A... Unió működéshez kapcsolódó aktuális témákról, egy-egy térségről vagy... besi sulirka - Bessenyei György Gimnázium 5. oldal - Luciferi vonzások. 6. oldal - Elsőéves pedagógusok... Szilvia tanárnő. Felelős kiadó: Bíró Gábor, igazgató.
Kiállítás A bal oldali boltív alatt belépve téglapadozatos tornác fogadja a látogatót. A bejárati ajtón át a szintén letéglázott pitvarba juthatunk, s innen egy impozáns méretű, boltíves nyíláson át léphetünk be a szemközti, hatalmas, vesszőből font és tapasztott oldalú szabadkéménnyel "borított" konyhába. Itt néhány bútordarab (kecskelábú asztal, két szék, "etuzséros" kredenc) és az azokon, valamint a falakon elhelyezett réz- és cserépedények (utóbbiak közt igen sok a sárospataki sötét tónusú kerámia) érzékeltetik a valamikori konyhák hangulatát. A pitvarban a bejárati ajtótól balra nyílik a nagyobbik szoba ajtaja. A helyiség padlózott, a barnára pácolt mennyezetdeszkákat robosztus gerendák támasztják alá. Az egyszerű, nem túlzsúfolt szobában a régi középnemesi életmód jellemző bútordarabjait láthatjuk: a vidékünkön igen kis számban megmaradt festett szekrény és a deszkabaldahinos ágy igazi ritkaságnak számítanak, az egyszerű asztal, a régi ajtónyílásban elhelyezett, gyékényfonatú ülőlappal ellátott "gondolkodószék" és a nagy utazóláda együttese nyugodt hangulatot áraszt.
A magyar főváros állatkertje azóta is kiterjedt természetvédelmi munkát végez, a veszélyeztetett fajok állatkerti szaporításától kezdve egészen a vadállatmentésig. A sokféleség bemutatása A természetvédelem, illetve az élővilág sokféleségének védelme csak akkor lehet sikeres, ha az nem csupán néhány szakember ügye, hanem az egész társadalomé. 155 éve nyílt meg a budapesti állatkert » Közel és távol utazás. Ehhez azonban a nagyközönséggel is érzékeltetni kell a sokféleséget, mint az élővilág egyik legfőbb jellemzőjét. A Fővárosi Állat- és Növénykertben már több mint száz éve alapvető cél, hogy ne csak azokat a fajokat és állatcsoportokat mutassák be, amelyek a legtöbb más állatkertben is megtalálhatók, hanem a közönség számára minél szélesebb ablakot tárjanak a biológiai sokféleségre. Ezért van az, hogy amíg sok más állatkertben az emlősökön és a madarakon kívül más állatokat csak igen kis számban mutatnak be, addig Budapesten a hüllők, a kétéltűek, a halak és a különféle gerinctelenek is jelentős fajszámmal vannak jelen a gyűjteményben. A 2021-es évben a kert látogatói az emlősök 126, a madarak 146, a hüllők 127, a kétéltűek 26, a halak 221 és a különféle gerinctelenek 201 fajával, vagyis összesen 847 különböző állatfaj képviselőivel találkozhattak.
A veszélyeztetett tarvarjak spanyolországi visszatelepítési programjának részeként újabb Budapesten kelt tarvarjak kerültek vissza természetes élőhelyükre néhány nappal ezelőtt. A ritkuló fajok megőrzése fontos feladat az Állatkert számára. A tarvarjú neve egy kissé megtévesztő, hiszen ez a faj nem a varjakkal áll közeli rokonságban, hanem az ibiszfélék közé tartozik. Budapesti állat és növénykert enykert honlapja. Eredetileg a Földközi-tenger mellékén mindenütt őshonos volt, Európa déli felében (a középkorban még Magyarországon is élt), Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is, de mostanra csak néhány kisebb állománya maradt fenn, Európából pedig teljesen kipusztult. A Fővárosi Állat- és Növénykertben hosszú ideje foglalkoznak a tarvarjakkal. Nemcsak bemutatják, hanem – az európai állatkertek természetvédelmi célú tenyészprogramjának részeként – nagy sikerrel szaporítják is őket. A "Proyecto Eremita" elnevezésű program 2003-ban indult azzal a céllal, hogy a Spanyolország területén egykor őshonosnak számító, de onnan már évszázadokkal ezelőtt eltűnt tarvarjak újra jelen legyenek az Ibériai-félsziget faunájában (az elmúlt évtizedekben csak Marokkó felől érkező, kóborló példányokat láttak az országban).
Mint kiemelik, az óriásvidra kölykök mindennapjairól az állatkert a napokban tett közzé egy kisfilmet, amely a linken érhető el. A négynapos hétvége részletes programkínálata az állatkert honlapján érhető el.