(Kh–M). Főszerk. Kolozsvári grandpierre emil bolondos mese. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0 Wéber Antal: Kolozsvári Grandpierre Emil; Akadémiai, Bp., 1986 (Kortársaink) Barátok, béklyók nélkül; szerk. Hernádi Gyula, Szeghalmi Elemér; Primer, Bp., 1994 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 12303387 OSZK: 000000014847 NEKTÁR: 197245 PIM: PIM61411 LCCN: n50043987 ISNI: 0000 0001 1038 4114 GND: 11899672X LIBRIS: 67925 SUDOC: 18595555X NKCS: jn20000603470 BNF: cb118867012 BIBSYS: 6024437
Főoldal » a burok kolozsvari grandpierre emil Az általad keresett termékből a Vaterán 7 db van! Kolozsvári Grandpierre Emil - A burok 02352 (meghosszabbítva: 3174857057) - Vatera.hu. Ár: - A következő órában lejáró hirdetések Az elmúlt órában indult hirdetések 1 Forintos aukciók Csak TeszVesz piac termékek Csak TeszVesz shop termékek Csak új termékek Csak használt termékek Csak aukciók Csak fixáras termékek A termék külföldről érkezik: Személyes átvétellel Település Környék (km) 7 db termék Ár (Ft) Befejezés dátuma 700 Ft 1 520 - Készlet erejéig 470 Ft 1 269 - 2022-07-25 14:00:31 1 000 Ft 1 915 - 2022-07-26 15:39:18 300 Ft 1 099 - 2022-07-27 22:00:24 275 Ft 1 075 - Készlet erejéig 700 Ft 1 490 - Készlet erejéig Ajánlott aukciók Ajánlat betöltése. Kérjük, légy türelemmel... Jelmagyarázat Licitálható termék Azonnal megvehető Én ajánlatom Ingyenes szállítás Apróhirdetés Ingyen elvihető Oszd meg velünk véleményed! x Köszönjük, hogy a javaslatodat megírtad nekünk! A TeszVesz használatával elfogadod a Felhasználási feltételeinket Adatkezelési tájékoztató © 2021-2022 Extreme Digital-eMAG Kft.
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
Előjegyzés Az előjegyzés Önre nézve semmilyen vásárlási vagy egyéb kötelezettséggel nem jár. Ha az előjegyzett termék online kínálatunkban újra elérhető lesz, rendszerünk automatikus értesítést küld Önnek a megadott email-címre. Email Az előjegyzés elküldésével hozzájárulok, hogy adataimat az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak szerint kezeljék.
A fennmaradt hagyományok szerint a szásznádasi temetőben temették el. Barcsay Ákos és András megölését a kortársak mélyen elítélték. Ezért, amikor Kemény János elesett, így írtak haláláról: "Barcsay uram bús haláláért áldozat kellett, Isten keze volt rajta"; és: "Visszaadá Isten igaz kölcsönnel a jámbor, kegyes Barcsay Ákos ártatlan halálát. " [3] Művei, önéletírása [ szerkesztés] 1657–59 között, tatár fogsága idején írta meg önéletírását, amely a korszak fontos történeti forrása, és irodalmi szempontból is értékes mű. Kemény János erdélyi fejedelem önéletírása; kiad. Szalay László; Heckenast, Pest, 1856 ( Magyar történelmi emlékek) Kemény János önéletírása és válogatott levelei; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. V. Windisch Éva; Szépirodalmi, Bp., 1959 ( Magyar századok) Kemény János és Bethlen Miklós művei; szöveggond., jegyz. Windisch Éva; Szépirodalmi, Bp., 1980 ( Magyar remekírók) Kemény János önéletírása, 1657–1658; szöveggond., jegyz. Windisch Éva; Szépirodalmi, Bp., 1986 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bethlen János: Erdély története, 1629–1673.
