- M-ul: Nikomachosi etika. Ford. Szabó Miklós. Bp., 1942. - Nikomakhoszi etika. uő. Uo., 1997. R. Z. Jahresbericht des Gymnasiums Bielefeld 1878. (Reinhardt, Karl: Der Philebus des Plato und des Aristoteles Nikomachische Ehtik) - Atheneaeum 1895:370. ("Jansen", Plato és Demokritos) - M. paedagógia 1902:637. (Janicsek József: Aristoteles ethikájának összeállított eszméi) - Eperjesi kir. kath. Arisztotelész nikomakhoszi etika. Főgimn. Értes. 1908:55. (Janicsek József: Pár szó Aristoteles ethikájáról) - Kecskés 1943:138. - Rokay Zoltán: Filozófiatört. Ókor, középkor. Bp., 2002.
Ez pedig képtelenség. ) Ismereteink forrása a tapasztalat, a megfigyelt adatok általánosítására szolgál az induktív (rávezető) következtetés (ezekben nem lehetünk biztosak, kérdezzünk meg hozzáértőket) (A fémek nehezebbek a víznél. – A vas nehezebb a víznél. – A réz nehezebb a víznél…stb. ) Metafizikája A tudományokat három nagy csoportra osztja: Elméletire (matematika, fizika) Gyakorlatira (politika, etika) Létrehozóra (művészetek, orvoslás) A létező fogalmához a legáltalánosabb elvonatkoztatás szükséges. Ezért a metafizika az első filozófia, legelső elvek és okok tudománya Mérsékelt materializmus: elvetette a világot megkettőző ideákat. Az általános szerinte nem más, mint a létező dolgokból gondolatilag elvont közös lényeg. A maradandót keresi a változóban, és ezt a formában véli megtalálni. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika (idézetek). A formában konkrét egyedek jönnek létre, melyeknek egyesülniük kell az anyaggal Ahhoz azonban valami létrejöjjön, kell valaki vagy valami létrehozza, sőt még egy szándék is, ami végett létrejön. Isten-bizonyíték: létezik egy mozdulatlan mozgató, később csak egyetlen isten fogadott el, aki az önmagát gondoló gondolat.
Tehát nem természettől, de nem is természet ellenére fejlődnek ki bennünk az erények, hanem természettől fogva úgy vagyunk alkotva, hogy befogadhatjuk őket, viszont csak a szokás által lehetünk bennük tökéletessé. 39. oldal, Második könyv (Európa, 1997) Iksz_Kiadó K U >! 2015. szeptember 24., 10:48 …az embert tulajdonképpen csak a halála után lehet biztosan boldognak nyilvánítani, mert ekkor a bajokon és a szerencsétlenségek kockázatán már túl van, ámde bizonyos tekintetben még ez is vitatható. Sli P >! Arisztotelész nikomakhoszi etika pdf. 2017. december 13., 05:12 […] sok barátja – az igazi, benső barátság értelmében – senkinek sem lehet. Azok a barátságok, amelyekről himnuszokat zengenek, mindig csak két személy közti viszonyra vonatkoznak. Akinek sok barátja van, s aki mindenkivel bizalmas viszonyban van, az nyilván senkinek sem igazi barátja […] 324. oldal, Kilencedik könyv (Európa, 1997) Sli P >! 2017. december 13., 06:25 Barátok nélkül ugyanis senkinek sem lehet kedves az élete, még ha minden egyéb jóban része van is […] 257. oldal, Nyolcadik könyv (Európa, 1997) Ezt a könyvet itt említik Haruki Murakami: 1Q84 (angol) Hasonló könyvek címkék alapján Platón: Menón 91% · Összehasonlítás Platón: Platón összes művei I–III.
A definíciók 2 részből állnak: nem-fogalomból és fajfogalomból (pl. ember nem-fogalma az élőlény, fajfogalma az értelmes) Kitüntetett szerepe van a kategóriáknak, melyek a legáltalánosabb fogalmak, és más fogalmakkal nem definiálhatók, csak körülírhatók A fogalmakból ítéleteket alkotunk. Ezekhez legalább két fogalom kell: az alany, amiről állítjuk, és az állítmány, amit mondunk róla. Az ítélet lehet állító (a tulipán virág), tagadó (a tulipán nem illatos), egyes (ez a tulipán sárga), általános (minden tulipán virág), különös (némely tulipán vörös) Szillogizmus elméletének kidolgozása: a szill. Nikomakhoszi etika - Arisztotelész - Régikönyvek webáruház. Két premisszából és egy konklúzióból áll. Akkor és csak akkor igazak, ha a premisszák is és a konklúzió is igaz. (pl. Minden ember halandó. – Minden király ember. ïƒ Minden király halandó) A szillogizmusok deduktív következtetések Klasszikus logika alaptörvényének meghatározása: ellentmondások kizárásának törvénye (Aki valamiről azt mondja, hogy van és hogy nincs, az nem azt mondja, amit mond, s ezzel azt állítja, hogy amit a szó jelent, azt nem jelenti.
