Gyanakodva vettem a kezembe Pamela Druckerman Nem harap a spenót. Gyereknevelés francia módra című könyvét. Egyrészt engem – úgy hírlik legalábbis – neveltek; de nincs gyerekem, úgyhogy a tapasztalataim egyoldalúak. Másrészt minimum gyanús ötletnek tűnt, hogy egy egész ország valahogy "máshogy" nevelné a gyerekeit. De azt persze éreztem, hogy a franciák ebben-abban mások, és hajtott a kíváncsiság, hátha megtudom, miben. Nem csalódtam, egy szórakoztató és érdekes könyvvel töltöttem a hétvégém. A Nem harap a spenót erénye, hogy olvasmányos és szórakoztató, de ezzel együtt kísérletet tesz a legfrissebb neveléselméleti és pszichológiai kutatások bemutatására is. Árukereső.hu - Árak és termékek összehasonlítása online boltok teljes kínálatából. A Párizsban élő szerző, Pamela Druckerman amerikai újságíró. Így nemcsak látványosan kiverték a szemét a különbségek az angolszász és a francia papák-mamák módszerei között, hanem értelmezni is képes volt őket. Csodák csodája, a párizsi francia középosztály elég jó jön ki ebből az összehasonlítási kalandból, kiderül ugyanis, hogy ezek az emberek ösztönösen, vagy hagyományosan "jó" eszközöket választanak a gyerekeik nevelésére; szemben az angolszászokkal, akik még mindig hisznek abban, hogy tökéletes anya létezik, s szegények fulladoznak Druckerman öniróniájában, aki Párizsban többek között arra jött rá, hogy tökéletes anya márpedig nincs, s ebbe a ténybe érdemes belenyugodni.
A francia anyukák állítólag könnyedén oldanak meg minden gyereknevelési problémát, náluk minden csemete türelmes és tökéletes, mind átalussza mínusz 2 hónapos korától az éjszakát, soha nem követelőzik. Mi a titok? Valóban ilyen utópikus világ Franciaország? Erről szól ez a könyv és írok én… Nem is tudom ajánlónak mondjam-e ezt a cikket… Pamela Druckerman – Nem harap a spenót Pamela Druckerman "Nem harap a spenót" című könyvét nagyon sokan ajánlották nekem. Engem már a frappáns címmel megfogott és gondoltam hátha van benne 1-2 hasznos ötlet is. Igazából van. Nem harap a spenót map. Igazából nem bántam meg, hogy elolvastam. De van sok ellenvetésem is. Vannak benne hasznos tippek, de NEM SZERETNÉK francia módra élni és gyereket nevelni sem, számomra teljesen unszimpatikus a hozzáállásuk és az én szememből nézve nem boldogság és nem utópikus fellegvár az, amit leír a szerző. A leghasznosabb tanács: a "SZÜNET" A legfontosabb és valóban hasznos tanács amit a könyv hosszan hosszan taglal (számomra túlságosan is hosszan), az a várakozás képességének elsajátítása.
Pamela Druckerman amerikai újságíróként került Párizsba, és a francia fővárosban lett anyuka is. A szokásos kulturális különbségek mellett így azzal is szembesülnie kellett, hogy a franciáknak bizony a várandósságról és a gyereknevelésről is egészen különleges elképzelésük van. Miközben ő maga egy új élethelyzet, az anyaság kihívásaival küszködött, őszinte megdöbbenéssel és kíváncsisággal figyelte, ahogy a francia anyukák könnyedén oldják meg a legösszetettebb helyzeteket is, legyen szó akár a kisbabák éjszakai alvásáról, akár a nagyobbak evési szokásairól vagy társas viselkedéséről. NEM HARAP A SPENóT. Hogyan lehetséges ez? - tette fel a kérdést Druckerman, és nem nyugodott, amíg meg nem találta a választ, hogy aztán mindazt, amire saját kárán rájött, egy rendkívül humoros és üdítő olvasmány formájában ossza meg a nagyvilággal. Könyve, a Nem harap a spenót egyik legkeresettebb gyerekneveléssel foglalkozó kötet itthon is. Az új kiadás ráadásul 100 praktikus tippel - a francia gyereknevelés legfontosabb alaptételeivel - egészül ki, hogy ezáltal még könnyebben leshessük el a francia anyák titkát.
