Ennek a gyümölcse lett a szárnyait színésznőként és költőként is bontogató Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881–1923) győztes munkája, a Magyar Hiszekegy. A pályázati eredmény kihirdetése után alig öt héttel, 1920. október 27-én már milliónyi magyar előtt ismert volt, köszönhetően annak, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot betöltő Haller István rendeletben kötelezte az összes magyar iskolát, hogy a diákok nem csak tanítás előtt, de azután is szavalják el a sorait: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni, örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A rendelet a második világháború végéig érvényben maradt, a gömöri főispán lányaként született, és egy honvéd ezredeshez nőül ment költőnő azonban mindezt már nem érhette meg, hiszen 1923-ban elhunyt. Csengei Ágota Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában! - Vallás: árak, összehasonlítás - Olcsóbbat.hu. A költőnő sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A szerző felvétele. A hirtelen sikernek viszont tanúja lehetett, sőt, ezen felbuzdulva a következő évben tizenöt szakaszossá bővítette az eredetileg csak tizenöt szavas imát, aminek megzenesítésére azután pályázatot is kiírtak, melyen Szabados Béla műve győzött.
III. No, hogy leszólták itt a helyi lapok Pakfon-Váradot, mert nem volt vize... (Váradon mindenben van szegénység, Csak abban nincs, mi kacér és pisze. )
A Magyar Hiszekegy a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és a Védő Ligák Szövetsége által 1920 -ban kiírt, a magyarság akkori életérzését a trianoni diktátummal kapcsolatban megjeleníteni hivatott pályázatra érkezett pályamű, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna tollából. Az eredetileg három soros ima a Horthy-korszak "nemzeti imája" lett. A később Hitvallás címen 15 szakaszossá bővített verset Szabados Béla zenésítette meg. Hiszek Egy Istenben Hiszek Egy Hazában – Csengei Ágota - Hiszek Egy Istenben, Hiszek Egy Hazában! | Extreme Digital. Az ima, illetve belőle a dal olyan korszakban keletkezett, amelyben nem volt olyan politikai irányzat, mely ne értett volna egyet a határrevízióval. A pályázat [ szerkesztés] A Területvédő Liga és a Védő Ligák Szövetsége céljuknak Magyarország területi integritásának megőrzését tűzték ki, a trianoni békeszerződés aláírása után pályázatot hirdetett egy maximum húsz szavas imára, fohászra, illetve egy maximum tíz szavas jelmondat megírására, amelyek híven kifejezik, hogy az ország nem nyugszik bele területei elvesztésébe, és minden lehetséges módon küzdeni fog azok visszaszerzéséért.
Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban. A Magyar Hiszekegyet Papp-Váry Elemérné, Sziklay Szeréna (* Rozsnyó, 1881-†1923. ) írta a Védő Ligák Szövetsége és a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája által 1920-ban kiírt pályázatára, ahol a bíráló bizottság elnöke Rákosi Jenő író, újságíró, politikus, (*Acsád, 1842. nov. 12. – †Budapest, 1929. febr. 8. ) az MTA tagja, (l. 1892, t. 1909) a magyar revizionista mozgalom élharcosa volt. A Magyar Hiszekegy címmel érkezett három soros ima a nemzeti imája lett. Szabados Béla zeneszerző (*Pest, 1867. jún. 3. – †Budapest, 1936. szept. 15. ) zenésítette meg a később Hitvallás címen 15 szakaszossá bővített verset. Az ima, illetve belőle a dal olyan korszakban keletkezett, melyben nem volt olyan politikai irányzat, mely ne értett volna egyet a határrevízióval. Az ima mellet győztes lett, az ismeretlen szerzőjű "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" a jelmondat kategóriában. A Magyar Hiszekegy bejárta a korabeli magyar sajtót, a korszak olyan neves íróinak műveivel együtt jelent meg 1921-ben az Irredenta c. kötetben, mint Herczeg Ferenc a kor írófejedelme.
Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. A vers általában a széttörtségről, megtörtségről, "egésztelenségről" szól. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Az első versszakban a Hold csonkasága így a nem "egész-ségét", törtségét mutatja, ami ugyanakkor csak kevés fényt ad a világnak, az éj így még sötétebb. Az éj "sivatag, néma", azaz kiüresedett, sivár, egyben lapos, amiben nincs különösebb kiemelkedés, a hangok szempontjából vett kiüresedése pedig az éj némaságában jelenik meg. A külső (bár, belülről is kivetítődő) törtségre, kiüresedésre a belső szomorúság rezonál. A második versszak a széthullás töredezettsége miatti erőtlenséget mutatja, így a láng is csak fel-fellobban, de nem képes izzó lobogássá válni.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér.
