Ezért tartalmaznak lényegesen több illó anyagot, mint a kőzetbolygók. Átlagos sűrűségük kicsi, 0, 69-1, 64 g/cm³ közötti. Tömegük a Föld tömegének 14-318-szorosa, átmérőjük 49 000-143 000 km között van. A Jupiter és a Szaturnusz esetében a mintegy 10 földtömegnyi mag felett atomos, majd molekuláris hidrogénköpeny helyezkedik el, amely határfelület nélkül megy át a légkörbe. Az Uránusz és a Neptunusz belsejében egy-egy vastag ionizált vízköpeny lehet. Mind a négy óriásbolygónak gyűrűje és holdrendszere, valamint erős, belső eredetű mágneses tere van, és rádiósugárzást bocsátanak ki. Naprendszerünk óriásbolygói [ szerkesztés] Jupiter [ szerkesztés] A Jupiter óriási, csaknem kizárólag hidrogénből és héliumból álló gázgömb. Tömege majdnem két és félszer nagyobb az összes többi bolygó együttes tömegénél. Nincs szilárd felszíne, gázokból álló légköre befelé egyre jobban sűrűsödik, majd fokozatosan folyékony halmazállapotba megy át, és csak a belseje szilárd. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Érdekes tulajdonsága, hogy lényegesen több energiát sugároz ki magából, mint amennyit a Naptól kap.
A Naprendszer ssztmegnek 99, 87%-a Napban van, s gy minden, a rendszerhez tartoz objektum a Nap gravitcis hatsa alatt ll. A Nap s a bolygk A Nap Kzponti csillagunk, a Fldtl tlagosan 150 milli km-re tallhat. hatalmas 11km magas hegyek találhatók a felszínen. Azt spekulálják hogy testvérbolygónk volt hasonlóan fejlődhetett moint a föld, de aztán valami befolyásolta az atmoszféráját, ezért extrém üvegházhatást okozó gázok kerültek a légkörbe. Nincs természetes Holdja. A Naphoz képest negyedik bolygó. Gyulai Hírlap - A Naprendszer bolygóinak kialakulása. Kőzetbolygó, úgy ismerjük mint a vörös bolygó, ez a felszínén létező magas vas koncentrációja miatt atmoszférája de ez nagyon ritka a napszelek tépázzák mivel nincs mágneses mezeje. gravitációja a földi körübellül 38%-a. hőmérséklete -143°celsios minimum tól 35°celsius maximumig mozog. Pólusoknál nagy mennyiségű szárazjég, és jég is található. A tudósok azt spekulálják, hogy valaha lehetett víz a felszínén. Mivel hozzánk közel esik, és ez a legegyszerűbben élhetőbb bolygó, nagy figyelem fordul rá, mert az ember rá akarja tenni a lábnyomát az első földön kívüli bolygóra.
A belső naprendszerben négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars), a külső naprendszerben pedig négy gázóriás, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz alakult ki. A kőzetbolygók kérge szilikát os, a ~ viszonylag kis szilárd magját hatalmas hidrogén-hélium légkör veszi körül. Az igazán nagyokat (óriásbolygókat) éppen ezért ~ nak is nevezhetjük, noha nemcsak gázból állnak. Középen azoknak a sűrűsége is nagy, de kívülről befelé fokozatosan sűrűsödnek. Új elmélet született a Naprendszer bolygóinak kialakulására - Hamu és Gyémánt. Ezzel szemben a kisebbeknél a későbbiekben elkülönül a szilárd kéreggel rendelkező ún. kőbolygó az esetleges légkörétől. A Naptól távolabb - ahol kisebb a gravitáció s vonzás - több kis sebességű részecske maradt meg (nem zuhantak a Napba), amelyekből összeállhattak a nagyobb tömegű ~. A Naprendszer határvidékén pedig parányi üstökösmagokká csomó sodott az anyag. Lásd még: Mit jelent Gázbolygó, Bolygó, Csillag, Föld, Anyag?
A mintegy 100 kilométeres ősi szikladarabok jégkristályokból álltak, a vízgőz egy része pedig kondenzálódott a porszemcséken. Csakhogy a gázlemezben megtalálható volt az alumínium 26-os tömegszámú radioaktív izotópja, amely a vízben még gazdag szikladarabokba kerülve belülről felhevítette azokat. Ennek nyomán láva és víz képződött, utóbbi a hőség hatására elpárolgott. Ezt követően félmillió éven át nyugalom volt a Naprendszerben, mielőtt a bolygóképződés második hulláma megindult a külső régióban. Új bolygóelemek alakultak ki porrészecskékből, amelyek a Nap irányába mozogtak. A külső és belső Naprendszer határán a radioaktív alumíniumizotóp nagy része már szétesett, így itt kevés illékony elem tudott elpárologni. Ez utat nyitott a gáz- és jégóriások kialakulása számára. "A külső Naprendszerben a bolygók kialakulása később kezdődött, de jóval gyorsabban fejeződött be, a belső bolygóknak lényegesen több idő kellett" – mondta Tim Lichtenberg, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője.
