"A téli töltött káposzta egy rusztikusabb, nehezebb fogás. Ezért nehezebb is a csúcsgasztronómiában étlapra tenni egy ilyen ételt. Fontos, hogy igazi savanyított káposztából készüljön, mellé pedig füstölt hús, füstölt nyúlja kerül, de ennek egy kis része akár a töltelékbe is darálható. Paradicsomos nyári töltött káposzta recept. Jobban szeretem ezt is lapockából, mint dagadóból készíteni, így kevésbé zsíros az étel" – meséli Barna Ádám. A tökéletes töltött levelek elkészítésének titka: fontos, hogy a kiválasztott levelek soha ne legyenek túl kicsik, túl puhák vagy kemények, sérültek, mert ebben az esetben nehéz feldolgozni őket. A hibátlan leveleket megmossuk, majd az erős erezetet a levél fonákján megfaragjuk, azaz elvékonyítjuk annyira, hogy a levél még egyben maradjon. A megpucolt leveleket a felhasználás előtt javasolt enyhén sós, ecetes vízben néhány percig előfőzni. Főzés során pedig gondoskodni kell arról, hogy a levelek ne tapadjanak az edény aljára. Hagyjunk egy kis időt neki, és akár hidegen, langyosan, de felmelegítve is tényleg jó!
2 l Cukor Só és frissen őrölt bors
Forrásunk volt
Ha a gombóc homogén, és a káposzta is puha, húzd le a tűzről. Pihentesd egy kicsit, majd melegen tálald. Jó étvágyat kívánunk! Forrás:
Kínai webshop Dél-kínai hegyvidék éghajlata Okostankönyv ↑ Ázsia regionális földrajza 197. o. Források [ szerkesztés] Horváth Gergely-Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk. ): Ázsia regionális földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, 2008, ISBN 9789632840215 Probáld-Ferenc-Horváth Gergely (szerk. ) Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998 ISBN 9634631614 A keresztirányú törések mentén a folyók hátravágódtak és lefejezték a hosszanti völgyben futó nagyobb vízfolyásokat. Index - Tudomány - Naponta csak 23 480 turistát fogad be a Fancsingsan-hegyvidék. [1] Az északi területek folyói a Jangcébe ömlenek (Wu, Xiang, Gan), míg a keletiek (pl. Csientang) a Kelet-kínai-tengerbe tartanak. A Dél-kínai-tenger vízgyűjtőjének folyóit többnyire a Gyöngy-folyó gyűjti össze. Növényzete és talajai [ szerkesztés] A hegyvidékeken dús, örökzöld lombos erdők (gesztenye, bambusz) és fenyőerdők találhatóak. A fákon liánok és egyéb epifiták is előfordulnak. A fakitermelés és a talaj pusztulása miatt csökken az erdővel borított területek nagysága. A medencékben már alig találni természetes növényzetet, mert azt az évezredek óta tartó emberi beavatkozás rizsföldekkel és teaültetvényekkel váltotta fel.
A középidő végén, a krétában illetve az újidő harmadidőszakában üledékek rakódtak le a területre. Ezekből vöröses homokkő, konglomerátumok és kisebb mértékben mészkő keletkezett. Megindult a terület feldarabolódása: törések, kibillenések és kiemelkedések hatására sakktábla-szerű felszín alakult ki. A felszín mai képe tipikus röghegységi táj, melyet döntően árkos-sasbérces szerkezet jellemez. Okostankönyv Dél-kínai-hegyvidék A Huang-hegység csúcsai Elhelyezkedés Kína déli része Besorolás nagytáj Földrajzi adatok Legmagasabb pont 2158 m Folyóvizek Gyöngy-folyó, Csientang Időzóna GMT+8 Térkép Elhelyezkedése Dél-kínai-hegyvidék Pozíció Kína térképén é. sz. 27°, k. h. 116° Koordináták: é. 116° A Dél-kínai-hegyvidék Kína egyik nagytája. Az ország délkeleti részén, a Jangcétől délre található. Személyes adatok | A hegyvidékiek honlapja - www.hegyvidek.hu. Legnagyobb része a kaledóniai hegységképződés során létrejött röghegység. Felszíne erősen tagolt, jellegzetesek gránit sziklacsúcsai, melyek jelentős idegenforgalmat vonzanak a térségbe. Elhelyezkedése, részei [ szerkesztés] Tágabb értelemben Dél-kínai-hegyvidéknek nevezik Kína egész déli területén a Jangcétől a tengerpartig.
