"féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod / íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert / nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. " Ezen a héten Radnóti Miklós gyönyörű versével az 5 éve elhunyt Gyarmati Fannira emlékezünk. Ahogy Ferencz Győző fogalmaz: 1926-ban Hilbert Károly otthonában Radnóti Miklós "egész életét sorsdöntően befolyásoló ismeretségre tett szert: megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival, aki Hilbert feleségéhez járt matematikából különórákra". Radnóti hetedik ecloga elemzése. A szeretet, a szerelem és a vágy, az érzelmek jóval sokrétűbbek és bonyolultabbak annál, hogy egy szerelmes versből megkérdőjelezhetetlen következtetéseket lehessen levonni. A fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt Radnótinak megadatott, hogy átélje az élete végéig tartó szeretet és szerelmet, és megadatott, hogy ezen a szerelmen kívül más érzelmi szinten, más jellegű szerelmet is átéljen. Szerelmes verset nem csak Gyarmati Fannihoz írt. Mint minden szerelemben, Radnóti és felesége szerelmében is voltak hullámvölgyek, Radnóti mindkétszer visszatért Gyarmati Fannihoz, a társhoz, baráthoz, kritikushoz, szeretőhöz és szerelemhez.
Tudja, hogy fogoly állat, és hogy az élet rövidebb lett egy nappal. A holdfény enyhít kicsit a kinti a szorongáson, de újra látjuk a fenyegető drótok feszülését, fegyveres őrszemek árnyát, és ez fokozza a rabság kínzó érzését, és így az illúzió szertefoszlik. Mondja, hogy "alszik a tábor", és ez kiemeli, hogy az ő számára az enyhet adó álom sem tud megnyugvást hozni. Ébren virraszt a társak suhogó álma felett, s a csókok ízének feledhetetlen emléke fakasztja fel a múlhatatlan szerelem megindító vallomását: "nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. Könyv: Hetedik ecloga (Radnóti Miklós). " A rendszer embertelenségét mutatja a vers: noha a körülmények embertelenek voltak, Radnóti és mások is képesek voltak emberek maradni. Radnóti valószínűleg – Vergilius nyomán – tíz eclogából álló versciklust tervezett, ezt azonban korai halála lehetetlenné tette. – A hét eclogából öt hexameteres, kettő rímes-időmértékes. Az antik görögséget szabadon használó eclogáival, és előhangjukkal (Száll a tavasz) új és egyéni műfajt teremtett.
Ugyanakkor leírja azt is, hogy a halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie, és a tölgy új levelei a jövőnek szolnak, tehát nem csak magának ír. A végső következtetés levonása után a csendes megbékélés idilli hangulatával telíti a vers lezárását. Az utolsó sor szépségét a hexameter mellett az alliteráció adja. Negyedik ecloga Ez a második munkaszolgálata alatt készült. Az első 1940 nyarán, a második 1942-43-ban volt, aztán otthon volt. (Az utolsó és egyben halálos munkatáborra 1944 tavaszán vitték el. Okostankönyv. ) Első megszólalásában születésének körülményeit írja le, és hogy nem akart erre a világra születni. Felnőttként: feje kemény, tüdeje nagyobb: a halál képe -> víz és ár: a betegség sok helyen ilyen: Babitsnál pl Az Óda József Attilától hasonló: szív, máj, tüdő… "sületlen" -> szabály nélküli. Azok között a határok között haladt, amelyeket az élet szabott neki. Természet és a szerelem szépségei jelennek meg. Semmit sem kér/követel -> embereknek járó szabadságot akar, ami minden embernek jár.
Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben. Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. Vers a hétre – Radnóti Miklós: Hetedik ecloga - Cultura.hu. Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben, 1944. július
hogy senki se mondta nekem még! Háboruról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költő így tünik el! hát nem gyászolta meg őt Európa? Észre se vették. S jó, ha a szél a parázst kotorászva tört sorokat lel a máglya helyén s megjegyzi magának. Ennyi marad meg majd a kiváncsi utódnak a műből. Nem menekült. Meghalt. Radnoti hetedik ecloga . Igaz is, hova futhat a költő? Nem menekült el a drága Atilla se, csak nemet intett folyton e rendre, de mondd, ki siratja, hogy így belepusztult? Hát te hogy élsz? visszhang jöhet-é szavaidra e korban? Ágyudörej közt? Üszkösödő romok, árva faluk közt? Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt. Jó neked, itt nyugalom van, ritka a farkas is erre, s gyakran el is feleded, hogy a nyáj, amit őrzöl, a másé, mert hisz a gazda se jött ide hónapok óta utánad. Áldjon az ég, öreg este szakad rám, míg hazaérek, alkonyi lepke lebeg már s pergeti szárnya ezüstjét.
Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben. Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben, 1944. július Uploaded by P. T. Source of the quotation The Seventh Eclogue (English) Do you see the night, the wild oakwood fence lined with barbed wire, and the barracks, so flimsy that the night swallowed them? Slowly the eye passes the limits of captivity and only the mind, the mind knows how tight the wire is.
1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. Az oroszországi Petrovicsiben született, hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba. Apja Brooklynban nyitott kis vegyeskereskedést, amelynek vezetésébe később a már iskolás Isaac is gyakran besegített. A tudományos-fantasztikus irodalommal is üzletükben találkozott először, lelkes olvasója volt a polcokra kitett újságok ilyen írásainak. Isaac Asimov idézetek. Tizennyolc évesen ő is tollat ragadott, de első novellái különösebb visszhang nélkül maradtak. Az érettségi után a Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett. A Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott. Huszonegy éves volt, amikor az Astounding Science Fiction című magazinban megjelent Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak.
Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei. Isaac Asimov - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Ilyen ismeretterjesztő művei például a Guide to Science ("Útikalauz a tudományhoz"), a három részes Understanding Physics ("Értsük meg a fizikát"), az Asimov's Chronology of Science and Discovery ("Asimov kronológiája a tudományról és felfedezésekről"), vagy magyar nyelven A biológia rövid története és a Robbanó napok. Esszékötetei például az Asimov on Science ("Asimov a tudományról"), az Asimov on Astronomy ("Asimov a csillagászatról") vagy a magyarul is megjelent A Hold tragédiája. Régi tagja és alelnöke is volt a Mensának, habár nem mindig szívesen; "intellektuálisan harcias"-ként jellemezte tagtársait. Jobban élvezte, hogy az Amerikai Humanista Szervezet elnöke lehetett. Róla nevezték el az Asimov kisbolygót, az Asimov's Science Fiction magazint és két különböző Isaac Asimov-díjat is.
Egy ember soha és sehol sem veszhet el annyira, mint önnön magányos agyának végtelen és bonyolult folyosóin, ahová senki sem nyúlhat utána, ahonnan senki sem szabadíthatja ki. A különböző sci-fi történetek ugyanolyan triviálisnak tűnhetnek a ma vak kritikusainak és filozófusainak, mint akármikor. De a science fiction magja, a lénye, a fogalom, ami körül újít, kritikus lehet a megmentőnknek, ha egyáltalán meg kell, hogy mentsenek. Vizsgáld meg az áltudomány minden egyes darabját és meg fogod találni a biztonságos takarót, egy szopogatni való hüvelykujjat, egy szorongatni való ingecskét. Az élet egy út, de nem kell aggódni, találsz majd a végén egy parkolóhelyet. A változás, a folyamatos változás, az elkerülhetetlen változás az, ami a társadalom meghatározó tényezője manapság. Semmilyen érzelmi döntés nem történhet anélkül, hogy nem csak a mai világot, hanem a jövőbeli világot figyelembe vennénk. Ez viszont azt jelenti, hogy az államférfiúinknak, az üzletembereinknek, és egyáltalán mindenkinek sci-fi módon kell gondolkodnia.
A szakember kedvezőnek tartja, hogy 2020-ban 25 százalékkal nő a kutatási és a fejlesztési tevékenység állami támogatása, remélhetőleg ez a folyamat folytatódik a jövőben is – teszi hozzá. Pepper – Fotó: MTI / Mohai Balázs A ROBOTOK KÖZTÜNK "ÉLNEK" A világ számos területén alkalmaznak már robotokat a humánerőforrás mellett, sokszor helyette. Kínában létezik olyan étterem, ahol a menüt egy gép szolgálja fel a vendégeknek, de a magyar főváros szívében is található olyan kávéház, amelyben a Pepper névre hallgató kis robot viszi a látogatók asztalához a gőzölgő presszókávét. A hadiipar és az orvostudomány számára is kiemelkedően fontos a robotizáció és a digitalizáció. Az Egyesült Államokban a hadsereg már a jövő karabélyainak, az úgynevezett "okosfegyvereknek" a tömeggyártásán gondolkodik, míg hazánkban két évvel ezelőtt a ROSA névre keresztelt csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens agyába. A Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikáján pedig már robot tanítja járni a gerincsérült betegeket.