Lapozzon Agydaganat - Mire számíthat a beteg? Az agydaganatok szövettani típusai, és a betegek kilátásai Forrás: WEBBeteg B. M., szakfordító; Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Jellegzetesebb idegrendszeri tünetek is felléphetnek az agydaganatok kapcsán, jellegüket a daganat elhelyezkedése határozza meg. Kialakulnak olyan tünetek is, amelyek alapján megállapítható, hogy melyik agyféltekét és annak mely területét érinti a daganat. Ezeket oldaliság-meghatározó tünetekként említi a szakirodalom. Ilyenek: féloldali bénultság (hemiparesis), beszédképtelenség (aphasia) és a látótérkiesés. Ezek az agydaganatos betegek mintegy 50%-ában kialakulnak. Epilepsziaszerű görcsrohamok jelentősen megnőtt koponyaűri nyomás nélkül is jelentkezhetnek. Különösen gyakori ez az olyan betegeknél, akiknek rosszindulatú agyi gliomájuk van. A görcsroham lehet részleges vagy az egész testet érintő. Agydaganat Tünetei Gyerekeknél. Az agyban növekvő daganat agyvérzéshez, gutaütéshez hasonló (stroke-szerű) tüneteket is okozhat azáltal, hogy állománya bevérzik. Ez is leginkább gliomás betegeknél fellépő - jellegzetes tünetektől kísért - szövődmény. Az agydaganat diagnosztikája Az agydaganat gyanúja az első ízben jelentkező epilepsziás roham vagy a jellegzetes tünetek alapján merül fel.
Súlyosabb esetekben teljes beszédképtelenség, bénultság, látótércsökkenés is jelentkezhet. Amennyiben jelentős az agyi nyomásfokozódás, beékelődés jöhet létre: ilyenkor az agyi állomány egy része bepréselődik, illetve beszorul az öreglyukba, vagyis abba a nyílásba, ahol az agy kapcsolódik a gerincvelőhöz, illetve a koponya alsó felszíne ízesül a legfelső nyaki gerinccsigolyához. A beékelődésnek kezelés nélkül a létfontosságú funkciók – például a légzés – leállása miatt akár halál is lehet a következménye. Az agydaganat diagnózisa Amennyiben a panaszok vagy más tényezők nyomán agydaganat gyanúja merül fel, részletes orvosi kivizsgálásra van szükség ahhoz, hogy tisztázni lehessen a háttérben megbúvó okokat. Új kutatás a gyermekkori agydaganat ellen - Napidoktor. A képalkotó eljárások közül az agy pontos feltérképezésére bevetik a CT-t, az MRI (mágneses rezonancia) berendezést – a vizsgálat történhet kontrasztanyag befecskendezésével (ezáltal jobban kirajzolódhatnak a felvételeken a kóros területek) vagy anélkül. A képalkotó eljárások mellett szükség lehet érfestésre (angiographia – az érrendszer kontrasztanyagos röntgenvizsgálata), s a diagnózishoz ugyancsak fontos a gerinccsapolás is, amikor gerincfolyadékot (liquor) vesznek, hogy abban vizsgálják meg a daganatos sejtek esetleges jelenlétét és típusát.
Ezzel a tulajdonságukkal összefüggésben azonban lényegesen érzékenyebbek a daganatellenes szerekre, citosztatikumokra, így a gyógyulási arányuk jobb. Melyek a leggyakoribb gyermekkori malignus (rosszindulatú) betegségek? Első helyen áll a leukémia (fehérvérűség), ezt követik az idegrendszer daganatai, agydaganatok. A nyirokszövetből kiinduló daganatok gyakoriság szempontjából a harmadik helyen állnak. A leukémiák a gyermekkori malignitások egyharmadát teszik ki. A felnőttkori esetektől eltérően gyermekek körében az akut formák a leggyakoribbak. Leukémia tünetei Hevenyen kialakuló kórkép. Jellemző tünetek: láz, bőrvérzések, valamint a nyirokcsomók, máj, lép megnagyobbodása miatt hasi fájdalom. Néha árnyaltabban kezdődik, fáradékonyság, végtagfájdalom, hőemelkedés, sápadtság miatt készül vérképvizsgálat, ami a betegség gyanúját felveti. Vérképvizsgálat bárhol egy napon belül elvégezhető. A vérkép az esetek nagy részében jellegzetes, de szakorvos a klinikai tüneteket ismerve az apróbb jelekből is következtetéseket tud levonni és a beteget megfelelő intézetbe irányítja.
