A folyók mélyebb vize, kemény mederalakulása és sodrása, a víztározókban a pontyok tartózkodási helye, a duzzasztás előtti patakmeder elérhetősége viszont a fenekezés választására készteti a horgászokat. A horog irányában könnyebb a helyzet, mert az ólom vagy a forgókapocs megakadályozza, hogy az úszó a horogig lecsúszhasson. A ragadozó halak úszós horgászatához alkalmas készséget, a csalihal nagyságát és mozgását is figyelembe vevő nagyobb úszó, valamint az ennek megfelelő ólomnehezék és forgókapocs jellemzi. De figyelembe kell venni a terepviszonyokat: nyílt vízen, nádszélén, hínármezők kisebb tisztásain vagy víz alá süllyedt fák ágai között horgásszunk-e? Szükség van védett horogra vagy egyes, esetleg háromágú horgot célszerű-e használni? Vannak ragadozók, mint pl. Úszós szerelék készítése. a csuka és a harcsa, amelyek néha egészen otromba szereléken felkínált csalihalra is rákapnak. A süllő viszont néha olyan óvatosan kap, akárcsak a békés halak a rossz kapási időszakban. Ezeket a szempontokat mind figyelembe kell venni a készség összealításakor.
A békés halak horgászatára alkalmas készség összealításakor is többféle szempontot kell figyelembe venni. Egyik legfontosabb a szerelék érzékenysége. Csak ezzel tudjuk leküzdeni a békés halaknak a ragadozókhoz képest óvatos, kényes kapását. Ebben a cikkben és videóban néhány hiba lehetőségre, illetve veszélyre hívom fel a figyelmet… Évek óta foglalkozom a nagy csalis, bojlis, method-feeder horgászattal. Rengeteg vízparton eltöltött óra, megannyi kísérlet, számtalan felejthetetlen élmény és kudarc után úgy vélem, tökéletesen összeállt az a módszer és technika, ami egyértelműen működik és fogós. Úszós szerelek készítése . Ezt kívánom most részletesen bemutatni egy Csaba-tavi horgászatom keretein belül. Ezúttal baráti kísérettel vágtam neki a következő túrámnak. Felvidéken, azon belül is Nagyszigeten, egy igazán vadregényes környezetben pihentük ki a hétköznapok fáradalmait. Ez a történet jobbára a barátokkal való kapcsolatot fogja bemutatni, de egy-két érdekességet, praktikát is szeretnék nektek megmutatni. Jó társaságban a hal is jobban kap!
Amíg nem lendítek pontosan abba a nagyjából 4x4 cm-be, ahol előzetesen látni szerettem volna az úszót, addig nem hagyok fel a próbálkozásokkal. Sok-sok év után azért két-három kísérletből ott nyugszik meg az úszó, ahol szeretném. Az úszóval eljutottunk a legfontosabb láncszemhez. Az alakjáról azt kell tudni, hogy a csepp alakú test alatt egy rövid szárra van szükség, míg felette egy hosszabb antennára. Ez biztosítja, hogy kapás esetén az úszó könnyedén "kifeküdjön". Kizárólag ilyen úszókat használok. Többször panaszkodtam már, hogy sajnos nem kapható olyan úszó, ami minden tekintetben maradéktalanul megfelelne a feladatra. Alapvető probléma a zsinórvezető fémhuzal nem megfelelő rögzítése. Ma már csak olyan úszót használok, aminek előzetesen leszerelem és magam bandázsolom vissza a zsinórvezető szemét. A nagy erejű, hirtelen bevágások előbb-utóbb kihúzzák a gyári úszók huzaljait a műanyag rögzítőből. Ezt már meg sem várom. Felesleges bosszankodás. Két ponton, ahol kilép a testből erősítésre szorul az üvegszál antenna is.
A jelző súlyát úgy választom meg, hogy a főólom az úszót antennatőre süllyessze, a jelző pedig antennaközépre. Így a halnak nem kell a teljes ólomsort megmozdítani, elég a parányi jelzőt felemelni, az úszó azonnal kiemelkedéssel jelzi a kapást. Több más tényezőt is figyelembe kell venni az úszó pontos súlyozásának eléréséhez. Az elv egyszerű: a horoghoz közeli ólom megemelésekor, mivel ennek tömege a felfektetős úszó ólmának csak töredéke, az úszó nem fekszik fel a vízen, hanem csak kiemelkedik a vízből. A kapást az antenna kiemelkedésének jól kell jeleznie, sokszor még hullámos vízben is, ezért legalább 20 cm hosszúra kell készíteni. Minél vékonyabb, annál jobban ellenáll a hullámok és a szél játékának. Az úszót kétféleképpen ólmozhatjuk. Ha nyugodt a víz a horgászhelyen, hasonlóképpen kell eljárnunk, mint a felfektetős úszó használatakor. A horoghoz közel (3 -5 cm-nyire) szerelt ólmot szintén a zsinórra kell erősítenünk. Itt azonban az ólom tömege csak akkora, hogy az antennára erősített gömböcskéktől a bóbita aljáig húzza le az úszót.
