Őszi permetezés A kártevők elleni leghatékonyabb megelőzési mód az őszi lemosó permetezés. Legideálisabb ideje a lombhullás, vagyis a vegetációs időszak befejeződése, így a lehulló lombokkal az áttelelő szaporító képletek is megsemmisíthetők: leveleken lévő spórák és tojások.
Helyzete a fajra, illetve a fajtára jellemző, a cseresznye és a piros ribiszke virágrügyei a vesszők alján találhatók nagyobb számban, az őszibarackon elszórtan a vesszők oldalán, de egyes fajtákon (Sampion) a vesszők felső harmadában. A virágrügyből megfelelő megtermékenyítés után "csak" termés lesz, hajtást nem képez. Azok a vesszők, amelyek oldalán csak virágrügyek vannak, felkopaszodnak – ostorosodnak, idővel elszáradnak – (Pándy és Cigánymeggyek, egyes cseresznye-, szilva- és kajszifajták), a vessző csúcsán lévő hajtás1ügyből fejlesztenek újabb hajtást. Málna metszése júliusban nyáron: hogyan kell ezt megtenni a jó terméshez. Ebből adódóan a felkopaszodott 2-3 éves gallyakat vissza kell vágni valamilyen vesszőre, így serkentve az újabb kihajtást, illetve elkerülni a túlzott felkopaszodást. A vegyesrügy a virágrügyekhez hasonló alakú, jóval duzzadtabb, mint a hajtásrügyek. A "sovány" vegyesrügyekből általában nem képződik termés, ezeket átmeneti rügyeknek is nevezzük. A vegyesrügy rendszerint a rövid vesszők csúcsán helyezkedik el, de van kivétel is! A birs és a naspolya, valamint a málna, a szeder, a feketebodza, a feketeribiszke hosszú vesszőinek oldalán vannak a vegyesrügyek, de egyes alma- (Jonathan) és körtefajtákra ('Packham s' Triumph') is jellemző ez az elhelyezkedés.
A termékek a Kertlap Kertészet Webáruházban vásárolhatók meg. A telepítést követő évben kell beállítani a sarjszámot, és vissza kell vágni a vesszőket. Az első sarjnemzedéket 20 cm-es magasság elérése után ki kell vágni. Az újonnan fejlődő vesszőket viszont meg kell hagyni. Szüret idejére ezek még nem nőnek olyan magasra, hogy a szüretet akadályozzák. Szüret után a letermett részeket kell eltávolítani talajszint feletti magasságig történő visszavágással. A megmaradtakat ritkítani kell úgy, hogy a sorban méterenként 10-12 db. maradjon, szintén a talajszint felett levágva a felesleget. A megmaradt vesszőket a támrendszerhez kell rögzíteni. A 3. évben a tősarjakat, 4. évtől a gyökérsarjakat hagyd meg. Mulan metszési ideje . Az ősz végére akár 2 méterre is megnövő vesszőket 150-1760 cm magasságra kell visszavágni, ami azt jelenti, hogy a huzal fölött 15-20 cm magasságig. Forrás: Dr. Sipos Béla Zoltán: Gyümölcsmetszési alapismeretek (2009. ) Málna szaporítása Leggyakrabban gyökérdugványozással szaporítják. A fagyok előtt az anyanövény egyik oldalán kibontva a talajt, a gyökérzetről le kell vágni a gyökérsarjat, és tavaszig tárolni kell a ceruza vastagságú gyökérdugványokat.
Fedjük be kb. 10-15 cm vastag porhanyós földdel, hogy ne érintkezzen közvetlen a gyökérzettel. Kulcsfontosságú a tápanyag használata, mely javítja a talajéletet, segít a növény elindulásában. Védekezés talajfertőtlenítéssel Védekezzünk a talajban élő kártevők ellen. Ezért tegyünk talajfertőtlenítőt is a gödörbe a cserebogár pajor ellen. Leginkább por alakú formában kapható gázosodó anyag. Ültetési mélység kialakítása Állítsuk a növényt a gödörbe, majd határozzuk meg növény ültetési mélységét. Az ültetési mélység minden esetben megegyezik a növény faiskolai mélységével. Talaj tömörítése Kezdjük el visszatölteni a földet talajszintig. Tömörítsük a gyökérzet körüli talajt, lábbal óvatos taposással körbe-körbe. A legjobb, ha már itt használunk vizet, ami bemossa a talajt a gyökerekhez. Célunk, hogy légmentes közeget képezzünk. Alapos beöntözés Öntözzük be alaposan a növényt (beiszapolás) lehetőleg tömlővel, hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjon. Málna metszési ideje 2021. Tavaszi ültetésnél öntözőtányér Ásó segítségével húzzuk szét a növény körüli földet, ezzel öntözőtányért készítve.
A beteg vesszőkön gyenge minőségű termés fejlődik. A levelek sárgulnak és a leveleken barna foltokat okoz a kór. A foltok gyorsan növekszenek, a fertőzött helyek később elhalnak, kitöredeznek. A fertőzés jelentősen hozzájárul a málnavesszők pusztulásához, az ültetvények gyors leromlásához. A kórokozó a fertőzött vesszőkön telel át, s tavasszal ún. aszkospóráival fertőz. Ezek kiszóródása elhúzódó, a csapadék és a páratartalom befolyásolja. A fertőzés a sebzéseken át, de az ép bőrszöveten keresztül is megtörténhet; sűrű, buja, párás mikroklímájú ültetvényben a legerősebb. A védekezésnél nagyon fontos, hogy a letermett és fertőzött málnasarjakat tőből távolítsuk el. A meghagyott sarjakat a sorban egyenletes távolságra igazítsuk úgy, hogy elegendő napfényt kapjanak. Nagyon fontos a talajerő fenntartása és a gyomtalanítás, valamint a megfelelő tőtávolság. Csonthéjasok metszése - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. A málna szaporítása: A málnát feltöltéses bujtással májusban könnyen és biztosan szaporíthatjuk. Olyan tövet válasszunk, melyet érdemes szaporítani.
