Az 1972-ben keletkezett kétrészes dráma (7+13 jelenés) Weöres utolsó színjátéka, az egyetlen, amely valóban történelmi eseményeken alapul, nem véletlenül kapta szerzőjétől a "történelmi panoptikum" műfajmegjelölést. Társadalmi kérdésfölvetésében némiképp rokon a Merülő Saturnus (1968) kötet Panoptikum c. ciklusával, barokk vonásaiban pedig a Psyché vel (1972). Czímer József, a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgja kérte fel Weörest a darab megírására, amelynek első része 1973-ban jelent meg a Jelenkorban, de színpadon egészen 1984-ig nem lehetett bemutatni. A kétfejű fenevad – mint alcímében a dátum már jelzi – azt az időszakot dolgozza fel, amikor a magyar és osztrák seregek Budát visszafoglalták a töröktől. A cselekmény központi helyszínei a főszereplő Ibrahim kádi házai Pécsett; illetve Sárvár, Zalavár és Kőszeg, ahová a másik főszereplő, Bornemisza Ambrus ellátogat. Az utazás rokonítja A kétfejű fenevad műfaját a barokkban divatos pikareszkkel. A darab szereplői részben valóban létező személyek, mint Radonay Mátyás pécsi püspök, IV.
Ha a címet a darab történeti beágyazottsága felől olvassuk, az vonatkozhat IV. Mehmed török szultán és I. Lipót német-római császár hatalmi pozícióira, az Imbrahim két házában székelő páholyokra, a Habsburgokra, akiknek címerállata a kétfejű sas, s akik úgy szabadították fel a Magyar Királyságot a török uralom alól, hogy azonnal meg is szállták – de akár magára a világtörténelemre is, amely az egyik fejével éltet, a másikkal pusztít. Fráter Zoltán értelmezése szerint a kétfejűség a dráma egészére értelmezhető, hiszen megosztottságról, egymás ellen fellépő csoportokról szól, így a címben szereplő kifejezés annak a "jeleneteken belüli dialektikáját" is leírja. György Péter pedig a kétértelműségre, sőt az áthallásosságra vonatkoztatja a kétfejűséget: a műbéli koncepciós perek párhuzamba állíthatók a kommunista diktatúráiéval, a hitviták az ideológiai csatákkal stb. Ahogy fogalmaz: "A kétfejű fenevad legalább annyira elvontan mitologikus, mint amennyire brutálisan és napi értelemben politikus, legalább annyira történelem feletti, mint amennyire történelmi, legalább annyira szól tehát a mindenkori népekről, mint amennyire szól a miénkről is. "
Ezzel egy igen különleges előadás kerülhet színpadra, amiben nemcsak az derül mi is az igazi kétfejű fenevad, hanem az is, hogy hány fejű fenevad maga az ember. Weöres Sándor A KÉTFEJŰ FENEVAD színmű BORNEMISSZA AMBRUS, DEÁK Szemenyei János IBRAHIM (MANDEL AVRAM), KÁDI Dunai Tamás LEA, A LÁNYA Téby Zita BÁTHORY SUSÁNNA, HERCEGNŐ Bognár Gyöngyvér WINDECK, CSÁSZÁRI KOMISSZÁR Hegedűs Zoltán RADONAY MÁTYÁS, BENCÉS APÁT Körtvélyessy Zsolt CHERNEL EVELIN Téby Zita (uralkodók) IV.
