A Duna-deltában, Tulceában volt egy érdekes élményem. Bár nem szeretem a konferenciákat, de ott volt a Hidak, korok, Budapestnek a román nyelvű bemutatója. Tulcea azért volt fontos nekem, mert a magyar írók egy része valamikor ott ásta a csatornát. Egy Ulmból érkezett német hölgy, aki nagyon jól ismerte a működésünket, megkérdezte, hogy legközelebb ki fogja csinálni a Duna-konferenciát: az Európai Utas vagy a Közép-európai Kulturális Intézet? Van jelentősége? – kérdeztem vissza. "Van – válaszolta –ha az Európai Utas, akkor eljövünk, mert az egy társadalmi szervezet, amely huszonvalahány éve működik. Viszont a KeKI rendezvényén nem vennének részt, jelezve a magyaroknak, hogy a kulturális együttműködés nem olyan sima, mint gondolnák". Az Európai Utas jóval ismertebb, sajnos a hiányzó lapszámokat ma már nem is tudom beszerezni. Negyedéves folyóirat volt. Hány nyomtatott szám jelent meg? Hetvennyolc, hetvenkilenc. Fenn van az interneten, vissza lehet keresni. Költséges kiadvány lehetett: drága papíron, gazdag képanyag, illusztris szerzők.
2017. 09. 18 hétfő, 19:34, 1041 látogató CSERVENKA JUDIT (FELVIDÉK) A Párkányi Városi Múzeumban szeptember 14-én nyílt meg a Szent László emlékezete című kiállítás, amelynek magyarországi rendezőjét, Módos Péter írót, az Európai Utas Alapítvány kurátorát itthon kérdeztük a kiállításról, az alapítványról, de leginkább közös európai kultúránkról. Módos Péter Honnan származnak a Szent László kiállítás képei? Több helyről: a Képes Krónikából, miniatúrákból, gyűjteményekből. Nagyon szép a kiállítás, háromszor csináltuk meg, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb színösszeállítást. Tehát a barna, a vörös a Képes Krónikának a színei egy nagyon szép szőttest adnak, és mindenhol jól néznek ki: a párkányi múzeumban éppen úgy, mint a simontornyai várban. Párkány hányadik állomása volt a kiállításnak? Negyedik. Először Temesváron a Bánsági Magyar Napokon szerepelt, aztán egy Kisszékely nevű Tolna megyei községben, majd Simontornyán, és Párkányból majd Ungvárra utazik, ahol október 6-án nyílik meg a kiállítás.
Mit tesz Közép-Európa? – kérdezte két osztrák gondolkodó 1986-ban a rendszerváltozás előestéén, majd újra 2018-ban. A magyar szerzők – Bába Iván, Gyurcsík Iván, Kiss Gy. Csaba – ez utóbbira adnak egyfajta választ új könyvükben. A kötet előszavában is hangsúlyozzák, hogy könyvük egyfajta reflexió Erhard Busek és Emil Brix 2018-as, magyarul Közép-Európa újragondolása: Miért Közép-Európában dől el Európa jövője? címmel 2019-ben megjelent könyvére, melyet szintén a Miszlivetz Ferenc vezette kőszegi intézet gondozott. Mielőtt a magyar szerzők művének méltatására rátérünk, érdemes a volt osztrák alkancellárnak és a bécsi Diplomáciai Akadémia igazgatójának könyvét röviden ismertetni, már csak a "magyar szemmel" való megközelítés jobb megértése érdekében is. Újragondolás – írják az osztrák szerzők. Esetükben ez egészen személyesen értendő, hiszen harminc évvel korábban, a rendszerváltozás előestéjén Projekt Mitteleuropa ("A Közép-Európa-projekt") címmel könyvet írtak arról, hogy osztrák nézőpontból mit gondolnak a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
by · Published 2018. 12. 21. · Updated 2018. 21. Közeleg a Karácsony, ami 2018-ban egy televíziós ünneppel is egybeesik: a Fix Tv, az Újnyugat Irodalmi Kör és a szekszárdi Dúzsi-borászat együttműködésén alapuló "Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával" című kult-show 80. adásával. A műsorfolyam néhány emlékezetes pillanatát ajánljuk most a Hírnök olvasói figyelmébe. Elsőként Babits: Mint különös hírmondó… című művét Dunai Tamás tolmácsolásában láthatják weboldalunkon. Babits Mihály: Mint különös hírmondó... (Dunai Tamás) - YouTube. Oszd meg, hogy mások is értesülhessenek:
