2012-ben aztán a Kongresszusi Könyvtár összeállított egy nyolctagú listát azon művekből, melyek a leginkább befolyásolták az amerikai olvasók ízlését. Az Elfújta a szél igen elit társaságba került, olyan művek mellé, mint a Zabhegyező, a Ne bántsátok a feketerigót, az Érik a gyümölcs, a Moby Dick, a Huckleberry Finn kalandjai, A nagy Gatsby, és Ralph Ellisontól a Láthatatlan ember. Mitchell sajnos meglehetősen rövid ideig élvezhette csak a sikert, 1949 augusztusában, 12 évvel a regény megjelenése után egy részeg taxisofőr halálra gázolta, nem messze atlantai háza bejáratától. Mitchell örökösei már nem voltak annyira meggyőzhetetlenek, mint az írónő: mikor ráeszméltek, hogy a könyv jogai 2011-ben lejárnak, idejekorán felbérelték Alexandra Payne-t, hogy írja meg a folytatást. 55 évvel az első kötet után jött tehát a második közel 40 országban, és bár jó pénzt hozott az örökösöknek, egyértelmű kritikai bukásnak számított. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek
A regény legelső kiadása Az első kiadások A kiadás végső fázisában került elő a regény címkérdése. Azt Latham már korán kikötötte, hogy az eredeti nem maradhat, ám ezen túl is számtalan variáció akadt, amit kipróbáltak: a mű ideig-óráig futott a Bugles True Sang, Not in Stars és a Tote the Visual Load címeken, míg végül maga Mitchell akadt rá a tökéletes megoldásra Ernest Dowson Non Sum Qualis Eram Bonae sub Regno Cynarae című versének harmadik sorában. Így született az Elfújta a szél cím, ami Mitchell szerint tökéletes szimbolikája annak is, miként fújta a szél a déli reményeket és vágyakat a háború ködében. Az Elfújta a szél 1936. június 30-án került a könyvesboltok polcaira, egy 1037 oldalas keménykötésű első kiadásban 10 000 példányban. A mű hamar felfutó népszerűségét jól jelzi, hogy már a megjelenés hetében nyomdába került a következő turnus 25 000, majd néhány hét múlva a következő, újabb 15 000 példányos utánnyomás. A népszerűséghez bizonyára hozzájárult, hogy Mitchell lineáris történetvezetési struktúrát alkalmazott, és rendkívül egyszerű, olvasmányos stílusban írta a regényt.
Igen, a varázslatos szépségű és törhetetlen akaraterejű Scarlett O'Hara visszatért! Az Elfújta a szél végén váltunk el tőle, amint dacosan felszegte állát, és elhatározta, hogy visszahódítja a daliás, a gátlástalan, az ellenállhatatlan kalandort, Rhett Buttlert - akit elveszített, mert későn döbbent rá, hogy szereti. A Scarlett lapjain végigkövethetjük ennek a különleges asszonynak az útját, magányon, megvetettségen, társadalmi emelkedésen és buktatókon, Amerika és Európa kínálta kalandokon át a nagyvilági élet csúcsáig, az elveszített szerelemtől a megtalált boldogságig. További példányok Alexandra Ripley további könyvei
Világirodalmi krónikák sorozatunk tizennegyedik részében az Elfújta a szél. Margaret Mitchell: Elfújta a szél A többszörös bokatörés hozadéka Idén novemberben lesz Margaret Mitchell születésének 120. évfordulója. A szerző Atlantában született, és itt élte le tragikusan rövid életét is, ahol első példaképének édesanyját nevezte meg, aki már ekkoriban a női egyenjogúság egyik leghangosabb szószólójának számított. Mitchell kétszer ment férjhez, miután fiatal szerelme elesett az első világháborúban, ám emléke egész életében elkísérte, vágyódását a férfi után belefogalmazta későbbi világhírű regényébe is. Második férje mellett immáron az Atlanta Journal újságírójaként dolgozott, amikor 1926-ban autóbalesetet szenvedett többszörös bokatöréssel, a felépülés pedig hosszú ágyban fekvésre kárhoztatta. Mitchell unaloműzésből kezdte el tanulmányozni Atlanta történetét, és jegyzeteket készített egy pusztán szórakozásból születendő regényhez. Miután Mitchell felépült, minden szabadidejét a regény írásának szentelte, polgárháborús beszámolókat, levéltári dokumentumokat tanulmányozott, köztük egy szökött rabszolga, William Wells Brown 1847-ben megjelent memoárját a déli rabszolgatartó ültetvények bánásmódjáról, és többször is elolvasta Harriet Beecher Stowe Tamás bátyja kunyhója című regényét is, hogy még közelebb férkőzzön a korabeli dél társadalmi viszonyaihoz.
