Ennek köszönhetően, miként a korábbi években is, magas ponthatárok mellett, a tavalyihoz hasonló létszámú, 174 új hallgató kezdheti meg BSc vagy MSc szintű tanulmányait az ITK-n. A mérnökinformatikus BSc képzés tekintetében több mint hatszoros volt a túljelentkezés. A kar népszerűségét mutatja, hogy az ITK felvételi ponthatára a második legmagasabb a képzést folytató 14 intézmény között. A szak magas, 408-as pontátlagot ért el. Ugyanez az érték a molekuláris bionika mérnöki BSc szak tekintetében elérte a 438 pontot, amely a műszaki képzési területen különösen magas számnak tekinthető. Készülve az esetleges újabb járványügyi korlátozásokra, a felvett hallgatók létszámának meghatározásakor fontos szempont volt a kisebb létszámú gyakorlati csoportok kialakítása is a távolságtartásos oktatás megvalósíthatósága érdekében. Örömmel tölt el bennünket, hogy idén szeptembertől – a hitéleti képzéseket nem számítva – a tavalyi gólyalétszámnál 112 fővel többet, összesen 2319 új hallgatót köszönthetünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösségében.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a 2021. évi általános felvételi eljárás eredményeként a tavalyit meghaladó számú új hallgatóval kezdheti meg a szeptemberben kezdődő tanévet. A Hittudományi Kar (HTK) végleges felvételi eredményei még nem ismertek, mivel a hitéleti képzésekre az államilag szervezett központi felvételi eljáráshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak, de az már most látszik, hogy a kar a katolikus teológus osztatlan szakra, a katolikus közösségszervező és a katekéta–lelkipásztori munkatárs alapszakra, a hittanár–nevelőtanár osztatlan, valamint rövid ciklusú képzésekre összességében a tavalyinál több hallgatót vesz fel. Várhatóan a tavalyinál magasabb létszámmal indulhat el a katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzés és a doktori képzés is. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) a tavalyi 1254 hallgatóhoz képest idén 57 fővel többet, 1311 hallgatót vesz fel. Így elmondható, hogy a tavalyi, nagyságrendileg hasonló növekedés immár tendenciaszerű.
Skip portálhírek Portálhírek Tervezett karbantartás / Scheduled maintenance -- VÁLTOZÁS / CHANGE by Kálmán Tornai - Saturday, 25 June 2022, 1:19 AM A Moodle rendszer július 12-én 9 és 13 óra között frissítés miatt nem lesz elérhető. Due to a system upgrade, the Moodle system will be inaccessible on 12th July from 9 am to 1 pm. Permalink Discuss this topic (0 replies so far)
Jó érzés megtapasztalni, hogy évről évre ilyen sokan igennel válaszolnak az igazság keresésére szóló meghívásra, aminek egyetemi polgárként mindannyian címzettjei vagyunk. Az igent még most sem késő kimondani: egyetemi közösségünkbe pótfelvételi eljárás eredményeként is be lehet kapcsolódni. A pótfelvételiről és az elérhető képzésekről rövidesen a oldalon és az egyes karok honlapjain lehet tájékozódni. Forrás és fotó: PPKE Magyar Kurír
Amennyiben a kormány nem vonja vissza a Munka törvénykönyve jogharmonizációs célú és a parlament előtt lévő módosítási javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, akkor a szakszervezetek kénytelenek a tárgyaláson kívüli eszközökkel is nyomatékot adni nemtetszésüknek - hozták nyilvánosságra az érdekképviseletek a napokban. A szakszervezeti érvelés szerint a visszavonás megoldható, mert a kilenc uniós munkajogi irányelv közül egyedül a munkaidő-szervezésre vonatkozó kérdéskörnél nem sikerült még megegyezni a munkáltatói érdekképviseletekkel. Egy további egyéves egyeztetés során viszont van esély a megállapodásra. A munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusok kihagyása nem hiúsítja meg az unió felé vállalt kötelezettségek teljesítését sem - hangsúlyozzák a szakszervezetek. A kilenc irányelv közül háromnál elegendő a csatlakozásig végrehajtani a jogharmonizációt. A munkaidő szervezésére vonatkozó irányelv ezek közé tartozik. A kérdés feltehetően a jövő héten dől el, amikor összehívják az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli ülését.
