1, angol - Dolby TrueHD, cseh - Dolby Digital 5. 1, lengyel - Dolby Digital 5. 1 Feliratok: magyar, angol, arab, bolgár, cseh, görög, héber, hindi, horvát, izlandi, lengyel, román, slovenska, szlovén, török Képformátum: 16:9 - 2. 40:1 Extrák: Így készült A Megtorló – Háborús övezet Felkészülés a forgatásra A Megtorló fegyverei Bemutatkozik: Fűrész A Megtorló külsejének megtervezése 7 pont Ingyenes átvétel Bookline boltokban Ez is elérhető kínálatunkban: DVD Akciós ár: 1 192 Ft Online ár: 1 490 Ft 7 - 10 munkanap 2 - 3 munkanap BLU-RAY 20 - 24 munkanap 7 - 10 munkanap
2004. július 29. Korhatár Bevétel 54, 7 millió amerikai dollár [1] Kronológia Következő A Megtorló – Háborús övezet További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz A megtorló témájú médiaállományokat. A megtorló (eredeti címén: The Punisher) 2004 -ben bemutatott amerikai akciófilm, melyet Jonathan Hensleigh rendezett. A történet alapjául a Marvel Comics hasonló című képregénysorozata szolgált. A főbb szerepekben Thomas Jane, John Travolta, Will Patton, Ben Foster, John Pinette és Rebecca Romijn látható. Az Amerikai Egyesült Államokban 2004. április 16-án, Magyarországon július 29-én mutatták be a mozikban. A film nagyrészt negatív értékeléseket kapott a kritikusoktól. 2008-ban készült el egy újabb Megtorló-film, A Megtorló – Háborús övezet címmel, teljesen új szereplőkkel, mely történetében sem kapcsolódik a 2004-es filmhez. Cselekmény [ szerkesztés] Egy illegális csempészakció a floridai Tampa Bayben Otto Krieg fegyverkereskedő és Bobby Saint halálához vezet, utóbbi a maffiavezér Howard Saint fia.
A Metacritic oldalán a film értékelése 33% a 100-ból, amely 36 véleményen alapul. [3] A Rotten Tomatoeson a filmet 29%-ra értékelték, 167 kritika alapján. [4] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] m v sz Jonathan Hensleigh filmrendezései A megtorló (2004) A dzsungel árnyékában (2007) Nem írnek való vidék (2011) Jeges pokol (2021)
Az alvás folyamata központi idegrendszeri megbetegedésekben, mint a Parkinson-kór és a demencia (szellemi hanyatlás), illetve alvási apnoe és a nyugtalan láb szindróma esetén is károsodhat. Álmatlanságot okozhatnak bizonyos gyógyszerek (szteroidok, légzésjavítók). Az álmatlanság tünetei Az álmatlanság tünetei között szerepel az elalvási nehézség, gyakori vagy korai felébredés, illetve a következményes napközbeni fáradtság, koncentrálási nehézség, kimerültség, rossz hangulat, ingerlékenység. Szimpatika – Az alvászavarok okai és gyógyítása. Az álmatlanság diagnózisa Az alvászavar diagnózisa speciálisan erre a célra létrehozott alváscentrumokban történhet. A diagnózis felállítása során fontos az alvási szokások alapos vizsgálata. Ebben segítenek az alvásnaplók, melyben a beteg rögzíti alvásának körülményeit, jellegét. Egyes esetekben szükséges lehet az alvás megfigyelésére, mely poliszomnográfia segítségével történhet. A háttérben álló esetleges pszichológiai tényezők feltárásában pszichológus, pszichiáter segítsége is szükséges lehet. Az álmatlanság terápiája Az álmatlanság kezelésében kiemelkedően fontos, hogy a rendelkezésre álló gyógyszeres terápiát (altatók) nem gyógyszeres kezelési módokkal kombináljuk.
A lehetséges terápiás módok között az alváshigiénés- és életmód-tanácsadás mellett gyakran különböző pszichoterápiás módszerek (pszichodinamikus pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia, relaxáció, autogén tréning, hipnózis) is szerepelnek. További lehetőségek a biofeedback, a kronoterápia, a fényterápia, az alvásmegvonással történő kezelés, egyéb stresszcsökkentő kezelések. Fontos, hogy az altatók alkalmazása lehetőség szerint minél rövidebb ideig tartson, mivel az altatók krónikus használata maga is alvászavarhoz vezethet. A krónikus altatószedés hozzászokást és függőséget okozhat, így az alkalmazott gyógyszer adagjának növelése válik szükségessé. Elalvási nehézség kezelése otthon. A napjainkban leggyakrabban alkalmazott altatók közé a benzodiazepin-receptor agonisták (zopiclon, zolpidem, zaleplon), illetve a benzodiazepinek tartoznak. Újabb lehetőségként, speciális feltételek teljesülése esetén a melatonin alkalmazása is lehetséges. A barbiturátok, a meprobamát altatószerekként történő alkalmazása a tudomány mai állása szerint már kerülendő.