A valóság azonban az lehet, hogy Margaret Mitchell a film megjelenése után úgy nyilatkozott, hogy a filmbéli Tara egyáltalán nem hasonlít a regénybelire, ő legalább is nem ilyennek képzelte el. Az örökösök pedig ehhez tartották magukat. Rhett Butler szemszögéből 1979-ben azután Georgia egykori kormányzójának a felesége, Betty Talmadge vásárolta meg a maradványokat, s addigra már a Margaret Mitchell Múzeum is nyitottabb volt. A Tara egyik ajtaját kölcsön vették, s az ma is része az állandó kiállításnak. A megmaradt ablakok, redőnyök, párkányok, lépcsők azonban jelenleg egy régi tejipari pajtában pihennek. Betty Talmadge halála óta egy helyi történész, Talmadge közeli barátja, Peter Bonner lett a gyűjtemény gazdája, s reméli, egyszer majd helyreállítják a Tara homlokzatát. Hogy ez így legyen elindította a "Saving Tara" programot, amelynek akár Facebook oldalához is csatlakozhatnak a Mitchell-rajongók. Hogy van-e okuk a bizakodásra, azt nehéz megítélni. Az Elfújta a szél hatalmas sikere után többen is megírták a regény folytatását.
Ajánlja ismerőseinek is! Tizenhét inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz – ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem – a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni,, "annyira elbűvölte őket".
Miután Mitchell valóban szórakozásból fogott a kötet írásába, és sosem tervezte azt publikálni, így nem is beszélt senkinek arról, hogy egy könyvön dolgozik. A munkaasztala a dolgozószobája padlója volt, így a szanaszét heverő kutatási papírokra, és a regény kéziratára egyszerűen csak ráterített egy szőnyeget, ha látogatója érkezett. Mitchell a kéziraton dolgozik Apró változtatások Mitchell elképesztő munkát fektetett a regénybe, kereken 10 éven keresztül dolgozott rajta, és csak a munka befejeztével döntött úgy, hogy megosztja a tényt egy barátjával. Az ő unszolására végül a kész kéziratot Mitchell 1935 áprilisában eljuttatta Harmids Lathamhez, a McMillan Kiadó főszerkesztőjéhez, ám másnap rögtön utána is küldött egy táviratot, kérve a szakembert, hogy tekintse tárgytalannak korábbi levelét, és küldje vissza a részére. Latham azonban látott potenciált az akkor még " Holnap új nap virrad " munkacímen futó gigászi eposzra, és bár javasolt pár változtatást, de azt mondta, szeretné a kiadója kínálatában tudni a művet.
Sun, 01 Aug 2021 00:44:15 +0000 Windows 10 rendszerkövetelmény update Windows 10 rendszerkövetelmény version 15:48:32 Hali intel pentium 4 3. 45ghz processzor 2Gb ddr2 ram Amd radeon 6870 videokartya 170Gb vinyo Es nem fut a 64 bit miert? 5 éve | 2015. 14:23:42 kizárólag a 32bites verzió és abból is valami lite, vagy home premium elég. 14:19:34 Sziasztok. Egy kis segítséget kérnék. Melyik windows 7 (32 bites vagy 64 bites) lenne a legoptimálisabb a (3. 20 GHz, 1 GB Ram, 160 GB vinyo) gépemre? Jelenleg az Ultimate van fent, de sokat dolgozik vele a gép. előre is köszönöm 5 éve | 2015. 20:42:44 tomicraft123: Elég jó. Ha Home Premium lesz belőle, akkor alapból az aero-t, sok-sok dolgot ki kell kapcsolni a megjelenésnél (az 512MB RAM miatt), hogy elfogadható szintet produkálja. De inkább Home Basic. 1GB-on a Home Premium szépen megy, alapdolgokra elég. 20:16:58 Mien a Home premium? 5 éve | 2015. 20:13:26 Ez a gép kevés hozzá. 1GB RAM-al egy Home Premium talán eldöcögne, de 512MB-al semmiképp.
Megnyugodhatunk, a legújabb Windows egyáltalán nem igényel drága hardvert a futásához. A Microsoft június elején jelentette be, hogy 2015. július 29. lesz a nagy nap, vagyis ezen a napon lát napvilágot a vállalat legújabb operációs rendszere, a Windows 10, még pedig a világ nem kevesebb mint 190 országában. De vajon a számítógépünk alkalmas lesz az új szoftver futtatására? Nos, alapvetésnek tekinthető, hogy amennyiben a jelenlegi gépünk Windows 7-et vagy Windows 8. 1-et futtat, akkor nagy valószínűséggel a Windows 10-zel sem lesznek gondjaink. A minimális rendszerkövetelmény szerint egész konkrétan egy minimum 1 GHz-es órajelű processzorral és legalább 800×600 pixeles felbontású kijelzővel szerelt számítógép szükséges a Windows 10 futtatásához. Szükség van ezenkívül egy minimum DirectX 9 kompatibilis grafikus eszközre – amennyiben a szoftver 32 bites kiadását kívánjuk használni, akkor 16 GB szabad tárhely és 1 GB RAM szükségeltetik, a 64 bites változat pedig 20 GB szabad helyet és 2 GB RAM-ot követel magának.
A webhely egy jó eszköz a régió és az adott hely közötti késleltetés ellenőrzésére.. Válassza ki az országot: További információkért kérjük keresse fel a Help Centert.