A felvételi eljárás során a kreditelismerési határozatot NEM kell benyújtani! A további tudnivalók megtalálhatók az Előzményként elfogadott szakok, kreditelismerés c. fejezetben. Mesterképzés esetén a jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni, amely tartalmazza a többletpontokat is. Azon jelentkezők számára, akik esélyegyenlőség jogcímen többletpontra jogosultak, jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan kapható pontokat, és az összes jogcímet figyelembe véve – az esélyegyenlőségben részesítendők többletpontja – nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál. Szegedi Tudományegyetem | Végzős hallgatóknak. Intézményi szabályok A fizikus, az alkalmazott matematikus és a matematikus mesterképzési szakokon a súlyozott tanulmányi átlagot a mesterképzéshez előírt oklevelet eredményező képzés leckekönyve alapján állapítják meg. Értéke a teljes képzésre vonatkozó, kreditekkel (nem kreditrendszerű képzés esetén a heti óraszámmal) súlyozott tanulmányi átlag kilencszerese, egész számra kerekítve.
A felvételi elbeszélgetést a kar illetékes intézetei által delegált Felvételi Bizottság bonyolítja le. A Felvételi Bizottság előtt a szakdolgozat (korábban diplomamunka) egy nyomtatott példányát be kell mutatni. A felvételi elbeszélgetés szempontjai és pontozása: - a jelentkező alapképzési szakdolgozatának bemutatása (maximum 20 pont), - a választott mesterképzési szakirány iránti érdeklődés és tájékozottság felmérése (maximum 15 pont), - általános szakmai tájékozottság (maximum 10 pont). I. fejezet - curia - Europa. Mind a fizikus, mind az alkalmazott matematikus, mind a matematikus mesterképzési szakkal kapcsolatban további részletes információk találhatók a honlapon. Pontszámítás: Felvételi pontok: - felvételi elbeszélgetés: 45 pont - súlyozott tanulmányi átlag: 45 pont vagy - felvételi elbeszélgetés duplázása: 90 pont Többletpontok minden szak esetében: maximum 10 többletpont adható.
A szociális helyzet megállapítása egy adott szempontrendszer alapján (JUTTÉR) történik. Tanulmányi Ösztöndíj Ezt mindenki alanyi jogon (nem kell rá külön pályázni) kaphatja, aki államilag támogatott képzési formában tanul és legalább az évfolyam átlag vagy a kari HÖK-ök által meghatározott ösztöndíjmutató felett teljesített az előző félévében. A minimum átlag eléréséért 6 100 Ft, az évfolyam elsőnek pedig 51 000 Ft a jutalma tanulmányi eredményeiért. A köztük lévő átlagokra arányosan (az évfolyamátlagtól való átlagos eltérés szerint) jár az ösztöndíj. A Tanulmányi ösztöndíjat minden félévetek után a következő félév 5 hónapjára lehet elnyerni. A rendszer sajátossága, hogy minden szemeszter második hónapjában kerül utalásra először, de akkor egyszerre kéthavi. Kumulált - HOLD Lexikon. Felsőoktatás 2020. január. 23. 11:00 Ami felmerülhet a vizsgaidőszakban: mennyi kreditet és milyen átlagot kell teljesíteni? Mennyi idő alatt kell teljesíteni a karonként meghatározott egyetemi átlagot és min múlik még az állami ösztöndíjas hely?
A kiírásban mindig szerepel a leadás helye és határideje. A pályázatban szerepelnie kell a program leírásnak, költségvetési tervezetének, eddigi tevékenységeknek. Laboreredmények - Aceton Súlyozott átlag számítása egyetem live Óbudai Egyetem Hallgatói Önkormányzat - Ösztöndíj lehetőségek Súlyozott átlag számítása egyetem lyrics Felsőoktatás: Ezeket az átlagokat kell elérnetek, hogy megtarthassátok az ösztöndíjas helyeteket - Published on Nov 14, 2012 Ez a statisztika jegyzet elsősorban szociológus hallgatók számára készült és egy bevezetést kínál úgy a tárgy elméleti alapjaiba, mint annak... Published on Nov 14, 2012 Ez a statisztika jegyzet elsősorban szociológus hallgatók számára készült és egy bevezetést kínál úgy a tárgy elméleti alapjaiba, mint annak... Psychic princess 1. rész magyar felirattal
A támogatásra olyan hallgatói közösségek pályázhatnak, akik az Óbudai Egyetemen aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. A támogatásra pályázni kell minden félév elején. A pályázatokat a Kulturális Bizottság hirdeti meg és bírálja el. A pályázatoknál az egyik legfőbb szempont, hogy valamilyen módon kapcsolódjon Egyetemünkhöz és a hallgatóknak szóljon. A támogatást a legtöbb esetben valamilyen kulturális esemény meglátogatására, illetve kirándulásokra veszik igénybe. Ennek eredményeként sokszor belépőjegyeket vásárolnak, részben vagy egészben az igényelt összegből. Sajnálatos módon a belépőjegyek vásárlásának az a nagy hátránya, hogy ezen programok megvalósításánál a jegyeket 54% adó, illetve 27% járulék terheli. Ennek eredményeként egy 1000 Ft-os belépőjegy ára 1810 Ft-ba kerül, mely többletköltség a pályázót terheli. Ilyen esetekben érdemes felkeresni a bizottság egy tagját, hátha van valamilyen alternatív megoldás. A pályázatokat elektronikusan és papír alapon is le kell adni, minden esetben, két példányban.
