Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969) II. Az Eszmélet elemzése Még egy, a képelemzéshez tartozó szempont: a vers egységes tónusa, díszletei, csaknem egységes színezése mellett az egyes versszakok — a francia école thématique szavával — alapimpressziója, izgató alapélménye más és más; és ezek az alapélmények, az egyes szakaszok alapján levő uralkodó képzetek egyúttal más, korábbi s későbbi versekhez is csatolják az Eszméletet. így az I. szakasz mélyén a "kipörgő gyermekek", a mozgó változó, kibomló, majd lebegő elemek alapélménye van. A II. József Attila: Eszmélet (elemzés) – Oldal 3 a 8-ből – Jegyzetek. szakaszt a hold-nap, sötét-világos, s az ebben megnyilvánuló "rend" képzete uralja — a III. szakasz a költőnél oly gyakori éhezés, éhség, evés élményre épül (az Éhségtől líráját végigkísérő, életrajzi tények által nagyonis támogatott obszesszió ez), a IV. szakaszt a sűrűn rakott, fenyegető farakásé, az V. -t a teherpályaudvar, a homályban leskelődés, és a fény-árny ritmikus ismétlődése jellemzi, — olyan alapélmények, amelyek ugyancsak sok versében, írásában térnek vissza.
Okostankönyv József attila eszmelet elemzés Karaoke Régebben szokás volt a VI. rész második felét a marxizmus alapigazságaként értelmezni, holott nyilvánvaló, hogy ennek a valóban így is érthető képnek és képzetnek az elvont jelentésköre sokkal erőteljesebb. Azt is célszerű figyelembe venni, hogy a rákövetkező VII. rész éppen a törvény ("úgy szabadulsz, ha... ") be nem teljesülését, az ebből keletkező feszültséget állítja az eszmélet középpontjába. A rezignáció mögött azonban nem önfeladás, nem eszményfeladás van, hanem a személyes és a társadalmi lét olyan tragikumának felismerése, amely lehetetlenné teszi a harmonikus létet és a harmonikus világot. Ez a mű is a megértett disszonanciákat rögzíti, s a létben lehetetlennek mutatkozó harmóniát a műben valósítja meg: az esztétikai tökéletességben. József attila eszmélet elemzés. Az alkotó egyik legösszetettebb, a harmincas évekbeli érett pályaszakasznak mintegy a felezőpontján született költeménye az Eszmélet (1934). Több közvetlen előzményét is számon tartjuk, látható, hogy a költő hosszabb időn át készült az általa is összegzőnek tartott mű megalkotására.
A mű lényege a sokoldalú rétegzettség. Az egyes rétegek hol egymásra épülnek, hogy szembehelyezkednek egymással, és olyan antinómiákat (ellentmondás) alkotnak, amelyek a lét feloldhatatlan s mégis feloldani vágyott ellentéteit fejezik ki. Ez az ellentmondásosság jellemző a valóságra, az emberekre s az egymáshoz való viszonyukra is. József Attila Eszmélet Elemzés. Ugyanakkor ez a mű nem filozófiai- logikai traktátus, hanem költemény. Az axiómaszerű kijelentések, az aforisztikusság (aforizmaszerű, életbölcsességet tömören, szellemesen kifejező), az ebből is következő szaggatott építkezés, a logikus és tiszta kijelentéssoroknak nemegyszer enigmatikus jellege (talányosan, rejtvényszerűen közmondásos) ugyan filozófiai gondolatgyűjteményre is utalhatna, de ugyanígy költeményre is. Olyan modern művet alkotott a költő, amely a szemléletesség és az elvontság kivételes összhangját teremti meg, szinte azt is képes elhitetni, hogy filozófia és költészet egy és ugyanaz, hasonlatosan a régi görögök ideáljához. A mű értelmezése szempontjából mindjárt a cím is talányos.
U - U U U - U U 10 Az meglett ember, akinek - - - - U U U - szívében nincs se anyja, apja, - - - - U - U - U ki tudja, hogy az életet U - U U U - U - halálra ráadásul kapja U - U -U - - - U s mint talált tárgyat visszaadja - U - - - - U- U bármikor - ezért őrzi meg, - U U U - - U - ki nem istene és nem papja U U - U U - - - U se magának, sem senkinek. U U - - - - U U 11 Láttam a boldogságot én, - U U - - - U - lágy volt, szőke és másfél mázsa. - - - U - - - - U Az udvar szigorú gyöpén U - - U U - U - imbolygott göndör mosolygása. A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969). - - - - - U - - U Ledőlt a puha, langy tócsába, U - U U U - - - U hunyorgott, röffent még felém - U - - - - - U - ma is látom, mily tétovázva U - - - - - U - U babrált pihéi közt a fény. - - U -U - U - 12 Vasútnál lakom. Erre sok U - - U U - U - vonat jön-megy és el-elnézem, U - - U - U - - - hogy` szállnak fényes ablakok - - - - U - U U a lengedező szösz-sötétben. U - U U - - U - U Igy iramlanak örök éjben U U - U U U U - - kivilágított nappalok U U - - - - U - s én állok minden fülke-fényben, - - - - - - U - U én könyöklök és hallgatok.
