A Nők Lapja meghamisított interjút közölt Scarlett Johansson világhírű filmsztárral – kirúgják Návai Anikó sztárriportert 07:36 "Exkluzív" interjút közölt a Nők Lapja Scarlett Johansson filmsztárral, csakhogy kiderült: az interjú szerzőjeként feltüntetett Návai Anikó újságíró valójában plagizált és csak összeollózott máshol megjelent idézetekből egy anyagot a forrás említése nélkül, tehát nem is került sor interjúra közte és a színész között.
Úgy tudott mindmáig az ország legnagyobb példányszámú lapja maradni, tudósítani a Holdra szállásról, a Habselyem Kötöttárugyár divatbemutatóiról, a rendszerváltásról, az ökológiai lábnyomról és a Covid járványról, hogy nem felejtette el megmutatni, mi történik mindeközben az emberrel. Ha a Nők Lapjás hang személyes is, a metodika mindig tényfeltáró, objektív. Hiszem, hogy ez az egyéni nézőpontú, őszinte valóságábrázolás nemcsak egy nagy múltú műhely hagyománya, hanem a jövő hiteles tartalomgyártásának a záloga is. Megtisztelő és megható, hogy visszatérhettem egykori alma materembe, kiváló szakemberek közé, hogy a nemzetközi médiában és a kreatív írás területén szerzett tapasztalataimat főszerkesztőként kamatoztathassam. Ha rajtam múlik, a lap hangjában továbbra is generációk hallják meg a maguk hangját, a megújuló Nők Lapja a következő hetven évben is a nők mindennapjainak krónikása lesz, online és offline.
A zsűri a jeligével ellátott pályázatok közül legfeljebb tízet választ ki, a kiválasztott pályázókkal szóban is elbeszélgetnek, és a két kör alapján választanak ki legfeljebb négy gyakornokot, akik fizetést is kapnak munkájukért. Úgy tűnik több szerkesztőség látja az utánpótlás kinevelésének lehetőségét saját gyakornoki program indításában: tavaly nyár óta külön projektet indított a, a Telex és a HVG is. Nyitókép: Nők Lapja Facebook-oldal Kapcsolódó cikkek
Radikális, bohém, szabad festőnő a fasizmus árnyékában – Tamara De Lempicka története | Nők Lapja Tamara de Lempicka az 1920-as évek bohém párizsi elitjének portréfestőjeként a világháborúk közötti avantgárd idill illusztris és hírhedt alakjait ábrázolta. Férfiakat és nőket egyaránt elcsábított, és saját bevallása szerint a peremvidéken, a "társadalom normális szabályain" kívül akart élni. Annak ellenére, hogy kiváltságos családba született, Lempicka fiatal nőként nehéz helyzetbe került, amikor 1917-ben az orosz forradalom elől menekülnie kellett Szentpétervárról. Forrás »
A különös helyszín, ahol a jéghokisok fejvédő sisakkal és arcvédő ráccsal viaskodnak egymással, most álarc nélküli, elvárások és előítéletek nélküli, de vágyakozással érkező nőkkel telt meg. Legtöbben fiatalok jöttek, de sokan voltak a közép- és érett korúakhoz tartozók is. A többség Budapest és környékéről érkezett, de jöttek vidékről, Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról is szép számmal. Kétéves álom teljesedett be, sok ima meghallgatásra talált, kitartó, részleteket megszervező munka eredménye lett láthatóvá. Álarc nélkül – beszámoló a Linda Dillow konferenciáról bővebben… → Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe a Harmat kiadó két hasznos újdonságát. A könyvek megrendelhetők a képekre kattintva. Szeretettel ajánljuk a Harmat kiadó és a Nyitott Szív Szolgálat közös könyvének bemutatóját az érdeklődők figyelmébe. Részletek és jegyvásárlás a konferencia honlapján. A könyvről Innen tölthető le egy rövid ismertető a könyvről. Az együttes második lemezbemutató koncertje.
Nemrég fejeződött be a Szent Ferenc Sebei templom, a Szent Erzsébet Gyógyító Nővérek budai épületegyüttese szakrális központjának műemléki rekonstrukciója. A gondos helyreállítás mellett a templom egy kortárs értékkel is gazdagodott, méghozzá az építészek és iparművészek közös munkájaként készült szentélyablakkal. Az alkotást, amelynek a mély gondolatisága Z. Halmágyi Judit és Miklós Bernadett építészektől származik, Molnár Ádám mutatja be. Idén nyáron fejeződött be a Szent Ferenc Sebei templom műemléki rekonstrukciója, amely szerencsés módon kerülhetett összhangba a 2020-ra tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK 2020) való méltó felkészüléssel. (A kongresszust a járványhelyzetre való tekintettel időközben 2021-re halasztották – a szerk. ) A budapesti világörökség magterületén, közvetlenül a Duna mellett álló barokk templom egy nagyobb egésznek a része: nemcsak a Batthyány téri barokk műemlékegyüttesnek, hanem a Vár és a Víziváros komplex szövetének. 1/20 Budai látkép a Batthyány tér körül sorakozó templomtornyokkal Az egykori Erzsébet-apácák temploma előkelő "társaságba" tartozik: a közeli Szent Anna-templom, a Szilágyi Dezső téri református templom, a kisméretű budavári evangélikus templom, valamint a Mária Magdolna-templom árválkodó tornya, illetve a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) vertikális tömegeivel egyenrangú városképi elemnek tekinthető a Szent Ferenc Sebei templom.