Hangulatával előkészíti a kietlenséget és kopárságot, amely a verset jellemzi. A díszletezés alaposan eltér a hagyományos tájversektől és életképektől, de Ady korábbi látomásos tájverseinek motivikájától is. Itt nincsenek " vad indák ", lehúzó " dudva " és " muhar " ( A magyar Ugaron), se " csorda népek " vagy " bamba társak " ( A Hortobágy poétája). A Kocsi-út az éjszakában 3 szerkezeti egységből áll, ezek az egységek az egyes versszakok, melyek párhuzamos szerkezetűek. Az 1. egység (1. versszak) a vershelyzet megteremtése. A vers beszélője a tájköltészet eszközeivel építi fel a mű szimbolikus helyszínét (éjszaka, fogyó Hold), aztán elhelyezi magát ebben a tájképben. Ady a "milyen" anaforikus használatával hangsúlyozza ítéletalkotó tevékenységét, nyelvi elemekkel sugallja a természet és az azt szemlélő szubjektum egységét, hiszen a harmadik mondat önmagára vonatkozik. Ady Endre - Kocsi-út az éjszakában (Latinovits Zoltán) | Vers videók. Párhuzamos folyamatok játszódnak le a lírai énben és a külvilágban. A néma-én ma rím és a sor eleji ismétlődés nyomatékosítja a dolgok egymás közötti és a lírai énnel való mély azonosságát.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Alapmotívumok: alapmetafora: szekér – ebben a versben nemcsak egy zörgő utazó alkalmatosság, hanem az élet metaforája (fut vele a rossz élet, a rossz sors: szinte menekül az ember önmaga világa elől, de nem tudni, hová) természeti kép: a Hold – jelzője, a "csonka", a fogyó holdra utal, mely az ép, az egész, a teljesség, az egység, a kerekség hiányát jelképezi (ez az átvitt értelmű jelentés a fontos) klasszikus világirodalmi toposzok: az utazás – életjelkép, a tapasztalás, haladás stb. jelképe az éjszaka időtoposz – teljes csönd, sötétség, pusztaság, kietlenség, szorongás, fázó érzés kapcsolódik hozzá; a bizonytalanság, történelmi vészkorszak, alvilág, álom, sőt, halál jelképe; ugyanakkor a befelé fordulás, a meditáció ideje is lehet. Az Adynál gyakori nagybetűs szimbólumokból egyet találunk: "Egész". Ady Endre Kocsi Út Az Éjszakában. Ennek a szónak a jelentése értelmezi a verset, e szónak a révén válik létértelmezéssé. A pillanatnyi helyzetből egy átfogó léthelyzet lesz. Kifejezőeszközök: metafora, szimbólum, megszemélyesítés, kifejtetlen allegória, ellentét, paralelizmus, ismétlés, halmozás, anafora, költői felkiáltások A legfeltűnőbb költői eszköz a sorismétlés: minden strófa első sora ismétlődik az utolsó sorban, mintegy ráfelel az utolsó sor az elsőre.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Vers magyar kategóriába van besorolva.
Külső forma: minden versszakban van két rövidebb (7 szótagos), hímrímekkel ellátott sor, amely közrefog két hosszabb (9 szótagos), nőrímekkel végződő sort. Áthajlások nincsenek: minden sor egy-egy önálló, rövid mondat, így a logikai és a ritmikai határok egybeesnek. Ez a zárt forma valami megfellebbezhetetlen végérvényességet sugall. Ugyanakkor ez a formai zártság azt az elképzelést is jelölheti, amely szerint a darabokra hullott világgal szemben az egész a műalkotásban még újrateremthető. Ez az elképzelés a romantika kora óta létezik. A műnek statikus jellege van: egyetlen kimerevített statikus kép az egész (annak ellenére, hogy az utolsó sor – " Fut velem egy rossz szekér " – mozgást érzékeltet). A statikusság oka, hogy kis számban fordulnak elő az igék: a vers 9 mondata közül 5 névszói vagy összetett állítmányt tartalmaz, illetve van egy hiányos mondat is (a 7. sorban). A mondatértékű cím tájverset, természetverset, esetleg életképet ígér, de valójában allegorikus értelmű: egyszerre jelöli meg a névleges témát és az értelmezés alapjául szolgáló képet.