Az óvoda ugyan nem kötelező, de kifejezetten ajánlott, hiszen a nagycsoport már iskolai előkészítő is. Mire megérkeznek a gyerekek a CP-be (1. osztály), addigra ismerniük kell az ABC-t, le kell tudni írniuk a nevüket és 15-ig ismerniük kell a számokat és ezek sorrendjét, fogalmát és egyéb logikai feladatokat is meg kell tudniuk oldani. Igenis önállóságra nevelnek, hiszen iskolás korára egy francia gyereknek például illik késsel – villával étkeznie, önállóan toilettre járnia. Minden óvoda házirendjében (és legtöbbször a bejárati ajtón is), melyet év elején a szülőnek alá kell írnia, megjelenik ez a mondat: Az ÓVODA NEM GARDERIE, azaz nem gyerekmegőrző. Az iskola nyitása és annak zárása bibliai fontosságú, késni nemcsak hogy nem illik, hanem egyszerűen nem tudod bevinni a gyereket az intézménybe, mert a kapuk és ajtók zárva vannak. Az ebédidő előtt kinyitják a kapukat (általában 11. 45-12. 00 órakor). Nem harap a spenót full. Ekkor a gyerek hazamehet ebédelni a szülővel (nagyszülővel, dadussal, azaz akinek papíron is joga van hazavinni), de ha a szülők nem tudják ezt megoldani, természetesen lehetőség van az óvodában ebédelni.
Ugyanazt eszik, mint a többiek, ami azt is jelenti, hogy az anya (vagy apa) egyfélét főz. Nincs cirkusz, hogy Pistike kizárólag háromféle ipari szemetet hajlandó enni, amit neki külön el kell készíteni minden áldott alkalommal. És a sort még hosszan folytathatnánk… Határszabás Vannak szabályok, amikre nagy türelemmel, és következetességgel pici koruktól kezdve megtanítják a gyerekeket. Ezek a családi zökkenőmentes együttélést szolgálják, és ezeknek hála nem kell percenként fegyelmezni a gyerekeket, és nincs ezekből állandó, napi szintű feszkó. Nem harap a spenót | Könyv kemény kötésű | Libristo - Magyarország. (A határszabás egyébként hatékony eszköze a Kapcsolódó nevelés módszertanának is. Erről bővebben itt olvashatsz! ) Például a gyerekeket fektetését szigorúan veszik, mert a napi 1-2 óra "felnőttidőt" alapvető emberi szükségletnek tekintik. Ez az önmagukkal, saját ritmusban töltött napi pár óra a lelki integritás egyben tartásának alapja. Ők ösztönösen tudják és a napi gyakorlatban művelik azt, amivel mi a saját tökéletlenségünk miatti bűntudatunkat szoktuk csillapítani, hogy "ha anya jól van, mindenki jól van. "
A franciák másképp csinálják, és nem kevésbé odaadó szülők, egyszerűen csak képesek korlátokat szabni, és ahhoz tartani magukat, gyermekeiket. Ez náluk alapértelmezett felállás, így sokkal kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, ezáltal a családi légkör is fesztelenebb, ami rendkívül fontos a gyerekek fejlődésének szempontjából. Sok részletet elárulhatnék még a könyvből, de nem teszem, mert érdemes az olvasónak felfedezni, elemezni, levonni a következtetéseket, vagy egyszerűen csak szórakozni az újdonsült amerikai anyuka rácsodálkozásain, amit humorral fogalmaz meg, a saját ballépéseit, gyengeségeit vagy akár félelmeit, kudarcait nyíltan felvállalva. Semmiképp ne egy száraz, szakszerűen megírt olvasmányra számítsanak az érdeklődők, ez a könyv miközben tanulságos, rendkívül szórakoztató. Nem harap a spenót 2021. Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg. Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock Élmény – Máté Angi: Mamó
Nyelv Magyar Könyv Kemény kötésű Kiadó Libri Könyvkiadó, november 2020 Pamela Druckerman újságírónő Párizsban töltött néhány évet. Nem tervezte, hogy "francia anya" legyen belőle, hisz francia konyha, francia divat ugyan van, de francia gyereknevelésről nem volt tudomása. Ráadásul a franciák szerint ő k nem csinálnak semmi különöset gyermekeikkel. A francia gyerekek mégis 2-3 hónapos kortól átalusszák az éjszakát, míg az amerikai gyerekeknél az első év az éjszakázásé. A francia gyerekek rendesen esznek, még a zöldségeket is vígan behabzsolják. Mindennek tetejébe pedig, az amerikai szülők azzal töltik az idejüket, hogy szétválasszák veszekedő gyerekeiket, míg a franciák kávé mellett beszélgetnek, míg gyermekeik rendben játszanak. Az anyaság teljesen más Franciaországban. Nincsenek szerepmodellek, követendő szuperanyák, mint Amerikában, a francia nők pedig nem gondolják, hogy 24 órás szolgálat az anyaság, hanem mindig szakítanak időt magukra is. Van tekintélyük a gyermekek előtt és irigylésre méltóan nyugodtak.