Szeged - Ebösszeírás Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján az eb tartási helye szerint illetékes önkormányzat - ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel - három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. Kulcsszavak: összeírás, eb, nyilvántartás, kutya, állat Szeged város illetékességi területén történő ebtartás esetén az eb tulajdonosa vagy az ebtartó. Ebösszeíró adatlap benyújtása szükséges (ebenként külön adatlap kitöltésével). Az ebösszeírásban az állatorvosnál már regisztrált, a központi nyilvántartásban szereplő, valamint a korábbi ebösszeírás alkalmával már bejelentett ebeket is be kell jelenteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása közigazgatási szankciót vagy állatvédelmi bírságot vonhat maga után. Az önkormányzat által meghatározott és közzétett időintervallumban kell megtenni a bejelentést. Ebösszeíró nyomtatvány a megfelelő adattartalommal kitöltve.
Ügyleírás Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávt. ) előírásai szerint: - az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. A fentiek be nem tartása esetén, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31. ) számú kormányrendelet alapján a jegyző állatvédelmi bírságot szab ki. A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27. )
KÉRDEZEK Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban? Tegye fel szakértőinknek most! Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt. SZÍNEZŐS 1998. évi XIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról 3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) az 1992. törvény 211. §-ának (3)-(5) bekezdése, b) az 1992. évi XXXIII. törvény 6. §-a és 15. §-ának (2) bekezdése, valamint a 89. §-ának (3) bekezdése, c) a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 10. §-ának (3)-(4) bekezdése hatályát veszti. A jogszabály 1998. március 16-án jelent meg a Magyar Közlöny 20. számában. hatályba lépett 1998. március 21-én. A jogszabály hatályát vesztette 2007. július 1-jén.
Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Nincs Jogorvoslati lehetőség részletei: Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A benyújtási határidő: A fellebbezési illeték mértéke: Amit még érdemes tudni (GYIK) Mit tartalmaznak az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 6-8. §-ában meghatározott rendelkezések: Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni. Hol lehet bejelentést tenni az állatvédelmi szabályok megszegésének észlelésekor? NÉBIH, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, járási hivatal, jegyző Milyen módon lehet megtenni a bejelentést? Telefonon, postai úton, vagy elektronikus levélben. Milyen intézkedés várható? A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.
Az eljárás illetékmentes. Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője nevében Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Építési Iroda Közigazgatási Csoport Az eb tulajdonosa/tartója az ebösszeíráskor köteles a törvényben előírt adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani. Az ebösszeírás önbevallásos módszerrel történik, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy a formanyomtatvány beszerzése az ebtulajdonos/ebtartó kötelessége. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26. ) Korm. rendelet 17/B. § (10) bekezdése értelmében 2013. január 1. napjától a négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható. 1998. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 41/2010. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 244/1998. (XII. 31. rendelet az állatvédelmi bírságról 383/2016. 2. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről Szeged Település
(2) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki. (3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állatvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. (4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól. " Az Alkotmánybíróság döntésében kifejtette, hogy a kiszabott állatvédelmi bírság, illetve az annak kiszabására irányuló közigazgatási eljárás büntető jellegű szankció, illetve eljárásnak minősül az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése szempontjából. Az Alkotmánybíróság indokolta ugyanakkor azt is, hogy az állatvédelmi bírság helyett (vagy amellett) alkalmazható jogkövetkezmények nem sorolhatók a büntető jellegű jogkövetkezmények közé, azok nem az elkövetett jogsértés megtorlására irányulnak, hanem meghatározott tevékenységre kötelezést, vagy az állattartástól való tiltást tartalmaznak és céljuk elsősorban a reparáció, a tudatformálás és a prevenció.
Ügyintézés helye, elérhetősége és rendje Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Ügyintézés helye, elérhetősége és rendje: Debrecen, Kálvin tér 11. szám (Új Városháza) Igazgatási Osztály Ügyfélfogadás: Ügyfélszolgálat: (földszint 14-es munkaablak) 517-619 Hétfő, Kedd, szerda, péntek: 8. 00-12. 00 Csütörtök: 13. 00-17. 00 Szakirodák (VII. emelet): - Dr. Radócz Béla 713-as szoba, (52) 517-836 - Iski Annamária 713-as szoba, (52) 517-836 - Szathmári Dániel 715-ös szoba (52) 517-567 Fax: (52) 517-832 Ügyintézés határideje és díja A panasz és közérdekű bejelentés elbírálásának határideje 30 nap. A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: az eljárás felfüggesztésének időtartama. A lakossági panasz, közérdekű bejelentés illetékmentes. Az elsőfokú közigazgatási hatósági határozat ellen az ügyfél közigazgatási pert indíthat, mely eljárás 30. 000. -Ft illetékköteles. Az alkalmazott jogszabályok - a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV.