Kurázsi mamának mindennél fontosabb az üzlet, így az őrmester egy ügyes csellel (csatot vesz, s így elvonja Kurázsi mama figyelmét arról, hogy a verbuváló beszervezi fiát. Hiába sikítozik Kattrin, Kurázsi mama nem figyel rá. ) megszerzi Eilifet. Sorsot vet minden jelenlevőnek, s a papírlapok Kurázsi mama kivételével mindenkinek halált jósolnak. 2. 1626-ban Wallhof erődje előtt találkozunk Kurázsi mamával, amint épp egy kappant próbál eladni a tábori szakácsnak. Ekkor hallja meg, hogy fiát a zsoldosvezér sátrába invitálja ebédre hőstettéért (megtalálta és elrabolta a helybeli parasztok ökreit, aztán lekaszabolta őket). Eilif egy dalt ad elő a zsoldosvezérnek, s amikor a konyhából meghallja a folytatást, megörül, hogy látja anyját. Ő azonban ahelyett, hogy büszke lenne fiára pofon csapja a felesleges hősködésért. Mindenki nevet. 3. 3 éve van Kurázsi mama a táborban, most épp egy zsák lőszert vesz. Stüsszi zsoldfizető lett. Megismerkedik Yvettel, aki bájait kínálja a katonáknak. Elmondja Kattrinnak, hogyan lett belőle pillangó, s óvva inti a lányt a katonáktól.
Az első jelenetben egy őrmestert szolgál ki, közben nagyobbik fiát, Eilif et elviszi magával a verbuváló. Egészen részletesen kibontott történet a kisebbik fiú, Stüsszi tragikus sorsa. Ő anyja távollétében próbálja elrejteni biztonságosabb helyre a tábori pénztárat, de az ellenség elfogja. Megmenthető lenne, de anyja addig alkuszik a váltságdíjról, amíg késő. Igaz, teljesen egzisztencia nélkül maradnának, mert a kocsit el kellene adniuk. Még a fiú holttestét sem ismerheti fel s temetheti el, mert az ellenség fogságában az is bajba sodorná őket (3. jelenet). Amikor Eilifet kivégezni viszik, s előtte még elbúcsúzhatna anyjától, Kurázsi mama éppen üzletel valahol. (Ezért nem tudja meg, mi történt ezzel a fiával. ) S bár egyszer meg tudja akadályozni, hogy lánya, Kattrin megszökjön, de azt már nem, hogy távollétében hőssé és hősi halottá váljon. Egy pillanatra sem keletkezik azonban az a látszat, hogy Kurázsi mama szívtelen, rideg teremtés. Elsősorban nem tőle, hanem a háború világától idegenedik el az olvasó és a néző, aki valóban egyre azt érezheti, ő is kerülhet hasonló helyzetekbe, s feltehetően neki is ritkán sikerülne jobb megoldásokat találni.
BERTOLT BRECHT: KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI (dráma) Kurázsi mama – Fierling Anna (markotányosnő) Kattrin – Kurázsi mama néma lánya Eilif – Kurázsi mama idősebb fia Stüsszi – Kurázsi mama fiatalabb fia Verbuváló Őrmester Oxenstjerna – zsoldosvezér Szakács Tábori pap lőportáros Yvette Pottier – bájait áruló hölgy Bekötött szemű Egy másik őrmester Óbester Játszódik: a negyvenéves háború (1618-48) idején 1. 1624 tavasza, Oxenstjerna zsoldosvezér csapatokat toboroz Dalarnéban a lengyelországi hadjárat számára. A vezér szerint csak a háború jó a népnek, békében ugyanis nincs fegyelem, s elvadulnak. A verbuváló épp elvesztette hitét a háborúban, mert akiket eddig toborzott, mind megszöktek. Ekkor érkezik Kurázsi mama egy ekhós szekéren három gyermekével. Bemutatja családját. Ő maga Anna Fierling, gyermekinek különböző apjaik vannak (lengyel, svájci, német). A zsoldosvezér felháborodik, amikor Kurázsi mama nem engedi fiainak, hogy katonák legyenek. Az őrmester szavai: " A háborút megfeji, hát adózzék is neki" Kurázsi mamának mindennél fontosabb az üzlet, így az őrmester egy ügyes csellel (csatot vesz, s így elvonja Kurázsi mama figyelmét arról, hogy a verbuváló beszervezi fiát.
Az üzlet a család létalapja, de Brecht felfogása szerint nem szükségszerű, hogy valaki ebből éljen, a háborúnak váljon haszonélvezőjévé. Persze nagyon kicsike az a haszon, amelyre anyagi értelemben szert tehet Kurázsi mama, hiszen még "fénykorukban" is gyalog húzzák a szekeret. Mégis, az asszony tragikus vétséget követ el, felmentést nem érdemel. Egy jegyzetében a szerző egyértelművé teszi, hogy nem a felmentő hangsúlyú előadásokkal ért egyet, amelyekben "Kurázsi mama elsősorban mint anya jelenik meg, aki, Niobéhoz hasonlóan, nem tudja megvédeni gyermekeit a háború sorscsapásától", hanem feleségének játékával, aki " olyan technikát alkalmazott, amely meggátolja a maradéktalan beleérzést; a markotányosnői foglalkozást nem természetes, hanem történelmi jelenségként tüntette fel, azaz mint egy történelmi és mulandó korszak tartozékát, és megmutatta, hogy a háború a legkedvezőbb időszak a kereskedés szempontjából. A kereskedés itt is magától értetődő kereseti forrás volt, de egyben mégis szennyezett forrás, amelyből Kurázsi halált ivott.
Egy háznál énekelnek, levest koldulnak, de Kattrint kint hagyják a kocsinál, hogy ne legyenek túl sokan. Kattrin, aki hallotta az előző beszélgetést úgy dönt, elmegy, ám anyja ezt észreveszi, tartóztatja, megígéri, hogy vele marad, márcsak a kocsiért is. Otthagyják a szakácsot. 10. Együtt húzza lányával a szekeret a hideg télben. 11. 1636. A császáriak épp a református vallású Halle városát akarják megtámadni Kurázsi mamáék egy parasztcsaládnál vannak, akik közül a fiút éjjel rá akarják venni, hogy vezesse el a császáriakat a városba. A fiú előbb tiltakozik, majd beadja a derekát Kattrin ekkor döntő lépésre szánja el magát. Felmászik a ház tetejére és elkezd dobolni, hogy felébressze a várost. A katonák lelövik, ám az utolsó dobszót már a város ágyúinak hangja váltja fel. A város megmenekült 12. Kurázsi mama siratja lányát, a család viszont arra kéri, minél hamarabb menjen el onnan, megígérik, hogy majd ők tisztességgel eltemetik a lányt. Kurázsi mama egyedül húzza tovább a szekeret.
A harmincéves háború lezárása (1648) után a magyar rendek remélték, hogy a Habsburg-ház a török kiűzését tekinti legfőbb céljának. Az Oszmán Birodalom támadásba lendült a magyarországi hadszíntéren. Bár vereséget szenvedtek, a bécsi udvar mégis a törökök számára előnyös békét kötött, amivel végképp maga ellen hangolta a magyar főurakat is. A török kiűzése Magyarországról by Beata Knapp-Nagy. A lipóti abszolutizmus szétverte a magyar haderőt, felmorzsolta a magyar rendi erőket, és a török kiűzése, Magyarország másfél évszázada várva várt felszabadítása végül is idegen csapatokkal, Habsburg vezetéssel ment végbe. Zrínyi Péter. Ismeretlen velencei festő műve az 1650-es évekből Az előző évtizedekben Erdély volt a magyar függetlenségi törekvések központja, így a magyar rendek egy része az újonnan Erdély trónjára kerülő II. Rákóczi Györgyben (1648-1660) is vágyai megtestesítőjét látta. Köztük volt Zrínyi Miklós is, aki fáradhatatlanul buzdította törökellenes összefogásra hazája népét és nemességét. Munkáiban – Szigeti veszedelem, 1651, Tábori kis tracta, 1651, Vitéz hadnagy, 1651, Mátyás király életéről szóló elmélkedés, 1656 – egy önálló magyar királyságról álmodott, amely saját erőből, erős hadsereggel képes lesz kiűzni a hódítókat.
Nemsokára ostrom alá vették Esztergom várát, amelyet október 28-án foglaltak el. Ezt követően a pápai segédlettel létrehozott Szent Liga döntötte el a következő évek hadjáratainak irányát. Az 1684. év magyarországi hadieseményeinek középpontjában Buda sikertelen ostroma állt. Az 1685-es hadjáratban sikerült elfoglalni Érsekújvár várát miközben a budai pasa felmentő serege Tátnál augusztus 15-én katasztrofális vereséget szenvedett. Érsekújvár bevétele után, 1686-ban ismét megnyílt a lehetőség Buda ostromára, amely sikerült jóval korábban, mint 1684-ben megkezdeni. Augusztus közepén egy török felmentő sereg érkezett, de ezt az ostromlók Érdnél sikeresen visszaverték. A két és fél hónapon át módszeresen folytatott ostrom után 1686. Török kiűzése magyarországról. szeptember 2-án rendelte el V. Lotaringiai Károly herceg az általános rohamot. A harcokban a védők parancsnoka, az idős Abdurrahman budai pasa is elesett. A visszavonuló török felmentő had nyomán haladó császáriak szeptember 23-án elfoglalták Simontornyát, később Pécset, majd Szeged várát is.
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Alföldi ( vitalap | szerkesztései) 2015. április 6., 13:06 2015. április 7., 14:17 (CEST)2015. április 7., 14:17 (CEST)~Szalma György szül. 1933. évben Tisza-Maros szög, római logan. [ válasz] Akela user figyelmébe: igenybevevék: önhangzós múlt, folyamatos értelemben. Hosszasan, súlyosan igénybe vették. Tudom hogy nem használják már, de szerintem mindenki érti, miről van szó. Egyébként nem haragszom érte hogy átírásra (és nem javításra) került, érthető ha valaki ezt nem ismeri, életében egy szót sem hallván erről. magyar nemzetű: szerintem nagyon helyesen van használva. De írhatod azt is, nemzetiségű. 13. dolgozat 11L: A török kiűzése és a Rákóczi-szab.harc | tortenelemcikkek.hu. Az idegen "etnikum" szót tökéletesen ki lehet váltani magyarral. Ez érdekes dolog egyébként, miért használjunk magyar szót, amikor van rá idegen szó is, filozófiai probléma, szerintem azért, mert magyarok vagyunk. megbontván trianonhoz vezetett: -va-ve: mód- és állapothatározó, a "hogyan? " kérdésre felel -ván-vén: idő- és okhatározó, vagyis a "mikor? ' és "mi okból? "