Az ereklyére a Szent Sír-templom helyreállítási munkálatai alatt bukkantak. A kutatók a Szent Sír-templom egyik hátsó folyosóján akadtak rá egy eddig nem ismert leletre. A Jézus keresztre feszítésének és sziklasírba temetésének helyén felépített templomban egy 2, 5 méter széles és 1, 5 méter hosszú kőlapot fedeztek fel a régészek. "Most már nem látható rajta, de eredetileg értékes, apró, finoman megmunkált márvány- és üvegdarabkákkal volt kirakva" – mondta a leletről Amit Reém, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jeruzsálemi körzeti régésze, aki szerint "csodálatos, igazán elképesztő" műtárgyra akadtak rá. A követ eredetileg a középkorban, főként a római templomoknál alkalmazott kozmateszk stílusban díszítették, amely a klasszikus, a bizánci és a korai iszlám művészetet ötvözi, s melyben finomra vágott, színes márvány- és üvegdarabokat illesztenek körkörös ornamentikába, gyakran aranyfoglalatokkal. A kő egykor az oltár csúcsán állhatott, erre összpontosulhatott a hívők, a zarándokok tekintete, és körülötte végezték az egyház papjai, főpapjai és szerzetesei a liturgiát.
Francesco Patton atya, a Szentföldi Ferences Kusztódia képviselője elmondta, hogy a padló helyreállítási munkálatait korábbra tervezték, de elhalasztották a koronavírus-járvány miatt. A feltárást szakaszosan végzik, hogy közben látogatható maradjon a templom, és lehetőség szerint a régi köveket fogják visszahelyezni, de a törötteket hasonló helyi kövekre cserélik. A templom helyén az időszámítás előtti I. századig kőbánya állt, melynek nyomai láthatók a mai templom alatti kápolnákban. Jézus idejében az akkori Jeruzsálem falain kívül volt ez a terület, melyet a Jézus keresztre feszítésének, a Golgotának a keresztény evangéliumokban leírt helyeként azonosít a keresztény hagyomány. Hadrianus császár a Róma elleni Bar Kochba-felkelés leverése után a lerombolt Jeruzsálem helyén római várost épített időszámítás szerint 135 és 136 között Aelia Capitolina néven, ahol ezen a helyen a szakemberek szerint római templomot emeltetett. Nagy Konstantin 326-ban kezdte meg a bizánci keresztény templom építtetését, amely 335-ben fejeződött be.
Középkori oltár nyomára bukkantak a Szent Sír-templom helyreállítási munkálatai során Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja szerdán. A kutatók szerint egykor egy pompás, középkori oltár díszes része volt a Szent Sír-templom egyik hátsó folyosóján, az egyik fal mentén talált kőlapnak az eddig rejtett, hátsó oldala. A Jézus hagyomány szerinti keresztre feszítésének és sziklasírba temetésének helyén felépített templomban a felújítási munkálatok során fedezték fel a 2, 5 méter széles és 1, 5 méter hosszú félretett kőlapot a régészek. " Most nem látható, de eredetileg értékes, apró, finoman megmunkált márvány- és üvegdarabkákkal volt kirakva " – mondta a leletről Amit Reém, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jeruzsálemi körzeti régésze. Csodálatos, igazán elképesztő műtárgy – tette hozzá a szakember, aki Ilya Berkovich-csal, az Osztrák Tudományos Akadémia tudósával együtt végezte a feltárást. A követ eredetileg a középkorban, főként a római templomoknál alkalmazott kozmateszk stílusban díszítették, amely a klasszikus, a bizánci és a korai iszlám művészetet ötvözi, s melyben finomra vágott, színes márvány- és üvegdarabokat illesztenek körkörös ornamentikába, gyakran aranyfoglalatokkal.
A kő egykor az oltár csúcsán állhatott, erre összpontosult a hívők, a zarándokok tekintete, és körülötte végezték az egyház papjai, főpapjai és szerzetesei a liturgiát. Hasonlóképpen díszített oltárokat a 12. és 13. századból származó római templomokban lehet látni. A frissen előkerült jeruzsálemi ereklye egybevág a korábbi régészeti leletekkel, valamint a zarándokok beszámolóival, amelyek a kereszteskori templomszentelést és az akkori főoltár 1149-ben történt felállítását írják le. Az oltárnál eleinte a katolikus papság tartott miséket, majd a keresztesek távozása után a görög ortodox egyház használta. 1808-ban megsérült egy tűzvészben, félredobták és a legutóbbi felújításokig megfeledkeztek róla. A kutatók eredményeiket az év végéig közzé teszik az Izraelt Kutató Társaság kiadványában (Israel's Exploration Society).
BETYÁR Bicskák Magyar gyártmány a hagyomány útján Mit jelent számunkra a bicska? Egy társat, ami sosem hagy cserben. Egy eszközt, amihez érzelmek kötnek. Egy kést, ami mindig minden utazásban társunk marad, és mint egy jó barát mindig számíthatunk rá. Mi szeretjük a késkét és bízunk benne, hogy mindenkinek nagy öröm lesz használni bicskáinkat. Egyedi bicskák Késeink különlegessége abban rejlik, hogy a régi tradicionális bicskák formavilágát megőrizve egy modernebb, egyedibb kialakítással készülnek, korszerű zárszerkezettel. Használata könnyű és gyors. Tapasztalja meg ön is tradíció és modernkor technológiájának tökéletes találkozását. Modern kés Mi tesz egy kést különlegessé? Hogy minden részelet, amiből elnyeri végső formáját, odafigyeléssel készül. Bár termékeik nem kézműves termékek és modern technológiával készülnek, úgy gondoljuk, hogy a rendkívüli törődés és a precíz tervezés minden bicskánkban jelen van. Magyar kések hui. Stílusos zsebkés Mi úgy gondoljuk, hogy egy minőségi magyaros bicska is lehet stílusos és egyedi.
A(z) " kések " kifejezésre nincs találat! Javaslatok az új kereséshez: keresd ragok nélkül csak a szótövet, összetett szó esetén bontsd szét a kifejezést, ellenőrizd a keresési irányt!
A külső megjelenésünk mindig személyiségünk egyik kifejezési módja. Azonban ez nem csak ruházatban vagy lakásunk kialakításában jeleníthetjük meg, hanem kiváló betyár bicskánk markolatát is igazíthatjuk ízlésünknek megfelelően. Mit jelent számunkra a bicska? Egy társat, ami sosem hagy cserben. Egy eszközt, amihez érzelmek kötnek. Dick kések, késkészletek - Profi hentes webáruház. Egy kést, ami mindig minden utazásban társunk marad, és mint egy jó barát mindig számíthatunk rá. Mi szeretjük a késkét és bízunk benne, hogy mindenkinek nagy öröm lesz használni bicskáinkat. Fejesgörbe - Betyár 20 500Ft A betyár vagy másnéven bujdosó lovas sokak számára nem csak egy rablót vagy törvényen kívüli személyt jelent, hanem egy korabeli hőst is felfedezhetünk személyükben. Az elsők között népi hősé vált magyar betyárok Zöld Marci, Sobri Jóska és Rózsa Sándor voltak. Az ő nevük az idő múlásával inkább pozitív megítélésű volt, hiszen nem a szegény emberekt.. Fejesgörbe - Angyal Bandi 19 500Ft Amikor egy betyárra gondolunk nem egy nemesi származású ember jut eszünkbe.