A Föld Holdja túlságosan nagy, a Mars mágneses tere túl gyenge, a Vénusz visszafele forog, az Uránusz pedig majdnem gurul a pályáján. A csillagászok még ma sem értik, hogy átlagosnak vagy kivételesnek tekinthető a Naprendszer. Kezdjük ott, hogy maga a Föld is szokatlan égitest a Naprendszerben. Folyékony víz és élet van rajta, messze a legerősebb mágneses térrel rendelkezik a kőzetbolygók (Mekúr, Vénusz, Mars) között, és hatalmas hold, a Hold kering körülötte. Belső szomszédja, a Vénusz majdnem ugyanakkora égitest, hasonló távolságra van a Naptól, és anyaga, belső összetétele is emlékeztet a Földére. Ugyanakkor a Vénusznak a Földnél sokkal vastagabb légköre van, felszínén 450 Celsius-fokos forróság uralkodik, és nincs globális mágneses tere - ráadásul a többi bolygóhoz képest ellentétes irányba forog. A legbelső, a Naphoz legközelebbi Merkúr első pillantásra erősen hasonlít a Holdra, de valójában sok szempontból különbözik tőle. Az "anomáliát" különösen magas vastartalma képviseli. A Merkúr közel fele akkora tömegű, mint a Mars, sok vasat tartalmaz, lassabban is forog a Marsnál - mégis mágneses térrel bír.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
A szlovákokkal 2016 decemberében játszott legutóbb a csapat, és az érdi felkészülési tornán 35-26-ra nyert. Az olaszokkal 2005-ben két Európa-bajnoki előselejtezőt is vívtak a magyarok, és mindkétszer fölényesen győztek. Az Európa-bajnokságon – idén januárban, Horvátországban – a magyar együttes a csoportkör után búcsúzott. A magyar kézilabda gyengébb, mint gondoljuk Az utóbbi évtizedekben sok szurkolóban az a kép alakult ki, hogy férfiválogatottunk a közvetlen világelit tagja. Pedig soha nem volt az. A baj az, hogy már a női sem sorolható oda. "Nem lehetünk elégedetlenek a sorsolással, azt hiszem, a jelenlegi erőviszonyokat tekintve az első-második helyért lehetünk harcban, így igen jó esélye van a válogatottnak a kijutásra" – nyilatkozta a magyar szövetség honlapján Vranjes. A magyar válogatott meccsei: 1. forduló (2018. október 24. vagy 25. Az oroszokon és a szlovákokon át vezet az út az Eb-re | 24.hu. ): Magyarország – Szlovákia 2. október 27. vagy 28. ): Olaszország – Magyarország 3. forduló (2019. április 10. vagy 11. ): Oroszország – Magyarország 4. április 13. vagy 14.
Vereség esetén biztosan búcsúzik a magyar csapat, hiszen a hollandok egymás elleni eredménynek köszönhetően mindenképpen megelőzik. Nyitókép: A mérkőzés legjobbjának választott Máthé Dominik a férfi kézilabda Európa-bajnokságon játszott Magyarország - Portugália mérkőzés végén. MTI/Kovács Tamás
Véget értek az EHF nagy klubkézilabdatornái, így a Bajnokok Ligája és az Európa-liga is, azonban nem maradunk minőségi, magyar érdekeltségű események nélkül a nyáron. A Sport TV élőben közvetíti az U20-as és U18-as női kézilabda világbajnokságokat, illetve az U20-as férfi kézilabda Eb-t is. A magyar női U20-as válogatott. (Fotó:) A kézilabdasport szerelmeseinek különösen jó hír, hogy három rangos utánpótlás kézilabdaeseményt is követhetnek a Sport TV-n, ráadásul mindhárom esetében szurkolhatnak a magyar válogatottnak. A sort az U20-as női világbajnokság nyitja Szlovéniában, amely június 22. és július 3. között zajlik, majd július 7-17. között rendezik Portugáliában az U20-as férfi Európa-bajnokságot, míg július 30. és augusztus 10. között Észak-Macedónia ad otthont az U18-as női kézilabda vb-nek. U20-as női kézilabda világbajnokság (június 22-július 3. Magyar férfi kézilabda válogatott meccsei 2018 nissan. ) A COVID miatt utoljára négy éve, 2018-ban rendeztek U20-as női vb-t kézilabdában, és csodálatos emlékekkel gazdagodtak a magyar szurkolók.