További adatokért látogassanak el a választási eredményeket bemutató honlapunkra, amelyet folyamatosan frissítünk az elérhető adatok alapján. Képviselőcsoportok A választások után az újonnan megválasztott EP-képviselőknek el kell dönteniük, a Parlament melyik képviselőcsoportjához akarnak csatlakozni, esetleg újat akarnak-e formálni. Ezekhez a képviselőcsoportokhoz különböző országok képviselői tartoznak, akik ugyanazokat a politikai elveket vallják. A képviselőcsoportoknak számos előnye van, például nagyobb befolyásuk van és több időt kapnak felszólalni egy-egy vita során, ugyanakkor meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, például annak, hogy legalább 25 képviselőből kell állniuk, akik legalább hét különböző országból származnak. Európai választások: az elmúlt 20 év legmagasabb részvételi aránya | Hírek | Európai Parlament. A képviselőcsoportokról erre a linkre kattintva érhetnek el további információkat. Csúcsjelöltek Az európai politikai pártok az európai választások előtt csúcsjelölteket indítottak az Európai Bizottság elnöki pozíciójának betöltésére. A Parlament azt a csúcsjelöltet választja meg az Európai Bizottság elnökévé, akit a Tanács jelöl, és aki a Parlament többségi támogatottságát is élvezi.
A részvétel növekedésében a brexit is szerepet játszott: a válaszadók 22 százalékát legalább "valamennyire" ösztönözte a részvételre. A felmérés eredménye szerint a 2019-es európai választásokon voksolók saját állampolgári felelősségérzetük miatt mentek el szavazni, és mert úgy vélik, hogy a részvétellel változást indíthatnak el. Magyarországon az állampolgári kötelesség érzése (41 százalék) mellett a hozzájuk legközelebb állónak érzett párt melletti kiállás (25 százalék) ösztönözte leginkább választási részvételre a polgárokat. Az európai választók emellett az Európai Unió mellett (25 százalék; Magyarországon 22 százalék) is határozottan ki akartak állni. "Ezen a választáson fiatalabb, az Unió iránt elkötelezettebb, és a közéletben aktívan részt vevő választói réteg ment el szavazni. Ezzel pedig erősödött az Európai Parlament legitimációja, és nagyobb súlya lesz az új Európai Bizottságot jóváhagyó, majd öt éven át ellenőrző képviselőknek" - fogalmazott Sassoli. Uniós szinten leginkább a gazdaság és a növekedés (44 százalék; Magyarországon 41 százalék), az éghajlatváltozás (37 százalék; Magyarországon 29 százalék) és az emberi jogok és a demokrácia ügye (37 százalék; Magyarországon 39 százalék) határozta meg, hogy a választók kire szavaznak.
Egyetért azzal az állásponttal, hogy megfigyelhető a kormánypártból való kiábrándulás is, "de amikor ilyen kicsi részvétel is elég a győzelemhez, akkor a Fidesz mozgósítási képessége jelen állapotban mindig erősebb, mint az ellenzéké". Amit viszont ez az időközi választás mutat, hogy "nem először, de megszólalt a vekker, jelezve – nem megy ez így tovább". Lendvai szerint az ébresztő nem a választóknak szólt, ők ugyanis elmennének nagy számban voksolni, ha kormányképes alternatívát, koalícióképes ellenzéki pártokat látnak. "Most ezt nem láthatták. Magam sem emlékszem május óta figyelemreméltó ellenzéki akcióra. Nem egymással, hanem a Fidesz-rezsimmel kellene versenyezni. " Már az áprilisi választás után felmerült, hogy túl sok az ellenzéki párt, karcsúsítani kellene. Kérdés, hogy melyik párt olvadna önként és dalolva egy másikba? "Nyilván egyik sem, de ennél súlyosabb gondok is vannak" – vélte Somogyi Zoltán. Példaként említette a keszthelyi választást, ahol a Balaton második legnagyobb településén még jelöltet sem állított az ellenzék.
Ezzel szemben hétfőn közölték, hogy még két tűzfészek felszámolásán dolgoztak a tűzoltók. A hétvégén összesen 124 szakember 28 technikai eszköz, köztük két AN-32-es típusú tűzoltó repülőgép és egy Mi-8-as helikopter segítségével vett részt a lángok elleni küzdelemben. A légi eszközök együtt 42 felszállással összesen 174 tonna vizet öntöttek a tűzre. Az erdészek egy másik részen, Rahivka településnél is oltanak egy kisebb tüzet, amely öt hektárra terjedt ki, és vasárnap estére sikerült lokalizálni. Az ottani helyszínen 14 tűzoltó négy műszaki eszközzel látott neki az oltásnak. A tűz következtében személyi sérülés eddig nem történt, lakott terület evakuálása nem vált szükségessé. Emiatt ugrott meg a radioaktív sugárzás mértéke Csernobilban - EgészségKalauz. A hatóságok közlése szerint a radioaktív sugárzás szintje Kijev megyében és az ukrán fővárosban nem haladta meg a megengedett mértéket. A The Guardian információi szerint viszont a tűz centrumában a sugárzás mértéke a normál 16-szorosa. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Egészségügyi szakértők arra szólítják fel az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak kormányait, hogy kövessék nyomon a radioaktivitás szintjét, miután a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet nyomán sugárzás került a levegőbe. A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv). Radioaktív sugárzás mértéke 2022. Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről: A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri. A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet. Egy szokványos mellkasröntgen 0, 02 millisievert, míg egy fogröntgen 0, 01 millisievert sugárterhelést jelent.