Életveszélyes állapotba került, mentőhelikopter vitte kórházba az akkor még ismeretlen személyazonosságú férfit, mert iratokat nem vitt magával. A férfit azóta kórházban ápolták. A rendőrök mindennap tartották a kapcsolatot kezelőorvosaival, akik az életvédelmi nyomozók visszatérő kérdésére az elmúlt 25 napban a "nincs kihallgatható állapotban" választ adták. Eközben a nyomozók minden bizonyítékot összegyűjtöttek, ami tovább erősítette a gyanújukat. Okostankönyv. A több mint 20 órán át tartó, az aszódi lakást és a férfi Adács közelében hagyott autóját érintő helyszíni szemle adatait elemezték, értékelték, ezek és a lefoglalt bűnjelek vizsgálata alapján igyekeztek rekonstruálni centiről centire, percről percre a végzetes éjszakát, és azt, ami utána történt. Emellett beszerezték azokat az információkat, amelyek alapján pontosan meg tudják mondani, hová ment és mit tett L. Tamás az után, hogy elhagyta a lakását. Az áldozatok és a számos bűnjel vizsgálatára igazságügyi szakértőket rendeltek ki. A rendőrök azt írják, hogy 25 nap alatt "olyan mértékben megtámasztották eredeti gyanújukat, hogy a gyanúsítotti kihallgatás érdemben ne tudja azt befolyásolni. "
Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és barbárság ellen, még akkor is, ha a szó és az igazság gyenge fegyver, s a küzdelem esetleg komikus és eredménytelen. Egyébként a prófétai küldetés teljesítése sem csak kudarccal végződött, hiszen a bűnbánatra intő feddő szavak egyik-másik szívben kicsíráztak "Mint a jó mag, ha termőföldre hullott". Mint különös hírmondó babits. Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: mert vétkesek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér… Többen úgy értelmezték ezeket a szállóigévé vált sorokat s az egész Jónás könyvét, mintha a költő lelkiismeret-furdalása, egész életművéért való bűnbánata szólalt volna meg benne. Aki ismeri Babits pályáját, költészetét, az nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem vádolhatta magát "cinkos némasággal". (pl. Húsvét előtt) A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig jelen van a műhelyben.
Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő szélén akart elrejtőzködni. Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is túlkiabálva, kérlelhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben marad; az árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják, bolondos csapattal kísérik halbűzét szagolva, mord lelkét merengve szimatolva; a királyi palotában meg egyenesen gúnyt űznek belőle: egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan jövendölje a végét a világnak. A testi-lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon Ninive, a megáradt gonoszság ellen. Babits mint különös hírmondó elemzés. Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól, mert aki életében hazug, az elveszíti a boldogságot. Kudarcai után feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki szemei előtt látta a város pusztulását.
A 2. egység (7-10. versszak) a hasonlat feloldása (" úgy vagyok én is "), a próféta-költő azonosítja magát ezzel a különös hegyi hírnökkel. Idős emberről van szó, akit bölcsebbé tettek az évek, szíve csak ügy feszül a szavaktól, de csak azt mondja el, amit az állatok és a növények is tudnak. A "hír" értelmező közlése után a lírai én himnikus, prófétai hangnemű magánbeszédben küzd a kimondás feladatával. Itt visszatér a mű kiinduló paradoxonja. Az, hogy a hírnöknek látszólag nincsen semmi különös mondanivalója, arra irányítja rá a hallgatóság figyelmét, amit mindenki magától észrevesz. A hírnök csupán annyi hírt hoz, hogy ősz van. Kitűnik azonban a költői "levegővétel" nagyságából, hogy ez a kinyilatkoztatás többet jelent önmagánál: a heroikus küzdelem a közlendővel mutatja jelentőségét. Mint különös hírmondó elemzés. A "hír" nem más, mint a szent Ritmus, az örök szerelem nagy ritmusának a fölfedezése. Ehhez az örök rendhez, Isten verséhez képest minden más apróság, az emberi világban zajló események jelentéktelenek.