Az ország északi részében a fő növény a búza, mellette kölest és kukoricát termesztenek. Dél felé a rizs veszi át az uralmat, kiegészülve szójával és földimogyoróval. A Dél-kínai-hegyvidéken a teatermesztés jelenik meg. Az állattenyésztés alárendelt szerepű, mert nincs hely a takarmánynövényeknek. Nagyobb állomány csak sertésből és baromfifélékből van, ezek főleg lakossági hulladékokon és mezőgazdasági melléktermékeken élnek. 3. Ipar: Ásványkincsekben gazdag. Feketeszenet Mandzsúriában bányásznak legnagyobb mennyiségben. Vasércet ugyanitt, valamint a Jangce mellékén találtak. Jelentős emellett az ötvözőanyagok, a színesfémek (Dél-Kínai-hegyvidék) bányászata is. A kőolaj viszont nem elegendő, ma már importra szorul. Ázsia topográfia - Diagram. Mivel az olaj kevés, ezért az energiatermelés főleg szénerőművekre alapul. Az ipar hagyományos ágazata a textilipar. Mivel ez régen elsősorban kivitelre termelt, ezért a kikötőkbe települt (Sanghaj, Tiencsin, Kanton). Az ország belsejének iparosítási igényei miatt mára nagy része a belső területekre települt.
Keleti tengerpartja meredek, előtte számtalan sziklasziget fekszik, ahol a tenger pusztító hatására látványos abráziós formák alakultak ki. A partot kisebb folyók deltatorkolatai tagolják. Kialakulása [ szerkesztés] Julu szikla a Vuji-hegységben A táj alapzata az ős - és előidőben alakult ki ( Kínai-masszívum). Ez az ősföld több kisebb mikrokontinensből tevődik össze, a Dél-kínai-hegyvidék alatt található része a Jangce-mikrolemez, mely az óidőben jelentősen megsüllyedt, majd a kaledóniai hegységképződés során újabb területek kapcsolódtak hozzá. Így összekapcsolódott a Kínai-masszívum többi darabjával, például az Amur-mikrolemezzel. [2] A középidőben hatalmas gránitbenyomulások járták át. Dél kínai hegyvidék. A középidő végén, a krétában illetve az újidő harmadidőszakában üledékek rakódtak le a területre. Ezekből vöröses homokkő, konglomerátumok és kisebb mértékben mészkő keletkezett. Megindult a terület feldarabolódása: törések, kibillenések és kiemelkedések hatására sakktábla-szerű felszín alakult ki. A felszín mai képe tipikus röghegységi táj, melyet döntően árkos-sasbérces szerkezet jellemez.
A víznyelőket kínaiul tiankeng -nek nevezik, ami szabad fordításban "mennyei gödrök". Nos, elég találó kifejezés! Azért is óriási ez a felfedezés, mert a karszt-jelenségek általában valamivel egysíkúbb geológiai képződmények, a víznyelők sokszor csak néhány méter mélyek, flóra és fauna nélkül. Dél kínai hegyvidek . Ráadásul például a barlangbejáratok sem túl tágasak, van, amin csak úgy át kell préselnie magát az embernek, ha egyáltalán menni fog. Ehhez képest a kuanghszi felfedezés tényleg egy egész új világot rejt. Kínában azért nem kell sokáig keresni a tágas víznyelőket, a világ legnagyobbja is országuk területén található: a Xiaozhai Tiankeng 626 méter hosszú, 537 méter széles és 511-662 méteres mélységeket mértek itt. Ez a gigászi hely egyébként igazi turistamágnes, amit nem is csodálunk! Izgatottan várjuk a fejleményeket a Kuanghszi víznyelővel kapcsolatosan! Forrásunk volt:
Ezek a hegyoldalakon is megjelentek a teraszok kialakításának köszönhetően. [3] A Dél-kínai-hegyvidék leggyakoribb talajai sárga- és vörös erdei talajok. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b c d e f g Ázsia regionális földrajza 196. o. ↑ Ázsia regionális földrajza 182. o. Szállás balaton északi part elado nyaralo Kínai online Bárány attila 2008 A hegységben más ritka és veszélyeztetett fajok is élnek, köztük fekete medvék, tibeti makákók, pézsmaszarvasok és királyfácánok, de megtalálható itt például a kínai galambfa és más ritka tűlevelű is. Forrás: UNESCO /Administration of Guizhou Fanjingshan National Nature Reserve A Fancsingsan Nemzeti Természetvédelmi Terület 1978-ben alakult a terület megőrzése érdekében, majd az UNESCO Bioszféra Rezervátummá nyilvánította 1986-ban, s most pedig már Világörökségként tartják számon. A vízesésekkel és különleges sziklaalakzatokkal tarkított hegyvidék legmagasabb pontja a Wuling-hegy, illetve annak 2570 méteres csúcsa. Forrás: Wikimedia Commons/Mande5255881 Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!