Orosz-ukrán háború: Csernobilban növekvő sugárzást mérnek Az orosz csapatok bevették az egykori atomerőmű területét, ahol a mai napig dolgoztak emberek a maradék nukleáris hulladék eltakarításán. Az ukrán atomenergia-ügynökség jelentése szerint a zónában mérhetően megnövekedett a radioaktív sugárzás. ERDON - Nukleáris szakhatóság: nem növekedett a radioaktív sugárzás mértéke. Megnőtt a kereslet a jódtabletták iránt Tegnap Csernobilt elfoglalták az oroszok, és az egykori atomerőmű környékén áthaladó tankok és harci járművek felverték a radioaktív port a környéken. A megnövekedett sugárzás hírének hatására érzékelhetően megnőtt a kereslet itt-ott a jódtabletták iránt, pedig erre semmi szükség.
A CNCAN tájékoztatása szerint a környezeti radioaktivitást Románia területén a Környezeti Radioaktivitást Felügyelő Országos Hálózat (RNSRM) folyamatosan ellenőrzi, és a megfigyelés eredményeit naponta közli a CNCAN-nal. "Jelen sajtóközlemény kiadásának időpontjában a levegőben mért radioaktivitási értékek Románia területén normálisak, és megfelelnek a természetes háttérsugárzási szintnek" - olvasható a közleményben. Emiatt ugrott meg a radioaktív sugárzás mértéke Csernobilban – TheInfoTimes. A Környezeti Radioaktivitást Felügyelő Országos Hálózat (RNSRM) szintén kiadott egy közleményt, amelyben megerősíti: a sugárzási értékek nem érték el a figyelmezető szintet, és nem jelentenek veszélyt a lakosságra nézve. A tájékoztatások előzménye, hogy az ukrán nukleáris ügynökség közölte: a határérték fölé emelkedett a gamma-sugárzás szintje a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában, miután az orosz csapatok elfoglalták a létesítményt.
A késői egészségkárosító, illetve környezeti hatások pedig nagy területen jelentkeznek.
4 Baleset Elsősorban létesítményen belüli hatású baleset Ilyen rendkívüli esemény már részleges zónaolvadás következménye. A dolgozók kis részében akut egészségkárosító hatások jelentkeznek, de a legjobban veszélyeztetett lakos legfeljebb néhány mSv sugárterhelést kaphat. 5 Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset A reaktorzóna súlyos károsodása következtében a radioaktív izotópok olyan mennyiségben juthatnak ki a környezetbe, ami már veszélyezteti a lakosságot (1014-1015 Bq). Ebben az estben a lakosságra vonatkozó BEIT-eket részlegesen végre kell hajtani. 6 Súlyos baleset Amikor jelentős mennyiségű radioaktív anyag (1015-1016 Bq) kibocsátása során súlyos egészségkárosító következmények jelentkeznek. Radioactive sugárzás mértéke . Ennek megelőzésére a baleset-elhárítási intézkedési terveket (BEIT-eket) teljes körűen alkalmazni kell. 7 Nagyon súlyos baleset Amikor a reaktortartályban lévő radioaktív anyagok nagy része kijut a környezetbe (>1016 Bq) estben fennáll a korai sugársérülés veszélye mind az atomerőműben, mind a közvetlen környezetében.
Az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atombalesetnél is jód-131 szabadult fel nagy mennyiségben - tette hozzá. Mint korábban elmondta: az ez év márciusi japán katasztrófa után Magyarország egész területén ki lehetett mutatni a radioaktív szint minimális megemelkedését, de az sem volt akkora mértékű, hogy az emberi egészségre bármilyen veszélyt jelentett volna. A most mért értékek, pedig messze alatta vannak az akkori sugárzási értékeknek, így egészségügyi kockázat most sem áll fenn - hangsúlyozta a főigazgató. Radioaktív sugárzás mértéke településenként. Sáfrány Géza szerint időnként előfordul, hogy egy-egy mérésnél a radioaktív szint megemelkedését észlelik, de ennek okát sokszor nem sikerül kideríteni. Mint kifejtette: a mostanihoz hasonló, minimálisan megemelkedett jódszintnek több oka is lehet. A nukleáris medicinában, például pajzsmirigydaganatok kezelésénél rutinszerűen használnak radiojódot. Ahol ilyen készítményt gyártanak - például Budapesten is több helyen -, annak környezetében olykor kimutatható a radioaktív jód megemelkedése, de az egészségre ez sem jelent veszélyt - emelte ki Sáfrány Géza.