"Évek óta kétségbeesetten küzdöttem a mosolyával. Inkább meghalok" - írta egy állítólagos hátrahagyott jegyzetében. Számos olvasat Mindenki azonban nem elégedett meg azzal, hogy rejtélyes mosolyában megtalálta a Mona Lisa misztikumát. A viktoriánus író, Walter Pater úgy vélte, hogy az a "finomság", amellyel kezét és szemhéját megalkották, szinte hipnotizál bennünket, hogy azt gondoljuk, a mű természetfeletti erővel rendelkezik. Talán igen, talán nem. Van ok azt is hinni, hogy da Vinci az örök újjászületést szerette volna szimbolizálni - például a kétoldalt húzódó folyókkal, melyek gyönyörű hátteret biztosítanak a festmény fő tárgyának. Más szakemberek úgy vélik, Mona Lisa nem a táj előtt ül, ő maga a táj. A remekmű értelmezése a kelte óta foglalkoztatja a tudósokat, kritikusokat, de valójában csak az alkotó tudta, mi is a szándéka a kreációval. Három portré Egy francia tudós szerint egy bizonyos fényvisszaverő technikával a meglévő festmény alatt megtalálták a vélhetően ténylegesen első képet Lisáról (így nézhetett ki valójában a nő).
A "Mona Lisa" festmény története egynél több emberi generációval foglalkozik. Leonardo da Vinci megkezdte halhatatlan mesterműve munkáját 1503 körül. A művész Francesco Giocondo nevű gazdag firenzei feleségének portréját festette. A lány neve Mona Lisa volt. A vászon második neve - "Gioconda" - valahogy közelebb van a széles közönséghez. Már a kortársak mesterei a legmagasabb fokon értékelik a portrét. A kép népszerűsége annyira hatalmas volt, hogy a jövőben legendákat írtak az írásáról, és különféle elméletek kerültek elő. Hogy néz ki Mit néz ki a Mona Lisa? A leírás a következő: a halhatatlan alkotás mérete 77 cm-rel 53 cm-re, a kép olajfestékkel van nyáron. Egy széken ülő nőt ábrázol. A táj hátterében található. Portréjában a nézőt vonzza a megjelenés - ő rendkívüli, mintha folyamatosan figyelné a néző nézetet, amely intelligenciát és akaratot sugároz. De egy másik nagy rejtély a világhírű Mona Lisa mosolya. Alig érzékelhető, és jelentése úgy tűnik, hogy elhomályosítja a képet megtekintő személyt.
Mintegy csekély öt évszázaddal a mű megalkotása után a festményt egy golyóálló üveg mögött őrzik a Louvre múzeumban, és naponta több ezer ember látogatja meg. Töretlenül. Éppen ezért bátran kijelenthetjük, hogy ez a világ leghíresebb műalkotása, és mégis, amikor a látogatóknak sikerül közelről megcsodálniuk, valószínűleg zavarba jönnek hétköznapiságától. Persze ekkor nem Leonardo da Vinci zsenialitását vonjuk kétségbe, kinek megannyi remekművet köszönhetünk, csupán átcikázik az agyunkban néhány gondolat, hogy a Mona Lisa mitől olyan különleges, és mi ez az óriási felhajtás körülötte? A titok a rejtélyességben lakozhat? Hiszen már számos elmélet próbálta meghatározni a műalkotás népszerűségének okát, a legmeggyőzőbb érvek szerint nincs egyetlen magyarázat sem. Vagy mégis? A Mona Lisát már akkor is nagyra becsülték, amikor Leonardo még csak dolgozott rajta. Sőt, a polihisztor kortársai próbálták lemásolni az akkor újszerűnek számító háromnegyedes pózt. Giorgio Vasari építész és író később dicsérte Leonardo képességét, miszerint képes a tűpontos utánzásra.