Nagyvárad török kézre kerülése után nyilvánvalóvá vált, hogy Erdély szembekerül a Portával, s Kemény János az országgyűléssel ki is mondatta ezt a szakítást, egyúttal a császár védelmét kérve. A Habsburg Birodalom és a Porta egyezkedése azonban egyedül hagyta, s Ali budai pasa Székelyföld elfoglalása után már a szász várakat ostromolta. Segesvár mellett: Nagyszőlösön a török elleni csatában halt meg Kemény János, rövid fejedelemségét befejezvén. Arcképe 17. századi portréfestészetünk egyik legkiválóbb darabja. A beállítás könnyed, az arc jellemzése kiválóan sikerült; pontosan és hűen igyekszik a festő visszaadni a fejedelem vonásait. Az öltözék anyaga, díszítése bravúros technikával van megfestve, a fény-árnyék hatásokkal finoman modellálva. A háromnegyed alakos kompozíció az ősgaléria portrék hagyományos megoldását idézi, csakúgy, mint a semleges háttér a drapériával, az asztal a föveggel, valamint a bal sarok felirata. A ránk maradt magyar uralkodóábrázolások egyik legszínvonalasabb példája ez a festmény.
Ugyanitt írta meg önéletrajzát, amely nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett. Később, fejedelemsége alatt is széles körű politikai levelezést folytatott, amelynek egy része nemcsak a címzetteknek, hanem a nyilvánosságnak is szólt. Első felesége, Kállay Zsuzsanna halála után második nejével, Lónyay Annával aranyosmedgyesi birtokán telepedett le, ahonnan a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére tért vissza, hogy felvegye a harcot a törököt kiszolgáló Barcsay Ákossal. Miután 1661. január 1-én fejedelemmé választották, elfogatta Barcsayt, akit később Kozmatelkén tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak. Nemzetközi támogatásra számítva, Kemény János kimondta Erdély törököktől való elszakadását, és I. Lipóttól kért segítséget, majd a török elől Magyarország területére menekült. A Montecuccoli vezetésével érkező császári hadak azonban csata nélkül visszavonultak, miután a török Apafi Mihályt nevezte ki Erdély fejedelmévé.
Rákóczi halála után a székelyek és a törökellenes frakció biztatására trónkövetelőként lépett fel a gyorsan népszerűtlenné vált Barcsayval szemben. Utóbbi 1660 végén személyes biztonságának garantálása fejében lemondott, helyére az országgyűlés 1661. január 1-jén Keményt választotta fejedelemmé. Barcsay testvérei azonban nem tartották be az egyezséget, mire Kemény őket és a volt fejedelmet is megölette. A törökök ezután kiverték Erdélyből Keményt, akinek segítségére I. Lipót császár Raimondo Montecuccolit küldte. Időközben azonban az osztrák és a török fél megegyezett: amennyiben a törökök nem "nyelik le" Erdélyt és engedik új fejedelem választását, Bécs sorsára hagyja Keményt. Ali temesvári pasa 1661 szeptemberében a kastélyából odarendelt Apafi Mihályt választtatta fejedelemmé, a hír hallatán pedig az egyre éhező seregét csigalassúsággal Kolozsvárig elvezető Montecuccoli megfordult, és harc nélkül hazatért. Kemény hadba szállt Apafi ellen, de az 1662. január 23-i nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett.
A hazafelé vezető úton, a határhoz közel a hatalmas túlerőben lévő tatárok elállták útját. Rákóczi elmenekült, a parancsnokságot Keményre bízta, aki három napig helyt is állt, de amikor élelme és lőszere fogyni kezdett, tárgyalásokba bocsátkozott. Még a kán sátrában alkudozott, amikor a szószegő tatárok megtámadták táborát, és mintegy ötezer emberével együtt foglyul ejtették. Kemény két évig sínylődött a messzi rabságban, amíg rokonai összegyűjtötték a váltságdíjat. Szenvedéseit Önéletírásának elkészítésével, a magyar zsoltárokra írott jegyzetekkel igyekezett enyhíteni. A balsikerű lengyel hadjárat után a törökök Rákóczi helyére Barcsay Ákost nevezték ki fejedelemnek. (Rákóczi 1660-ban a törökkel vívott szászfenesi csatában esett el. ) A fogságból szabadult Kemény ezt az időszakot magyarországi birtokán, a politikától távol töltötte. Rákóczi halála után a székelyek és a törökellenes frakció biztatására trónkövetelőként lépett fel a gyorsan népszerűtlenné vált Barcsayval szemben. Utóbbi 1660 végén személyes biztonságának garantálása fejében lemondott, helyére az országgyűlés 1661. január 1-jén Keményt választotta fejedelemmé.