Kocsis István Kocsis István (Pusztavám, 1952. január 30. –) gépészmérnök, iparvállalati vezető. Vegyipari gépészeti technikumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban. Egyetemi tanulmányai után az egyetem Gépelemek tanszékén dolgozott először tanársegédként, majd 1991-től rövid ideig a Gépszerkezettani Intézet adjunktusaként. Egyetemi évei alatt a dr. Münich Ferenc, majd Kármán Tódor Kollégium igazgatói tisztét is betöltötte 1985-től. A rendszerváltás után ipari vezetői és iparpolitikai feladatokat kapott. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt. ), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt. ) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki.
A másik két vádlott nem jelent meg a tárgyaláson. A Kúria kedden lényegében helybenhagyta az ítélőtábla döntését, álláspontja szerint a táblabíróság helyesen állapította meg a tényállást és helyesen vont le jogi következtetéseket. A Kúria szerint irracionális ügyletek történtek, alapvető szabályokat nem tartottak be a vádlottak és kihagyták az MVM közgyűlését a döntésekből. A Kúria annyiban pontosította a táblabíróság határozatát, hogy Kocsis Istvánra a törvény kötelező rendelkezése folytán pénzbüntetést is kiszabott, kétmillió forint értékben, Szász Andrásnak pedig 48 millió forintot a Paksi Atomerőmű Zrt. -nek kell megfizetnie. A jogerős bírósági döntés következménye, hogy az MVM-nek nem kell megfizetnie az egyik törvénytelen ügylet miatt az egyik cégnek polgári bíróság által megítélt ötmilliárd forintot. A címlapfotó illusztráció.
Az ügyleteket annak idején az MVM könyvvizsgálói jelentése sem hagyta szó nélkül, sőt a büntetőjogi következményekre is felhívta a figyelmet. A szövevényes ügyben több éve tartó nyomozás során sokáig nem volt érdemi fejlemény, azonban 2011 nyarán az MVM egykori felső vezetése körül is szorulni kezdett a hurok, és végül augusztus közepén meggyanúsították az addig érinthetetlennek hitt Kocsis Istvánt is. Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 236] Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 > >> Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból. Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált. Lassan másfél évtizede húzódott az az ügy, amelyben a Kocsis István vezette állami MVM-ből több tízmilliárd forintot utaltak el mindenféle offshore-cég számlájára. Most ítélet született.
O. Nagy Imre később sokáig küzdött a börtönbe vonulás ellen, de sorsát nem kerülhette el, ráadásul a későbbiekben is meggyűlt a baja a törvénnyel. Kunos Péter, az Agrobank vezetőjének működése jobban megosztotta a közvéleményt, sokan álltak ki mellette. A vita arról szólt, hogy a különböző hitelszerződések mellett kötött háttér-megállapodások szabályos banki biztosíték-kérések voltak, vagy korrupció. A bankártársadalom kiállt a rendkívül ismert és intelligens bankár ellen, akit mégis letöltendőre ítéltek. Kunos kegyelmet kért Göncz Árpád köztársasági elnöktől, amit meg kapott, de az akkori igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya végül nem írta alá. Az informatikusok A hazai it-szakma hőskorában nem volt könnyű szabályosan labdába rúgni. Az informatika legnevesebb cégvezetői, a Synergon és az Albacomp első emberei annyiban pechesek voltak, hogy olyan tevékenységért ültek, amelyet akkor egy egész iparág csinált. De ők megbuktak. Szalóczy Zsolt, a tőzsdén is jegyzett, mára már megborult Synergon egykori vezérigazgatója ugyan csak harmadrendű vádlott volt egy fiktív számlás adócsalási ügyben, de így is súlyos, három évet meghaladó börtönbüntetést kapott.