Ez az aukció lezárult, a tételekre már nem lehet licitálni információ Méretek 48x32 Jegyzetek Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Művész neve Mednyánszky László Technika Olaj, vászon Kezdés 24 máj. 2022 18:00 Lezárul 24 máj. 2022 19:05 Kikiáltási ár 2 600 000 Ft Alsó becsérték 3 400 000 Ft Felső becsérték 4 800 000 Ft Következő licit: Következő licitlépcső: Aktuális licit: Adószám: Jutalék: Adószám a vásárlói prémiumon: Teljes ár: [bid_preview_detail_message]
[6] Anyai dédapja, ózdi Sturman Márton ( 1757 - 1844), Gömör megyei birtokos, vasgyáros volt. Nagybátyja, Mednyánszky László honvédőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanúja. Édesanyjának, Szirmay Mária Annának, az elsőfokú unokatestvére, fáradi Veres Pálné beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina ( 1815 - 1895) a magyar nőnevelés úttörője, az Országos Nőképző Egyesület alapítója volt. Nagyőr hosszú időn át a Horváth-Stancsics, majd a szirmabesenyői Szirmay család birtoka volt. Ennek az ágnak az utolsó sarja, Szirmay Boldizsár, 1856-ban történt halála után a birtok és a kastély leánya, Szirmay Mária Anna férjére, Mednyánszky Edére szállt. A fiatal házasok, akiknek ekkor már két gyermekük, Mednyánszky László és húga Margit volt, 1861-ben költöztek át Beczkóról, miután a nagyőri kastélyt újították fel. Münchenben, majd 1873 – 1877 között Párizsban tanult. Mednyánszky László - Csavargó festménye. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880 -tól Bécsben és Beckón élt, felváltva. 1888 -ban Budapesten aranyérmet kapott.
1905-1911: Budapesten élt, ezután visszatért Bécsbe. A háború kitörése idején ismét Budapesten tartózkodott, s harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és D-Tirolt. Megrázó harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi (Szerbiában), mélységes humanista tartalommal gazdagítva művészetét. 1918: Élete utolsó nyarát 1918-ban Nagykőrösön töltötte, októbertől ismét Bécsben tartózkodott haláláig. Tájképfestészete mellett műveinek másik nagy csoportját az ún. csavargóképei alkotják, melyek mintegy előkészítői későbbi katonaábrázolásainak. A kritikai realizmus legjobb magyar képviselői közé tartozott. Csavargóként és meggyötört katonákat ábrázoló képei gyakran látomásszerűek. Sok képét és vázlatát őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Mednyánszky László - Idős csavargó | 48. téli aukció aukció / 75 tétel. Díjak, elismerések 1888: Aranyérem, Budapest Számos kitüntetést kapott
1888 – 1892 között Párizsban élt. Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. Nyaranta Nagyőrön dolgozott, de a Tátrától az Adriáig bejárt minden vidéket, ha arra felé vitt útja, szívesen elidőzött a szolnoki művésztelepen és a Nagyalföld más tájain is alkotott, ezért az alföldi festőkhöz is kapcsolják művészetét. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt. A naplóját franciául és magyarul író báró, mély műveltségű művész, egész életét megkeserítő ízületi fájdalmai dacára, szüntelen gyalogos vándorutakon járt. Járványos betegeket ápolt, az 1879-es szegedi nagy árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Vágó Pállal, Olgyay Ferenccel együtt jócskán besegített 1893 – 94 -ben Feszty Árpádnak a "Magyarok bejövetele" c., azóta Feszty-körképként híressé vált történelmi képének megfestéséhez.
Élete folyamán számos kitüntetésben, elismerésben részesült: három ízben társulati díjat, Hegyi táj című képéért pedig 1898-ban állami aranyérmet kapott. Rendkívül gazdag életművet hagyott hátra, 4-5 ezerre becsülik elmélyült, humánus ember- és tájábrázoló festményeit, rajzait. Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, ahol 2003-ban addig nem látott méretű kiállítást rendeztek itthoni és szlovákiai gyűjteményekben található festményeiből és grafikáiból. A tárlatnak 180 ezernél több látogatója volt. Tavaly a Virág Judit Galériában állították ki 121 legszebb képét: az anyag nagy hazai és külföldi közintézményektől és jelentős magángyűjteményekből származott.
Mind Vágó, mind Mednyánszky kitűnő alakábrázoló, Olgyay pedig jó tájfestő volt. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja. Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja. A társtalan, magányos, homoszexuális [7] művész a kor alapkérdéseire adott műveivel drámai választ. A harctéren megsebesült, nagy betegen, magányosan hunyt el bécsi műtermében. A budapesti Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Munkásságának értékelése [ szerkesztés] Goyán kívül senki nem ábrázolta ilyen mélyen humánus lélekkel a háborút. Három fő csoportja van műveinek a műfajok szempontjából: tájképek, csavargóképek és katonaábrázolások. Az első világháború harctereiről rajzokban, festményekben készítette el naplóját.
Ám ezek sem a természet törvényei, értelmünk hozza létre őket. A természetben csak azt találhatjuk, amit elménk vetített bele, a tapasztalattól függetlenül, amiből arra a következtetésre jut, hogy a dolgok "magánvalóját" nem lehet megismerni. A megismerésben a dolgok a szubjektum a priori adottságaihoz igazodnak. Kritikájának fő célpontja a leibnizi filozófia, melynek egyik alapvető tétele, hogy a gondolkodás képes megragadni a gyakorlatban hozzáférhetetlen fogalmakat, mint amilyen Isten, a halhatatlanság vagy a szabadság fogalma. A gyakorlati ész kritikája című művében az erkölcsöt vizsgálja. Mi az a Kant Laplace elmélet?. Az erkölcsi törvény csak formális lehet, önmagáért engedelmeskedünk neki. Ez a feltétlen parancs, a kategorikus imperatívusz: "Cselekedj úgy, hogy magatartásod szabály lehessen mindenki számára. " Az erkölcs alapja nem lehet a tapasztalat, a természetes hajlam, az érdek vagy a jog, ezekből nem vezethető le általános érvényű parancs. A teológusok felfogásával ellentétben azt hirdette, hogy nem az erkölcsiség alapul a valláson, hanem éppen megfordítva: a vallást kell az erkölcsre alapozni.
(2016). "A ködös hipotézis", Herbert Spencer. (1888). "Szervetlen evolúció vagy gondolatok a ködös hipotézisről", Albert Leverett Gridley. (1902). Kant-Laplace-i köd hipotézis az Encyplaedia Britannica-nál, A fizika rövid története és filozófiája, Alan J. Slavin a Trent Egyetemen, a címen.