Jelentős változás lépett életbe a teremgarázsokban található parkolóhelyek nyilvántartása, illetve azok sokszor nehézkes és bonyolult adásvételénél. Lehetőség nyílt egy-egy parkolóhely önálló ingatlanná minősítésére "álláshely" néven, amelyre esetleges értékesítési szándék esetén – a társasházi alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – már nem vonatkozik a garázstulajdonosok elővásárlási joga. Ezzel párhuzamosan az osztatlan közös tulajdonban álló teremgarázsokban található, önálló ingatlanná nem minősített parkolóhelyek adásvételének folyamata is könnyebbé és gyorsabbá válhat azzal, hogy a jogalkotó a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog vonatkozásában jogszabályi szintre emelte az eddig csak a gyakorlatban alkalmazott hirdetményi értesítés lehetőségét. Tóth Angéla és Kasza-Tóth Krisztina, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szakértői mutatják be a korábbi szabályozás problémáit és a közelmúltban életbelépő módosítás részleteit. Az elmúlt évek egyik gyakori problémája volt a társasházakhoz tartozó, osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázsokban található parkolóhelyek adásvétele.
Abban az esetben, ha egy épület legalább két olyan épületegységet tartalmaz, amelyek a tulajdonosok külön tulajdonaiként kialakíthatóak, társasház alapítható. Társasház alapítására valamennyi tulajdonostárs együttes elhatározása szükséges, a társasház alapító okiratát ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartáson át kell vezettetni. Amennyiben a társasház megalapítását követően az alapító okiratban bármiféle változás történik, azt módosító okiratba kell foglalni, és ugyancsak be kell nyújtani a földhivatalhoz bejegyzésre. A társasház magába foglalja a tulajdonosok külön tulajdonát képező társasházi egységeket, valamint a közös tulajdoni épületrészeket, a telket, amelyen az épület áll. Általában a társasház neve azt a helyet takarja, ahol az adott ingatlan áll. A cím után azonban mindig fel kell tűntetni a Társasház megnevezést is. A társasházi tulajdonosokat a közös képviselőt képviseli, aki a társasház képviseletében önállóan jár el.
– Szükséges továbbá az épületre kiadott jogerős építési engedély, a használatba vételi engedély és épületfeltüntetési vázrajz. – Meg kell határozni a társasház nevét. – Tételesen fel kell tüntetni a külön tulajdoni egységeke adatait, és a tulajdonos személyi adatait. – Meg kell jelölni, hogy a felépítmény alapjául szolgáló földterület osztatlan közös tulajdonban, vagy a társasházi tulajdonba kerül. A társasházi ügyekben való ügyvédi képviselet kötelező, de megállapítható, hogy ez nem teher az Ügyfeleknek, hanem segítség, ugyanis az alapító okirat elkészítése nem egyszerű feladat. Az alapító okiratnak számos alaki és tartalmi kelléke van, ami nélkül a társasház érvényesen létre sem jöhet, a szakszerűen megszerkesztett alapító okirat segítségével az ügyintézés gyors és zökkenőmentes. Vonatkozó jogszabályrészlet: 2003. évi CXXXIII. törvény A társasház alapítása, alapító okirat 5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.
A fürdőházakban a középkori egyház minden morális rosszallása ellenére meztelenül fürdőztek együtt férfiak és nők. Az egyházi szertartásokba népi termékenységrítusok is beépültek, középkori templomok oszlopfőin pedig gyakorta lehetett látni rontáselhárítás céljából elhelyezett női és férfi nemi szerveket. A szigorú tilalmak által okozott feszültség enyhítését szolgálták a különböző népi ünnepek és mulatságok során tapasztalható szabadosabb légkör, valamint a gyakran látható obszcén jelenetek is. A falvakban persze nem mindig elégedtek meg a szabadságnak a szigorú erkölcs kifigurázása által nyújtott illúziójával. Caesarius arles-i püspök a VI. században arról számolt be, hogy a tanulatlan falusiaknak jóval gyakrabban születtek leprás gyerekeik, mint a tanult városiaknak, amit az egyházi elöljáró egyértelműen kapcsolatba hozott az előírt napokon gyakorolt önmegtartóztatás hiányával. Emellett a kolostorok sem voltak minden esetben mentesek a hús bűneitől. A bujaság kertje üdülofalu és étterem. Egy strasbourgi rend magistere 1261-ben például kifejtette, hogy ha egy apáca mégis bűnbe esik, jobb, ha papi személlyel paráználkodik, a vétke ez esetben ugyanis valamivel kisebb.
A középkor vége felé néhány zárda és kolostor már nem hivatalos bordélyházként is funkcionált. Gyönyörök kertje A középkor századai során gyakorta volt vita tárgya, hogy vajon melyik félnek nagyobb a gyönyöre szex közben. Míg Arisztotelész vélekedése szerint télen a férfiak, nyáron a nők élvezik jobban a szexet, Hippokratész amellett foglalt állást, hogy bár a nők hosszabb ideig élveznek, sokkal gyengébben. A középkor századai során ez a – férfi-női viszonyban jelen lévő alá-fölé rendeltséget tükröző – szemlélet határozta meg a gyönyör nemspecifikus intenzitásának kérdését. Voltak, akik még ennél is tovább mentek. A bujaság kertje (2003) - Kritikus Tömeg. A középkor egyik legnagyobb természettudósa, Albertus Magnus kijelentette, hogy minél magasabb rendű egy lény, annál jobban élvez: vagyis a férfi gyönyöre nagyobb, mint a nőé. Mary Lennox kislánykorát a varázslatos Indiában töltötte a múlt század elején. Szülei elveszítése után nagybácsija, Lord Craven gyámsága alá kerül és visszatér Angliába. A szomorú idős úr nem sok időt szentel Marynek.
A kis csapat együtt lel az eldugott kertre, amelyet eredeti pompájában akarnak visszaállítani. Közben más titkokra is bukkannak.