És ha igen, miért festette meg ennyiszer a Mona Lisát? Ráadásul az Isleworth Mona Lisa állapota is elgondolkodtatja a szakembereket, hiszen meglepően jó kondícióban van - így talán nem is 500 esztendős, hanem jóval fiatalabb. Banksy, hol vagy? Banksy hosszú évek óta tartja izgalomban az embereket. A graffiti művész pontos kilétét ugyanis senki nem tudja, csak a nagyvárosokban rendre a semmiből felbukkanó szatirikus alkotások jelzik, hogy arra járhatott. Falfirkái olyannyira értékesek, hogy Berlinben például Banksy múzeum is nyílt, és vezetett túrák indulnak nap mint nap a város szerte, szabad ég alatt megtalálható alkotásai megtekintésére. Forrás: Art Weekenders Egyesek tudni vélik, hogy egy brit művész, Robin Gunningham áll a fedőnév mögött, míg mások kötik az ebet a karóhoz, hogy a Massive Attack énekes terveli ki az akciókat (hiszen többnyire abban a városban spriccelik a falra a legfrissebb kritikus alkotást, ahol a zenekar épp fellép). Az viszont tuti, hogy legyen bárki is a név mögött, korunk egyik legfelkapottabb művészét fedi, aki arannyá változtat minden falat, amihez hozzáér.
A 15. század végén például a híres La Bella Principessa című festményén is felfedezhető a titokzatosság. A Mona Lisán ugyanakkor a rejtélyes mosoly azért is érdekes, mert valójában nem mosolyog, de mégis úgy tűnik. Ezt a különleges színkeveréssel magyarázza a tudomány, azonban egyesek szerint még ennél is több állhat a dolog mögött. Ha közelről nézzük a képet, látszik, hogy Mona Lisa szája lefelé húzódik. Tehát valós, azonnal látható mosolyról szó sincs. Amint azonban egy kicsit messzebbről, vagy esetleg más szögből tekintünk a műre, mindjárt mosolyogni kezd a híres festmény női alakja. Kódok a Mona Lisa mögött Nemrégiben nagy port kavart egy férfi felfedezése, aki azt állította, hogy egy bizonyos kódot talált a Mona Lista szemében. Elmondása szerint a kód ugyan szemmel nem látható, feketével van a zöldesbarna alapra írva Mona Lisa jobb pupillájában az LV, ami egyértelműen Leonardohoz kapcsolható. A bal pupillájában valami ég ennél is megdöbbentőbb dolgot talált. A baloldalon ugyanis a C és E betűket lehet kiolvasni, de csak nagyon nehezen.
Gyereke miatt mosolyog rejtélyesen Mona Lisa (, 2006. szeptember 28. ) A rejtély megoldása Mona Lisa-akták: most kolostorban talált maradványokat vizsgálnak (Hozzáférés: 2015. március 12. ) Meglepő, de több Mona Lisa is létezik. Szeretlekmagyarorszá 2017. február 3. Mona Lisa remake. Artmargók. 2015. augusztus 12. Reneszánsz probléma üzenő képekkel. Forrai György helytelen ISBN kód: 978-815-00-0955-7 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Sfumato Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 180757281 LCCN: n98092274 GND: 4074156-4 SUDOC: 027396797 NKCS: aun2006372368 BNF: cb11944800v KKT: 001103889
A freskót három részre osztotta: a középső kapta Ádám teremtését, a két szélső pedig A víz és a föld szétválasztása és Éva teremtése. A középkorban szokatlannak és új dolognak számított, hogy Istent antropomorf, vagyis emberi alakban jelenítsék meg, nem láthatunk ehhez hasonló ábrázolást az ember teremtéséről, tehát Michelangelo munkája ebből a szempontból is úttörőnek számít. Érdekesség, hogy két baltimore-i kutató, Ian Suk és Rafael J. Tamargó szerint Isten körvonala az emberi agyat és a gerincvelőt ábrázolja tudományos alapossággal. Michelangeloról köztudott, hogy fiatal korától kezdve foglalkozott boncolással, érdekelte az anatómia. Ezért lehetséges, hogy a kápolna freskóiba más anatómiai képeket is elrejtett, a szemfülesek még a veséről is találhatnak elrejtett ábrázolásokat. Forrás: Wikipedia Az utolsó vacsora hangja Jézus drámai bejelentése több művészt is megihletett, köztük Leonardo da Vincit is, aki 1495-48 között dolgozott a festményén. A művén csak Júdás arca van homályban, és egyes elemzők szerint Jézus balján Mária Magdolna ül.