is szükséges. Ebben a típusú daganatban talán a legnagyobb a tudományos előrelépés a genetikai, molekuláris biológiai természet tisztázásának területén. Ez segíthet megítélni a sugárkezelés szükségességét, amelynek ebben az életkorban szintén súlyos mellékhatásai lehetnek. Ritkábban, de sajnos szintén nagy számban fordulnak elő gyermekkorban az un gliasejt eredetű daganatok, amelyek között teljesen jóindulatú típus (pilocytás astrocytoma) is előfordul. Ezt pusztán műtéti kezeléssel véglegesen is tudjuk gyógyítani a kiújulás veszélye nélkül. A rosszindulatú fajtája azonban gyakran az agytörzset támadja meg gyermekkorban. Ebben a lokalizációban hamar halálhoz is vezethet, mert sok esetben a daganat diffúz szétterjedtsége radikális műtétet lehetetlenné tesz. Vannak azonban formái, amelyek gócos növekedést mutatnak és az ép, még működő agytörzsi struktúrákat csak félretolják. Ezen utóbbi típusok megkülönböztetése a diffúz fajtáktól érthetően döntő fontosságú, amelyben az agyi fontos idegrendszeri pályarendszerek azonosítását, kimutatását lehetővé tevő speciális MRI vizsgálat (tractographia) rendkívül fontos és klinikánkon rutinszerűen használjuk.
Az adventi gyertyák jelentése nem mindenki számára egyértelmű, ezért készítettem ezt a rövid összeállítást, ami segít rendbe tenni a dolgokat. Advent időszaka mozgó ünnep, azaz évről évre más és más időpontban van. Hogy mikor, azt évekre bontva itt megtalálod: Advent. Elöljáróban csak annyit: az adventi gyertyák színének jelentősége van! Az adventi koszorún négy gyertya helyezkedik el. Három lila és egy rózsaszín. Ha ettől eltérő színű gyertyákkal díszített koszorút látsz, az nem az igazi adventi jelkép! Az adventi gyertyák színéről a linkre kattintva olvashatsz bővebben. Most lássuk, mit jelentenek! Az adventi gyertyák jelentése Az adventi koszorún négy gyertya helyezkedik el. Advent első, második és negyedi vasárnapján lila színű gyertyát gyújtunk, az utolsó előtti vasárnapon pedig rózsaszínt. Nézzük sorban: Advent első vasárnapján Lila színű gyertyát kell meggyújtani. A lila az egyház ünnepi színe, a gyertya a hitet jelképezi, Ádámot és Évát. Tudjuk, Isten nekik jövendölte meg először a Megváltó eljövetelét.
Ezt Krisztus-gyertyának hívják, és csak szenteste gyújtják meg. Egy másik magyarázat szerint minden adventi gyertya piros színű, mivel Jézus vérére emlékeztetnek. Egy újabb színmagyarázat alapján a meggyújtás sorrendje a következő: kék, piros, fehér és lila. Ebben a kontextusban a gyertyák egy-egy vasárnapon érkező angyalt szimbolizálnak. A legenda szerint az angyalok feladata az volt, hogy összehozza az egymástól elidegenedett családtagokat és barátokat, és szeretetet, békét hozzanak a földre. Azok, akik hisznek az angyalok eljövetelében, négy különböző színű gyertyát tűznek az adventi koszorújukra, melyek színei megegyeznek az angyalok ruháinak színével. Köszönjük, hogy megnézted Adventi gyertya meggyújtásának sorrendje anyagunkat.
a négy adventi gyertya 4 hetet és 4 fogalmat jelképez, ezek sorrendben a hít, a remény, az öröm és a szeretet A szokás szerint az adventi koszorún az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtják meg, majd minden vasárnap eggyel többet. A négy adventi gyertyához a római katolikus hagyományban azonban nem csak egy-egy fogalom, hanem személyhez, illetve népcsoporthoz kapcsolódó konkrét történés is társul.
Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus ifjúsági körökben használták. A katolikus egyházban feltehetőleg az első világháború után terjedt el. Mivel a koszorú időközben egyszerűsödött és már csak a vasárnapokat jelölték négy darab gyertyával, így a háztartásoknak is a részévé válhatott. Azonban szélesebb körben csak az 1930-as évektől kezdve terjedt el, ehhez a virágkötők is hozzájárultak. A koszorú és a gyertyák szimbolikája Az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ágak a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, azaz Jézus eljövetelének a közeledtét. A négy gyertya négy fogalmat is jelképez: hit, remény, öröm, szeretet. A római katolikus hagyományban ezen felül egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); zsidó nép – amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Adventi gyertya meggyújtásának sorrendje – mutatjuk a hasznos infokat. A hagyomány szerint három darab lila és egy rózsaszín gyertyát kéne elhelyezni a koszorún. A lila szín a keresztény hagyományban a bűnbánat színe, amit a nagyböjt folyamán szintén előszeretettel alkalmaz több felekezet is. Az advent során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint tavasszal húsvét előtt. A négy vasárnapból a harmadik azonban kis szünetet jelent az önsanyargatás közepette, ekkor a küszöbön álló ünnep fölött érzett öröm kerül előtérbe. Ezt fejezi ki a rózsaszín gyertya. Ahogy a színeknek van jelentése az ünnepi koszorún úgy a gyertyák meggyújtásának sorrendje is fontos szerepet tölt be a készülődés időszakában. A koszorú négy gyertyájának meggyújtási sorrendje: az első és a második lila, a harmadik a rózsaszín, a negyedik megint lila. A protestáns és anglikán vallásban a gyertyák színei piros és fehér, sőt, sok esetben még egy ötödik gyertyát is állítanak a koszorú közepébe.
Ez a hét a Bátorság erényének kidolgozását kívánja meg tőlünk. Mindannyian testre szabottan élünk meg olyan szituációkat, ahol a külvilágban fel kell vállalni önmagunkat; bátran, félelmeket hátrahagyva kell lépni, cselekedni. Ezen események mellé társul még a belső világunk felzaklatott állapota, mely egy percnyi nyugalmat sem hagy nekünk, hiszen folyamatos figyelmi fókuszt igényel a belső egyensúlyunk vagy egységünk megtartása. Ez a pár nap az asztrális testünk szintjén zajlik, felkorbácsolódnak érzelmeink, gondolataink és akaratunk, melyek mind a saját irányukba húznak minket. Ha figyelünk, és folyamatos önvizsgálatot tartunk, felismerhetjük ennek a hétnek a dinamikájában azokat a mintákat, amiket évről-évre aktiválnak Advent kihívásai. Amíg tudattalanul sodródunk az ünnepi készülődésben, könnyen a külvilágra háríthatjuk a belső feszültségeink miatti felelősséget. De ha tudatosan követjük Advent dinamikáját, és nyitott szemmel vizsgáljuk magunkat, felismerhetjük azokat az ismétlődéseket, amelyeket évről-évre megélünk.
Ezen a lapon láthatjuk a nőt, aki képes uralkodni magán és asztrális energiáin. Egy másodpercre se fordul meg bennünk a gondolat, hogy őt bármilyen oroszlán, bika vagy sas elnyelheti, hiszen szemmel láthatóan olyan erők égnek bensőjében, amelyeket ő tart kordában. Látszik rajta, hogy bármikor képes önfegyelmet tanúsítani, és bátran ki is áll önmagáért. Bír az önérvényesítés erejével, miközben tudatossága ott rejlik már kisugárzásában is. Ennek az állapotnak az elérése törekszünk ezen a héten. A kihívások arra ösztönöznek, hogy felfedezzük magunkban azt az állapotot, amikor a Bátorság erényének léte bennünk már nem kérdés, hanem alapvető tulajdonságunk. Találjunk rá önmagunkban a meglévő erőkre, erényekre, a Bizalomra és Hitre a Szellemben. Merjük meglátni a bennünk lévő hiányokat, amelyek táplálják bensőnk vadállatait. Hiszen a sötétség a hiányra tud rákapcsolódni, mert maga is a Fény hiányállapota. Hiányból fakadó félelem Tehát mindazok a félelmek, aggodalmak, folyamatok, amelyek bensőnkben megjelennek, valaminek a hiányából fakadnak.