról, ugyanakkor a megemlékezés hangsúlyai az osztrák terrorra és a beavatkozó orosz csapatok empátiájára helyeződtek.
Az ünnep alkalmából a Körös-vidék népe zarándokol a templom búcsújára és imádkozik oltalomért a Nádi Boldogasszonyhoz, más néven a Körös-vidék Nagyasszonyához. A török időkre nyúlik vissza az ünnep eredete, amikor kiváló búvóhely volt a nádas, mocsaras, lápos terület, mely nemcsak bújtatta az üldözöttet, de hajlékot és táplálékot is adott. Nem véletlen, hogy ezek az anyai tulajdonságok az Égi Édesanya gondoskodására utaltak. Október 6 ünnepség. Így lett a nádas, a Nádi Boldogasszony hajléka, ahová befogadta, ahol megóvta és megtartotta gyermekeit. A gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett Nádi Szűz Mária kegyképet, mely 1313-ból, Gyulamonostor templomából származott. A török elől igen sokan menekültek ide, a rengeteg nádasokba, a Nádi Boldogasszony oltalma alá. A 16. század első felében a törökök immár sokadjára felgyújtották a várost, amely 1566-ban a várral együtt török kézre került. "Az öregek emlékezete elhomályosul s a régi dicsőség emléke elenyészik.
A rendszerváltozás után a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá a 237/2001. (XII. 10. Október 6 unep.org. ) számú Korm. rendeletben. A hagyományok szerint a Kossuth téren félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lévő Batthyány-mauzóleumnál pedig koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.
Sokkos állapotban rohant segítségért a meggyilkolt Szilágyi István felesége Elhunyt Jakab István | Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet A lapnak azt mondta, Szilágyi fia véres volt és izzadt, de egyáltalán nem tűnt ingerültnek. "A régi sérelmeit hajtogatta, hogy az apja húsz éve eltörte a hátát és hogy mennyit bántották őt korábban. Próbáltam nyugtatni, majd megérkeztek a rendőrök, és engem Szilágyi feleségével együtt bevittek kihallgatásra. Jolika nyugodt volt a kocsiban, lehet, sokkot kapott vagy fel sem fogta, mi történt. Úgy terveztük, mi ketten együtt jövünk haza, de Péter őrjöngeni kezdett a rendőrségen, alig lehetett lefogni, mintha valami rohama lett volna, ezért Jolika még maradt" – mesélte Sándor. A Blikk a szomszédokra hivatkozva azt is írta, hogy három hete a tűzoltók is kimentek Szilágyiék házához, mert a színművész fia a kerítés mellett akkora tüzet rakott, hogy a kapu is meggyulladt, ő pedig csak ült, nézte és nevetett. Az ATV Híradójának pedig Baricz Dezső adott interjút.
2009 január 21-én arról számolt be a Blikk, hogy "félreérthetetlen helyzetben találta a felesége Jakab István MAGOSZ-elnököt: a Fidesz-frakció tagja ugyanis a gazdaszövetség által bérelt budapesti lakásban a nála 24 évvel fiatalabb titkárnőjével, Andreával enyelgett. " Márta asszony – így hívták Jakab István akkori feleségét - elmondása szerint "a férje felhívta őt és közölte: gyengélkedik, ezért nem utazik haza Debrecenbe. Jakab az asszony tudomása szerint azért volt éppen Budapesten, hogy mozgósítsa a gazdákat egy újabb traktoros tüntetésre. Az aggódó feleség az első vonattal a fővárosba utazott. A férj által bérelt lakásban azonban döbbenten látta meg férjét a titkárnőjével, mint mondja, félreérthetetlen helyzetben. " Az asszony szerint férje a nála 24 évvel fiatalabb A. Andreával jött össze, aki a Fidesz-frakció MAGOSZ-os képviselőinek volt a titkárnője. Jakab István, aki azóta a családbarát kormány parlamentjének alelnöke lett, tehát beteget jelentett a feleségének, miközben a valóságban nem volt beteg, éppen ellenkezőleg: nagyon is in flagrantinak látszott.
Nem lett volna ezzel semmi gond, hiszen minden férfiembernek szüksége van egy megértő szívre – az pedig már csak hab a tortán, ha ez a megértő szív meglehetős külső megjelenéssel rendelkezik. A probléma inkább abból adódik, hogy Jakab István egy nagyon vallásos, a keresztény erkölcsöt igencsak a zászlajára tűző párt egyik élharcosa. Ha mondjuk Jakab úr libernyák lenne, akkor nem lett volna semmi baj ezzel a titkárnős projekttel. Így azért, valljuk be, egy kicsit zsenánt, hogy miközben a derék urak istenről és hazáról papolnak, eközben bort isznak, és maguk alá gyűrik a titkárnőiket. Vissza kellene venni a nagy arcból és a vádaskodásokból, valamint leszállni Jakab Péterről. A Jakab név ugyan stimmel, de nem Péter, hanem István.
A lap telefonon elérte Potocskánét, a "puccsisták" vezetőjét, aki azonban nem kívánt nyilatkozni. Jakab Péter, miután értesült a fejleményekről, azzal fenyegetőzött, hogy lemond és a parlamentben "kiül a függetlenek közé". Borítókép: Jakab Péter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) Jakab Péter puccs botrány jobbik Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat. Feliratkozom a hírlevélre