Szinte lehetetlen bevágni. Az általam is alkalmazott módszer esetén viszont a kapások igen nagy százaléka kibontakozik és rendre megakaszthatók a halak. Az úszó mérete nálam azért nem lehet 5-6 grammnál nagyobb, mert az aljzaton heverő 2-3 grammon túl szükséges ólom mennyiség (az említett szalagólom) nem lehet túlságosan sok. Nagyon fontos, és ezt ki kell próbálni előzetesen, hogy az úszónak a szárára tekert ólommal együtt is gond nélkül ki kell feküdnie. Ezért kell az extra ólmot a test alatt, de ahhoz minél közelebb elhelyezni, hogy az úszó súlypontja minél közelebb kerüljön a test közepéhez. Egy 4 grammos úszót, a test alatt elhelyezett plusz 1-1, 5 grammnyi szalagólom nem képes felállítani. Ez szükséges is ahhoz, hogy kapás esetén az úszó azonnal és simán kifeküdhessen. Ez a szalagólmos rendszer gyorsan, akár közvetlenül a bedobás előtt is elkészíthető. Sokkal kifinomultabb és munkaigényesebb egy nagyon kedves horgásztársam úszója, melynek elkészítését (nagy örömömre) én magam inspiráltam.
Röviden: nem. Hosszabban: először is illene különbséget tenni a gumilövedékes és a gáz-riasztó csúzlik között: - a gáz-riasztó egyértelmű dolog: szilárd lövedéket nem tartalmazó tölténnyel működő fegyver, amelynek szerkezetét (csövet, szánt, dobot) alkalmatlanná tették éles lőszer használatára (csőben akasztó, önöltőknél a szánszerkezet, forgódobosnál a dobfal kikönnyítése, stb. ) Gáz-riasztóból max. a rakétaindító toldattal tudnál egy gumis lövést leadni (de ez közterületen szabálysértés) - a "gumilövedékes" fegyver más tészta, ugyanis a szabadon megvehető "gumis" jogszabályilag a muzeális fegyverek kategóriájába tartozik. Igen, kiskapu, ugyanis a muzeális fegyverek szinte egyetlen ismérve a jogszabály szerint (253/2004 korm. rendelet), hogy modern, perem- vagy központi gyújtású, egybeszerelt lőszerrel ne lehessen használni. A keserű-féle "csodákba" ezért kell külön riasztótöltényt és lövedéket tárazni. Index - Belföld - 2023-tól betiltják a gumilövedékes önvédelmi fegyvereket Magyarországon. Muzeális fegyverre viszont (szintén ez a rendelet mondja ki) nem adható viselési engedély.
E lőfegyverek esetében az új hazai jogszabály él az EU-direktíva biztosította kivétel lehetőségével, vagyis sportlövészeti célra ezeket a lőfegyvereket továbbra is engedélyezik majd. Sőt, a korábban engedélyezett ilyen jellegű lőfegyvereket sem kell átkategorizáltatni. Fegyverjogszabályok változása - Tényleg betiltják a gumilövedékes fegyvereket? - Kapszli.hu. Engedélyek lejárata: Az EU direktíva kötelezővé teszi a kiadott lőfegyvertartási engedélyek maximum öt évenként felülvizsgálatát. Ez az új hazai szabályozás szerint automatikus rendszer szerint működik majd, vagyis a hatóság saját hatáskörében, az engedélyes tevőleges bevonása nélkül hajtja ezt végre – ahogy egyébként ez ma is történik -, az engedélyesnek semmilyen meghosszabbítással kapcsolatos ügyintézést nem kell végeznie. Lőfegyverek átkategorizálása: Annak ellenére, hogy az új EU direktíva szinte az összes lőfegyvertípust átkategorizálja, a magyar lőfegyvertartóknak nem kell új műszaki kártyát, vagy engedélyt kérni a már megszerzett lőfegyverekre, ez a rendelkezés a már kiadott engedélyek esetében nem hoz változást.
