támogatásával valósult meg. Hunyadi János egészalakos bronzszobra Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész koncepciója alapján készült el. Az emlékmű megközelítőleg 40 millió forintba került. A jövőben a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács, valamint Belgrád város önkormányzata közösen gondozza az emlékművet. Hunyadi János egyik kezében kard, a másikban pajzs van, ami egyszerre jelképezi a támadást és a védekezést, az emlékművön emellett megjelenik a kereszt és a harang az áldozathozatal, az összefogás és a diadal jelképeként. A talapzaton magyar és szerb nyelvű felirat hirdeti a törökverő tetteit. Hunyadi Jánosnak Szerbiában eddig csak egy mellszobra volt, amely a nevét viselő csantavéri általános iskola udvarában található. Belgrádban két utca is viseli a törökverő hadvezér nevét. A szerbek Hunyadi Jánost Sibinjanin Jankóként ismerik, és nevét a szerb emberek körében legalább akkora tisztelet övezi, mint a magyarokéban. A nándorfehérvári csatát – amikor a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II.
Mehmed török szultán hadaira – a szerb történelemkönyvek a törökök ellen Hunyadi által vezetett magyar-szerb közös küzdelemnek nevezik. Hunyadi János Zimonyban halt meg pestisben, így nemcsak a nándorfehérvári csatának, hanem a hadvezér egész életének is emléket állít a zimonyi Duna-parton felállított szobor. A szoboravató után Áder János és Aleksandar Vucic közösen koszorúzta meg a nándorfehérvári diadal emlékművét az egykori várban, a Kalemegdánon.
[1] 1956. június 13 -án jelent meg: "Külföldi vendégek a Hunyadi emlékünnepségen Augusztus 11-én lesz 500. évfordulója annak, hogy Hunyadi János meghalt. Ez alkalommal Pécs országos ünnepség színhelye lesz, leleplezik Hunyadi János szobrát, a Hadtörténeti Múzeum pedig városunkban is megrendezi a "Hunyadi vándorkiállítást. Lovas sportbemutatót rendeznek, a szabadtéri színpad műsorai pedig Hunyadi Jánossal lesznek kapcsolatosak. Pécsett rövidesen megalakul a Hunyadi-ünnepségek emlékbizottsága, amely összeállítja majd. az ünnepség részletes programját. A pécsi ünnepségen, - a budapesti vendégek mellett, - résztvesz majd a román, a jugoszláv, a bolgár és az albán népfront, illetve hazafias arcvonal küldöttsége. A tiszti delegációkon kívül, küldöttségeket hívnak meg Csehszlovákiából és Lengyelországból. Hír szerint, az ünnepségen eszéki küldöttek is megjelennek. " [2] 1956. július 7-én jelent meg: "Régi és új szobrainkról Martyn Ferenc festőművész nemrégiben Budapesten járt és megtekintette Pátzay Pál Hunyadi szobrát.
A pár nap alatt, amíg Júlia megnyugszik és elrendezi a gondolatait, rengeteg életbe, hangulatba, érzésbe és emberi sorsba nyerünk bepillantást. A kötet nagyon különleges és esztétikus, jó kézbe venni, a borító gyönyörű (sok köze mondjuk nincs a történethez). A füzetekből beszkennelt kézírásos lapok funkcióját kevéssé értem (valószínűleg szimpla illusztrációk, mert teljesen össze-vissza vannak a nyomtatott szöveg mellett, pedig úgy jóval érdekesebb lett volna), és a lábjegyzetek is hót fölöslegesnek és randomnak tűnnek. A könyv végén lévő Utószó (Jolsvai Júlia írása) sem tesz hozzá túl sokat az olvasmányélményhez, sokadszorra olvashatjuk, hogy ez Szabó Magda első prózai műve, egy mondatot viszont érdemes belőle kiemelni, mert nagyon találó: "Egyetlen ecsetvonással, magabiztos vonalvezetéssel rajzol elénk hús-vér szereplőket, a regény alakjai szinte lelépnek a lapokról. " Szabó Magda valóban fantasztikusan tud karaktert építeni, pár mondattal egy életet felrajzol, itt is. A nőalakok sokkal érdekesebbek, mint a férfiak, Christa (Frau Schober) hihetetlen összetett, típus és egyéniség ("Az emberből néha kijön az, amit úgyis elmondanak róla a barátai meg az ellenségei.
A Csigaház igazi kincseket rejt kezdőlap Szabó Magda: Csigaház A kötet igazi kincseket rejt! Igazi kincsekre találtam Szabó Magda legutóbb kiadott Csigaház című kisregényében. A könyv több szempontból is különleges olvasmány, én legalább kétszer annyi ideig forgattam, mint egy ilyen terjedelmű könyvet szoktam. (160 oldal, közel 30 oldalnyi illusztrációval) Először is nagy valószínűséggel az írónő első prózai művét tartjuk a kezünkben, ami már önmagában véve is más értelmezésbe helyezi az eddigi irodalomtörténeti tényeket, hiszen eddig úgy tudtuk, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályafutását. Most kiderült, hogy ez a kispróza már 1944- ben ott lapult az íróasztalfiókban. Szabó Magda már ebben az első műben tökéletesen hozza azt a sajátos látásmódot, amivel főbb karaktereit olyan összetetten képes ábrázolni. Kiemelném ezek közül Christa és Edmund párbeszédéből (120. o): "Nyugodjék bele, hogy ilyen vagyok. Ha elfogad ilyennek, nincs semmi baj. Csak ne kívánjon megváltoztatni. Lehetetlen... A paradicsommadárból sohse lesz galamb. "
Szabó Magda: Csigaház - YouTube