Megkezdődött a parlamenti vita 2017. április 19. Megkezdődött a parlamentben a Munka Törvénykönyve módosításáról az általános vita. Az ellenzéki képviselők vadul bírálták az új passzusokat, de senkit sem lep meg majd, ha 2017. július elsejétől ez lesz hatályban, és punktum. Általános vélekedés szerint az autóipari cégek szájízére szabták a javaslatot. A módosítás célja, hogy jobban összehangolttá váljon a teljesítendő munkaidő és az üzemidő – mondta Bánki Erik, a parlament gardasági bizottságának elnöke (képünkön) a Munka Törvénykönyve új javaslatát ismertetve. Hangsúlyozta, hogy a változtatás a munkavállalók érdekét is szolgálja, hiszen így a kevésbé intenzív időszakban nem bocsátják el őket, hogy azután újra felvegyék. Mindez pedig – mint elhangzott – az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak is megfelel. A törvénymódosítás lényege egyébként röviden az, hogy a munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről 36 hónapra nyúlik. A módosított jogszabály tehát hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák közötti "sakkozást".
Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazást mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz. Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás: újradefiniált fogalmak A törvénytervezet szándéka szerinti némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is. Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlék-köteles rendkívüli munkavégzésnek.
Ennek nincs külön határideje. A heti munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén Amennyiben munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, akkor alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő beosztást is, azaz ebben az esetben a napi munkaidőt, a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt egyenlőtlenül oszthatja be. Egyenlőtlen munkaidő beosztás (és munkaidő-keret) esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát főszabály szerint a közölt munkaidő-keret időszakának átlagában kell figyelembe venni, ami 4 hónap, illetve bizonyos foglalkoztatási formáknál 6 hónap lehet. Ettől hosszabb időszak átlagát akkor alkalmazhatja a heti munkaidő számításához a munkáltató, haazt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják és olyan időszak átlagát kell figyelembe vennie, amit a kollektív szerződés tartalmaz, de ez nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Azaz legfeljebb 12 hónapos referencia időszakátlagában a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. A heti pihenőnap egyenlőtlen beosztása idényjellegű munka, megszakítás nélküli munkarend és több műszakos munkarend esetén A módosítás ezeknél az atipikus foglalkoztatási formáknál is - az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében - havonta legalább egy pihenőnap beosztását teszi kötelezővé a munkáltató számára.
Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás – újradefiniált fogalmak A törvénytervezet szándéka szerint némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is. Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlékköteles rendkívüli munkavégzésnek. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul. Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz.
A szakszervezetek fel nem használt munkaidőkedvezményének pénzbeni kifizetése ügyében a munkavállalói érdekképviseletek engedtek. A kormányzati és munkaadói oldal elfogadta a tárgyaláson, hogy a Munka törvénykönyvében továbbra se kapjanak kollektív szerződés-kötési jogot az üzemi tanácsok. Azt is elfogadták, hogy a munkaügyi jogviták esetén továbbra is maradjon kötelező az egyeztetés a bírósági tárgyalás előtt. A leltárfelelősség érvényesítésénél olyan szakmai megoldást próbálnak keresni, amely elfogadható a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek egyaránt. A munkaviszonyukat jogellenes megszüntető dolgozók esetében a szakszervezeteknek sikerült elérni, hogy a munkáltatók legfeljebb 12 havi átlagkeresetnek megfelelő kártérítési igényt érvényesíthessenek. Abban az esetben, ha a munkáltató mondott fel jogellenesen a dolgozónak és a bíróság nem tartja célszerűnek az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, valamint a dolgozó megközelítette a nyugdíjkorhatárt, akkor részére az eredeti törvénymódosítási javaslatban szereplő maximálisan egy évi kereset helyett másfél évi mérték fizethető majd ki ellentételezésként.