Megszüntette a "D", egyéb lőfegyver kategóriát, ezután csak három lőfegyver kategória marad: "A" polgári célra tiltott, "B" polgári célra engedélyezett, és "C" bejelentésre kötelezett. A direktíva potenciálisan újra bevezetné az engedélyek lejáratát. Új, rendkívül szigorú lőfegyverjelölési, lőfegyver hatástalanítási szabályokat fogalmaztak meg, valamint új műszaki paramétereket alkottak a gáz- és riasztó fegyverek tekintetében. Engedélymentes fegyverek - Drilling Vadászbolt. A direktíva magyar jogszabályokra való átültetése előtt a következő alapelveket fogalmazták meg az érdekvédelmi szervezetek: A magyar lőfegyvertartók, fegyvergyártók, fegyverkereskedők lehetőleg a legkisebb mértékben érezzék a direktíva bevezetésének negatív hatásait. A módosított jogszabály miatt senki ne veszítse el semelyik típusú jogszerűen tartott fegyverét hazánkban. A bevezetés ne történjen visszamenőleges hatállyal. A magyar lőfegyvertartókat ne terhelje az új jogszabály adminisztratív teherrel vagy költségekkel, a változásokat az engedélyügy automatikusan vezesse át.
Jól látható még, hogy a törvény a meghatározásban nem zárja ki, hogy a fegyver bármit is kilőjön magából. Alapvető tévedés az, hogy a gáz-riasztók csöve teljes mértékben átjárhatatlan, ha ez így lenne, akkor a gáz (ami valójában jórészt szilárd szemcsékből áll azért látunk füstöt a gázpatron elsütésekor) sem tudna kijutni belőle. Különféle cső/töltényűr kialakítások léteznek, melyek fő célja az, hogy űrméretes (fém)lövedéket ne lehessen kilőni a fegyver csövén keresztül, illetve klasszikus fémlövedékes lőszerrel a fegyver ne legyen működtethető. A legszigorúbb ezek közül pl. : a német piacra szánt fegyverekre vonatkozó PTB-s előírás. A hazánkban forgalmazott, hivatalosan bevizsgált, próbajellel ellátott gáz- és riasztó fegyverek (attól függetlenül, hogy gumilövedék kilövésére képes csővel rendelkeznek-e) a CIP-egyezmény szerinti, csak riasztófegyvernek megfelelő töltényűrrel rendelkeznek, maroklőfegyver kaliberjelű lőszer működtetésére alkalmatlanok. (x) Fizetett hirdetés Lássuk a riasztótöltény fogalmát: riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti; Gumilövedékes fegyverünk tehát riasztó töltény működtetésére alkalmas, riasztásra szolgáló riasztó fegyver ezek szerint.
Gumiképes gázrevolverek és 15 mm-es rakéták gázpisztolyhoz – mind legális, egyik sem lőfegyver! Évekkel a gáz-riasztónak minősülő gumilövedék képes fegyverek első forgalomba kerülése óta még mindig gyakran teszik fel azt a kérdés, hogy viselhetőek-e ezen fegyverek gumilövedékkel töltve közterületen, viselési engedély birtokában. Vannak, akik kategorikusan kijelentik, hogy nem, holott egyrészt ismerniük kellene a vonatkozó fegyverjogi szabályozást, másrészt az általuk citált tiltás hiányát – lelkesen mégis úgy bizonygatják az igazukat, hogy a valós jogi háttér csak egy részét, ráadásul gyakran oda nem tartozó részét emlegetik. "Érvelésük" jellemzően a körül forog, hogy a gumilövedék ottléte a fegyverben valahogy varázslatosan átváltoztatja azt valami mássá! Az a bizonyos 7, 5 J…még 1991-ből? Nagyon sokan azzal érvelnek a gumilövedék kilövésére képes gáz-riasztó fegyverek kapcsán, hogy mivel a csőtorkolati energiájuk meghaladja a 7, 5 J-t ezért ezek a fegyverek lőfegyvernek minősülnek. Ők azok, akik úgy próbálnak értelmezni egy törvényt, hogy csak egy fél mondatát tanulták meg és ismételgetik magukban, mint egyfajta imaláncot.
Lépni márpedig kellett, hiszen az EU irányelv előírásainak késedelmes bevezetése esetén nem csak bírságot fizetünk, de ennek egyéb politikai következményei is vannak, melyek adott esetben a társadalom és gazdaság más területeire is kellemetlen hatásokkal járhatnak. A direktíva bevezetése ellen Magyarország küzdött, amíg lehetett. Csatlakozott a Csehország által indított eljáráshoz, mely a vonatkozó 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelv részleges, vagy teljes megsemmisítését célozta. Sajnos az Európai Unió Bírósága ezt a keresetet elutasította 2019 decemberében, ezzel kifogytak lehetőségeink. Immáron azzal kellett foglalkozni, hogy hogyan lehet a magyar lőfegyvertartással foglalkozó jogszabályokat ismét EU konformmá tenni. A probléma nagy volt, hiszen a direktíva létrehozói egyrészt teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a legális polgári lőfegyvertartás érdekeit, másrészt a direktíva rendelkezései arról tesznek tanúbizonyságot, hogy létrehozói fegyveres szakmához sem értettek.