előadás, magyar, 2007. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Weöres Sándor 1968-ban írt darabja 1686-ban játszódik, de az áthallásokra érzékeny hatalom másfél évtizedig nem engedte bemutatni. Vajon miért volt fenyegető számukra ez a "történelmi panoptikum", amelyben szultánok, fejedelmek, diákok, szajhák és zsoldosok sodródnak egy örökösen változó ország kiszámíthatatlan történelmi, politikai kulisszái közt? A kétfejű fenevad bohóctréfa és szürreális kaland-történet, lázálom és nyelvi bravúr, szemtelenség-számba menő játékosság és komor ítélet. A túlélésnek nincs más módja, mint a menekülés. Vagy az elrejtőzés. A mimikri. A fölvett szerep. A harc. A megfutamodás. A szerelem. A(z) Móricz Zsigmond Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Nem titkolt lelkesedésemet megerősítette, hogy az ezt követő éjszaka álmomban is a színpadot és a szereplőket láttam (legutóbb a Gyűrűk ura film hatott így rám). Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (r. Máté Gábor)
Szikora János
Az egykori gyártelep helyén, részben az eredeti gyárcsarnokokban a 2001-ben megnyitott Millenáris Park üzemel. A Fény utca és a Margit körút között megmaradt Ganz épületeket a Gazdasági Minisztérium 1968-1970 között épült Margit körúti irodahazával [1] együtt 2014-2015 között bontották le. [2] A helyükön 2017-2019 között park létesült Millenáris Széllkapu néven. [3] A Széllkapu 2020. augusztus 20-án nyilt meg. [4] Galéria [ szerkesztés] Bláthy egyfázisú váltakozó áramú indukciós fogyasztásmérője Az 1883-as bécsi Villamossági Kiállítás Déri a tivoli generátorának állórészével Galileo Ferraris szakvéleménye Az első kísérleti háromfázisú transzformátor Kandó által tervezett E dinamó Egyenáramú csónakmotor a Városligeti tóra. MTVA Archívum | Ipar - Ganz Villamossági Művek transzformátor üzem. Háromfázisú FF motorok Generátorok összeszerelése A Ganz Villamossági Művek üzemcsarnoka 1946. Források [ szerkesztés] Elektrotechnika [ halott link] vasútgépészet A Ganz gyár története A Ganz-gyár első félévszázada GTKB Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Asztalos Péter: A 100 éves GANZ VILLAMOSSÁGI MŰVEK gyártmányainak fejlődése 1878–1978, Budapest, 1978 További információk [ szerkesztés] Youtube Hírek hazánkból [Klement Gottwald Villamossági Gyár
A Lipták Pál és munkatársai által tervezett, a mai Kis Rókus utca és a Marczibányi tér sarkán álló Nagycsarnok Ganz Ábrahám mellszobra. Budapest XIX., Üllői út 200. Története Szerkesztés Mechwart András 1878-ban alapította meg a Ganz-gyár elektromos osztályát. Ekkor került a gyárhoz Zipernowsky Károly, ki átvette az elektromos részleg vezetését, s megkezdte váltakozó áramú kísérleteit. Déri Miksa 1882-ben, Bláthy Ottó Titusz 1883-ban állt a gyár szolgálatába, s lett Zipernowsky munkatársa. Rólunk - Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. 1885 -ben megszületett Zipernowsky Károly – Déri Miksa – Bláthy Ottó Titusz szabadalma, mely megoldotta a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztás s energiaátvitel kérdését, s lehetővé tette a fogyasztóhelyek függetlenítését egymástól. A nagy hármas által feltalált energiaelosztási és átviteli rendszer rövid idő alatt meghódította a világot. 1906-ban megalakult a Ganz Villamossági Gyár, közismert nevén a Villanygyár, mely 1929-ben beolvadt a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.
Vezetői: Kara Gábor (vezérigazgató); Rácz Mátyás (műszaki igazgató); dr. Dénes Gábor (gazdasági igazgató); Tuza János (kereskedelmi igazgató). Vezetési struktúra: államigazgatási felügyelet alatt áll. Fontosabb gazdasági mutatók (1988): vagyon 2934, 1 M Ft; értékesítés nettó árbevétele 4584, 2 M Ft; konvertibilis export árbevétele 549, 1 M Ft; rubelexport árbevétele 595, 8 M Ft; tiszta eredmény 15, 0 M Ft; teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos létszáma 4120 fő; évi átlagos összes kereset 106 074 Ft/fő; évi átlagos összes kereset az ágazat átlagához képest 103, 5%. A vállalat rövid története: 1844-ben alapította a vállalat névadója, a svájci származású Ganz Ábrahám azt a vasöntő vállalatot, amely később rt. -vé alakult s tevékenységét 1878-ban kiterjesztette az akkor új és nagy fejlődési lehetőséget kínáló villamosgép- és -berendezés-gyártásra is. Az üzem az 1890-es évek elején már 800 munkást dolgoztatott. 1884–85-ben mérnökei kidolgozták a gyár világhírnevét megalapozó transzformátoros villamosenergia-szállító és -elosztó rendszert.
Az általa alapított öntődére csak egy eldugott kis tábla emlékeztet, de a neve azon sem szerepel. Vissza a főoldalra