Módszertan: indukció dedukció A -> B B -> A redukció B igaz => A igaz Logikai alapszabályok: azonosság elve A=A ellentmondás elve A <>A a harmadik kizárásának elve: egy dologról vagy azt állítjuk, hogy az, vagy azt állítjuk, hogy nem az => harmadik lehetõség, megoldás nincsen. Társadalomfilozófia Politika címû mûvében államelméletrõl ír. Összesen 158 poliszról gyûjtött adatokat, de az egyetlen, amely fennmaradt: Az athéni állam. Az ember nem teljesen individuális, hanem társas lény (zoon politikon). Az egyének csak társas módon tudnak élni (pl: család – mintája a társadalomnak). A nyelv, a kommunikáció, az igazság és a jog érvényesítésének igénye az embert jellemzi egyedül. Nikomakhoszi etika – Magyar Katolikus Lexikon. A törvényhozásban az igazságosságra kell törekedni. Az ideális állam a polisz (Platón is elítéli a nagyobb államalakulatokat) olyan, mint a család (alapegység). Amire egyénileg nem képes valaki, azt a polisz biztosítja. Vannak helyes és helytelen államformák (ezek a helyes elkorcsosult változatai): királyság -> zsarnokság (türannisz); arisztokratikus köztársaság -> oligarchia; mérsékelt demokrácia -> demagógia – a csõcselék uralma, azaz nem a közösség, a polisz érdekeit tarják szem elõtt a kormányzás során)
". Arisztotelész három lelki jelenséget különböztet meg: érzelem (vágy, indulat, félelem), képesség (ami alapján képesek vagyunk érzelmekre), lelki alkat (aminek alapján az érzelmekkel szemben helyesen vagy helytelenül cselekszünk). Ez utóbbi körébe tartozik az erény. Továbbá az erény valamilyen közép kell, hogy legyen, mert a közép a helyes a hiány és a túlzás között. Közép is többféle van: lehet az egyenlő, ami mindenki számára ugyanazt jelenti, de lehet a hozzánk viszonyított közép, amiben sem túlzás, sem hiányosság nincs, ami már egyedenként eltér. Így az erény végső meghatározása a következőképp alakul: "Az erény olyan lelki alkat, amely az akarati elhatározásra vonatkozik, abban a hozzánk viszonyított középben áll, amely egy szabálynak megfelelően határozható meg, mégpedig azon szabálynak megfelelően, amely szerint az okos ember határozná meg. "
A történet Amerikában játszódik 1970. március 28-a és 1973. január 9-e között. Henry Sevilla professzor és társai egy kutatócsoport tagjai, akik a delfinek hangjeleit tanulmányozzák és forradalmi áttörést kívánnak elérni azzal, hogy a tagolt, emberi beszédre próbálják megtanítani őket. A kutatók munkáját siker koronázza; Dr. Sevilla két delfinje Bi és Fa – "nemzeti csoda! Robert merle állati elmék szereplők. " – megtanulnak beszélni, sőt olvasni is. Az idilli kutatómunkát egy napon a katonai hírszerzés emberének megjelenése zavarja meg, aki ellenőrizni kívánja az eddig elért kutatási eredményeket. Miután meggyőződik azok valósságáról, a delfinpárt egy titkos feladat végrehajtására elviszik a kutatótelepről, és a csoport további munkájának anyagi támogatását is beszüntetik. A vezető professzornak csak ekkor válik nyilvánvalóvá – amit mindeddig konzekvensen tagadni próbált – hogy a kísérlet finanszírozója kizárólag hadászati célból érdeklődik a delfinek iránt: ezek a kedves és bámulatosan tanulékony állatok gyilkolásra is kiképezhetők.
Valahol Florida napsütötte kék ege alatt, az Atlanti-óceán partvidékén Sevilla professzor vezetésével izgalmas delfinkísérletek folynak. A delfinológia amerikai tudósai már eddig is sok mindent megtudtak a delfinek magasrendű értelmi képességeiről, de Sevilla a régen dédelgetett álmot akarja megvalósítani: az emberi beszédre akarja megtanítani két barátságos, okos delfinjét. Sokrétű és kitartó kutatásait egy katonai szerv finanszírozza, mely a definek iránt elsősorban harcászati szempontból érdeklődik. Miközben az izgalmas kísérleteket lassan siker koronázza, Sevilla rádöbben hogy két hirszerző szervezet figyeli munkáját, magánéletét, beosztottjainak minden lépését. A feszültség egyre fokozódik, a kis kutatócsoporton belül is: szerelmi párbajok, titkokzatos letartóztatások követik egymást, és végül egy szép napon eltűnnek a beszélő delfinek. Elszöktek? Vagy elrabolták őket? Kik a tettesek? Könyv: Robert Merle: Állati elmék. Milyen titkos célból hajtották végre az akciót? A rejtélyes és megdöbbentő eseményekre csak a beszélő delfinek tudnának fényt deríteni.