Balesetek zöme akkor fordul elő, ha az illető nem otthon alszik. Okok: Gyerekeknél felhalmozódott szorongás, vagy kimerültség okozza. Felnőttkorban pedig, minden, ami a mély alvás mennyiségét növeli: nagyfokú stressz, fáradtság, kialvatlanság. Az alvajárót nem szabad felébreszteni, mert zavarodottságot okoz. Finoman vissza lehet vezetni őket az ágyba. Megoldás: Gyerekeknél nem jelent súlyos lelki problémát, mivel nagyobb a mély alvás igényük, gyakrabban van esély a jelenség kialakulására. Felnőtt alvajáróknak azonban ajánlatos pszichológushoz, vagy orvoshoz fordulniuk, a háttérben meghúzódó okok feltárásához. 6. Elalvási nehézség kezelése szanatóriumban. Lidércnyomás Szintén a mély alvásból való részleges ébredés drámai formája, legtöbbször lefekvéstől számított egy órán belül történik. A tartósan kezeletlen erős szorongás boldogtalansághoz, életviteli nehézségekhez, lelki betegségekhez (depresszió, fóbia, kényszerbetegség, pánikbetegség, kötelékfóbia, stb. ) és testi betegségekhez vezethet (gyomorfekély, magas vérnyomás, agyvérzés, szív- és érrendszeri betegségek, stb.
Ha vannak olyan stresszforrások az életében, amelyek befolyásolhatják az alvást, akkor jó ötlet lenne elmondani nekik. Azáltal, hogy általános ellenőrzést végez és felírja kórtörténetét, orvosa meg tudja mondani, ha bármilyen egészségügyi problémája van, például depresszió, szorongás vagy ízületi gyulladás, amely álmatlanságot okozhat vagy okozhat. Ezenkívül orvosa vérvizsgálatokat rendelhet el, amelyek megmutatják a mögöttes orvosi problémákat. Néhány beteget az alvászavarokra szakosodott klinikára lehet tanácsadásra irányítani, amely olyan vizsgálatot kínál, mint pl poliszomnográfia az álmatlanság diagnózisának támogatására. Van megoldás az alvászavarok kezelésére - Alváscentrum.hu. Ez az alvó személy testére helyezett elektródák segítségével rögzíti az alvás különféle fázisait, az I. stádiumtól (könnyű alvás) a IV. Stádiumig (mély alvás), valamint a paradox alvástól (az álmokkal társul). A poliszomnográfia az alvási apnoét is diagnosztizálhatja. Kezelés és megelőzés Az álmatlanság kezelése számos komponenst tartalmazhat: az azt kiváltó állapot kezelése, az alváshigiéné javítása, a viselkedés változásai és a gyógyszeres kezelés.
Este 10 órakor még megy a visítozás, ugrálás, "mesét szeretnék nézni", "csak még egy kicsit szeretnék játszani". Ismerős, ugye? A gyerekek többségénél a lefektetés és elaltatás egy nyűgös és hosszú folyamat, ami idegőrlő tud lenni egy bizonyos idő után. Ennek a hátterében sokféle dolog állhat. Ebben a cikkünkben két nagyon gyakori problémával fogunk foglalkozni: az elalvástól való félelemmel és a rémálmokkal. Ha fél elaludni a kicsi Az elalvástól való félelem hátterében sok esetben szorongás áll, amely nagyobb változások, a szülők közötti konfliktus vagy akár a szülő féltése miatt is kialakulhat a kicsiben. Ilyen esetben jó, ha van a gyerek szobájában éjszakai lámpa, esetleg foszforeszkáló alakzatok a plafonon. Technikák és módszerek az elalvási nehézség kezelésére - Hungis Alapítvány. Sokat segíthet a levendulás illóolajjal feltöltött párologtató vagy esetleg levendulás permet fújása a párnára, ágyneműre, hiszen ennek a növénynek köztudottan nyugtató az illata és segíti a pihentető alvást. Rémálmok A rémálmok még felnőttként is ijedtséget és szorongást válthatnak ki, mikor arra ébredünk az éjszaka közepén, hogy le vagyunk izzadva és a pulzusunk az egekben van.
A szív és a légzés ritmusa lelassul, idegrendszerünk a külvilágból és a szervezetünkből érkező ingerekre korlátozottan reagál. Ezt a fázist nevezzük NREM fázisnak. A NREM fázis további 4 stádiumra (NREM 1, 2, 3, 4) osztható. Az első két fázis felületesebb alvást takar, az utóbbi kettő a valódi mély alvás. Az ún. REM fázist szokták álomfázisnak nevezni, ugyanis ha az alvásnak ebből a stádiumából ébresztenek fel valakit, rendszerint intenzív álmokról tud beszámolni. REM fázis alvásunk alatt többször visszatérve jelentkezik: a fázisok a hajnali órákban gyakrabban követik egymást és egyenként hosszabb ideig tartanak. REM fázisban agyunk az éber állapotnál is intenzívebb munkát végez: ilyenkor dolgozzuk fel az idegrendszer által összegyűjtött információk nagy részét. Elalvási nehézség kezelése természetesen. Egyaránt fontos a memória, a koncentráció, a hangulatunk és gondolkodásunk szempontjából. Az emberi szervezet alvásfolyamata állandó forgatókönyv szerint szerveződik, struktúrája van. Annak felbomlása másnapi aluszékonysághoz, fáradtsághoz vezethet.