a teherpályaudvar. Az Eszmélet külső formáját tekintve nagy, fegyelmezett vers. Zárt szerkezetű, egyfajta ősi rend képzetét kelti. Nem szabadjára engedett belső gondolatokat tár elénk. Szerkezete spirális, egy kozmikus napot mutat be (több elemző is a hajnaltól az éjszakáig tartó ívet lát benne, annak ellenére, hogy a versek többségében közvetve se jelenik meg a napszak-képzet, ugyanakkor a VII. versben este, a VIII. versben pedig már éjszaka van). Két egyenlő terjedelmű szerkezeti egységre bontható: az első 6 és a második 6 vers központi gondolata ugyanis eltér egymástól. Az 1. egység (1-6. versszak) az öntudatra ébredés folyamatát mutatja be. A költő saját álmai, emlékei jelennek meg, a belső és külső világ, képzet és tett távolságát mutatja meg. A mű felezőpontján, a 6. versben egy kisebb fajta, közbeeső összegzést találunk A 2. egység (7-12. versszak) a már önmagát ismerő ember gondolatait mutatja be az emberi életről, a költői feladatokról, a lehetséges magatartásformákról. Lényegében azzal foglalkozik, hogy milyen a követendő magatartás, ha állandósul az eszmélet állapota.
/ Médiatár / Dalszövegek / Szép csillagos ég, ha beborul kiderül Szép csillagos ég, ha beborul kiderül, Házunk előtt van egy lóca, rá ne ülj! Ha ráülsz is jól vigyázz, hogy le ne ess, Voltál szeretőm, de már nékem nem kellesz. DELMAGYAR - Lila tenger a városhatárban: az egész országból érkeztek a levendulaszüretre - galéria. Voltál szeretőm, de már nékem nem kellesz, Mert az anyád a kapudba nem ereszt. Kerülj hát ki barna legény örökre, Szerelmeiddel meg vagyok elégedve. Előadó: Galgamácsai asszonyok és férfiak Megye: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Tájegység: Galgavidék (Felföld)
Én már tavaly is voltam a levendulaszüreten, idén pedig elhoztam a barátnőimet is – mesélte Burján Ágnes, aki Polgár Csilla és Bartha Anikó társaságában érkezett. Gyönyörű, illatos a levendulamező. Az tetszik benne, hogy nem túl nagy, amiben elveszhet az ember – tették hozzá a hölgyek, akik azt is elárulták, hogy kisebb zsákokat, ajándékokat fognak készíteni az itt leszüretelt virágból. Lehet még fokozni Idén is szép számmal jöttek látogatók, már nyitáskor sokan várakoztak a kapuknál – számolt be Balogh Emese, a Csongrádi Levendulafarm tulajdonosa. Úgy gondolom, lehet még fokozni ezt a rendezvényt, de egyben óvatos is vagyok: inkább a kiállítókat szeretném bővíteni, hogy még színesebb legyen a kínálat, még több kézműves foglalkozás, még több attrakció várja majd a látogatókat. Szép csillagos ég, ha beborul kiderül | Dalszövegtár. Ha ezáltal lehet még több érdeklődőt bevonzani, akkor lehet a levendulaszüret is több napos, a határ a csillagos ég – árulta el az esemény szervezője.
Ha páraköd selymén Szivárvány-hold gyöngybíbort sző bele, De szebb lehet ám szép Euláliám legtöbb rejtett tincse – S nem olyan ám, mint Euláliám fürtje és gyöngyszeme kincse. Kételyek Kínja Nem jöhet soha, Mert az ő lelke suttog nekem, És minden napon A fényét kapom; Az égi Astarte van velem, Amíg rám tekint jó Euláliám szép asszonyszeme – Amíg rám tekint kis Euláliám ibolyaszeme. Szép csillagos az en ligne. Németh Dezső fordítása [1] Astarte a föniciaiak nőistensége, Baal felesége, kinek tisztelete a filiszteusok közvetítése révén Izraelbe is eljutott. Salamon király Jeruzsálemben szentélyt állított neki. Babilonban Istar néven a háború istennőjeként tisztelték, a többi keleti népek a Hold vagy a Vénusz csillagistennőjének, a szerelem istennőjének tartották; kultusza érzéki, templomai a vallásos prostitució szinhelyei voltak. [r] <<< Versek főoldala