2018. 11. 28. Hogyan helyes: Szent Ferenc sebei-templom, Szent Ferenc sebei templom? Ha a megnevezés pusztán személynevet tartalmaz, a típust kötőjelezzük: Mátyás-templom, Szent István-bazilika. Minden más esetben elhagyjuk a kötőjelet, a tulajdonnévi vagy annak számító elemeket eredeti helyesírásuknak megfelelően írjuk: Jézus szíve kápolna, Szent János fejevétele templom (Osiris, 221. oldal). Az előbbiek alapján a helyes írásmód: Szent Ferenc sebei templom. (MKné)
A templomot 1989-től a budapesti német ajkú katolikus hívek lelkészsége is használja. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Vizler Imre: Budapest, Szent Ferenc Sebei templom (Erzsébet apácák temploma). (Hozzáférés: 2021. november 19. ) Tóth Tamás: A Fő utcai Erzsébet-apácák temploma. Műemlékvédelem, 1986, 1. szám, 69–75. oldalak Molnár Ádám: Árpád-házi Szent Erzsébet kék ruhája — A Budai Erzsébet-apácák Szent Ferenc Sebei templomának felújítása. (A restaurálást dokumentáló ismertető) Építészfórum honlap, 2020. október 24. Galéria [ szerkesztés] Főoltár: Szent Ferenc stigmatizációja Szent Anna-oltár, festménye 1829-ből Szent Anna Szent Flórián-oltár, (az oltár 1740, a festmény 1829-ből való) Szószék az evangélistákkal, 1752 Szent Kereszt mellékoltár Pestisszentek oltára, 1742 Pieta Nepomuki Szent János mellékoltár részlete Szent Antal Duna vízszintje 1838. 03. 15-én Oltár-részlet Oltár-részlet Mellékoltár részlet Keresztúti stáció Díszesen faragott padok Az orgona Az orgona játszó-asztala Ferences dombormű a templom külső homlokzatán Kovácsolt vas ablakrács a templom homlokzatán II.
A kortárs ablakszerkezet tervezetében több fontos elemet is célul tűztek ki: az ablaknak reflektálnia kellett magára a Szentlélekre, amelyet a fény nem materiális szinten képes szimbolizálni, miközben az ablak úgy "hozza" a templomtérbe a külvilágot, hogy a fényt játékra "bírja". További fontos szempont volt, hogy ez az új, hozzáadott érték képes legyen egyensúlyban maradni az örökséggel és visszanyúlni az egyetemes történeti alkotások tárába: reflektál a dicsfényre, amely a sugárirányú szerkesztésével egyfajta toposzként van jelen a szakrális képzőművészeti alkotásokon. Ez a prekoncepció, vagyis a szakrális előzmények 21. századi absztrakciója Bokor Gyöngyi és Csizmadia Zsolt iparművészeknek köszönhetően pedig meg is valósult. Sikerült elérniük azt a magas művészi nívót, amit a barokk templom önmagában képvisel, miközben anyaghasználatában egyértelműen mai. Egyúttal mégis történeti: anyagával és készítéstechnikájával reflektál a templom kristálycsilláraira, amelyek azokból a csehországi műhelyekből származnak, ahol Daniel Swarovski később alkotni kezdett a 19. század második felében.
Szerettünk volna az évszázadokig itt tevékenykedő apácáknak emléket állítani. " - mondta el lapunknak Miklós Bernadett. A felújítás 2020 nyaráig még folytatódik, hátra van még a belső felújítás befejezése, a lábazati zónák munkálatai és a nyílászárók helyreállítása. Az elkészült projekt a jövőben az Építészfórum felületén is bemutatásra kerül. Megbízó: Budapest-Esztergomi Főegyházmegye Vezető tervező: Z Halmágyi Judit, Tóth Tamás Projektépítész: Miklós Bernadett Építész munkatársak: Tóth Ágnes, Somkutas Bianka, Gacsályi Kinga, Tódor György Emánuel Műemlékvédelmi tervdokumentáció: Bor Ferenc, Tóth Tímea Vakolattechnológia: László Pintér Farestaurátor: Bodnár Gyula Fémrestaurátor: Páhi Attila Kőrestaurátor: Osgyányi Vilmos Falrestaurátor, falkutatás: Fazekas Gyöngyi Villámvédelmi szakértő: Zoltán Pál Szabó Ács: Hum Antal Toronyóra: Kapui Gyula Belső értékleltár: Molnár Ádám