Hajnalig tartott a török rendőrség és a kormányellenes tüntetők összecsapása az isztambuli Taksim téren. A rendőrök utoljára helyi idő szerint hajnali három órakor lőttek ki könnygázgránátot. A közterület-fenntartók reggel öt órakor kezdték összegyűjteni a könnygázpatronokat, a barikádok maradványait és a szemetet az utcákon. Harc az éj kövéért 2. A rendőrök kedd reggel erővel foglalták vissza a tizenkét napja kezdett demonstrációk fő helyszínét: több száz egyenruhás vízágyúkkal felszerelt páncélosok támogatásával áthatolt a barikádokon, amelyeket a tüntetők emeltek a térre vezető főutakon, és könnygázzal, gumilövedékekkel kényszerítették távozásra a térfoglalókat a térrel szomszédos Gezi park felé, ahol előzőleg már több száz tüntető vert sátrat. Kedd este másodszor is kiűzték a tüntetőket a térről, és ismét könnygázt vetettek be. Ezután a tüntetők újra elkezdtek visszaszivárogni a térre, ezért a rendőrök megint könnygázt használtak, majd a demonstrálók végül feladták. A rendőrök és páncélozott járműveik az Atatürk kulturális központ elé gyűltek.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
De az internet nem csak a plagizálást és a dolgozatvásárlást könnyíti meg, hanem a visszaélésekre vadászó tanárok munkáját is. A Google segítségével bárki ellenőrizheti, hogy egy könyv szerzője nem plagizál-e. Sőt, a diákok dolgozatainak ellenőrzésére nagy adatbázisokkal rendelkező internetes vállalkozások alakultak. A legnagyobbak az amerikai, a és a. A az amerikai egyetemek több mint 90 százalékával szerződéses viszonyban áll, és naponta átlagosan 20 000 dolgozatot ellenőriz, amelyek harmadának esetében felvetődik a plágium gyanúja. A diákok mindent elkövetnek, hogy túljárjanak a plágium-ellenőrző szoftver eszén. Az interneten számos oldalon találhatunk részletes útmutatást arra, hogyan lehet kijátszani az ellenőrzést. Harc az éj kövéért facebook. Mások jogi úton szeretnék ellehetetleníteni a plágium-ellenőrzőket. Néhány diák szerzői jogainak megsértéséért perelte be a tulajdonosait. Az internetes portál ugyanis minden beküldött dolgozatot tárol, hogy a később ellenőrzésre beérkezett írásokkal összevesse. A diákok szerint szerzői jogaikat sérti, hogy ellenszolgáltatás nélkül használják fel szellemi termékeiket.
Carlo Rovelli (1956) olasz elméleti fizikus. Hazáján kívül az Egyesült Államokban is dolgozott, jelenleg Franciaországban él. Kutatói munkássága mellett küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Közérthető, szellemes stílusát Richard P. Feynmanéhoz szokták hasonlítani. Magyarul először a Hét rövid fizikalecke című kötete jelent meg 2016-ban, amely az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb olasz könyvsikere volt, több mint negyven nyelvre lefordították. Termékadatok Cím: Az idő rendje Fordító: Balázs István Oldalak száma: 248 Megjelenés: 2022. április 14. Kötés: Kartonált ISBN: 9789633559031 Méret: 178 mm x 110 mm
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Az idő rendje a fizikának egy olyan jelenségét tárgyalja, amely mindenkit érdekel: az időt. Az idő olyan rejtély, amelyről mindenkinek van személyes tapasztalata. A fizikusok számára is rejtély: ők az idő radikális átalakulásának lehettek szemtanúi Newtontól Einsteinig, a kvantummechanikáig, végül a hurok-kvantumgravitáció elméletéig, amelynek Carlo Rovelli az egyik legjelentősebb képviselője. Newton egyenleteiben mindig ott volt az idő, de mára eltűnt a fizika alapegyenleteiből. Múlt és jövő már nem egymás ellentettjei. A fizikának azt kell felszámolnia, amit mindenki hisz: hogy az egyetlen biztos pont a jelen. Carlo Rovelli, miközben e rendkívüli gondolattársítások közül három példát megvizsgál, betekintést ad a fizika múltjába, s elvezet odáig, ameddig az időről való jelen tudásunk elér: "a ma még nem ismert dolgok hatalmas, az éj sötétjébe burkolózó csillagóceánjáig. "
Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Természettudomány Maguk a "dolgok" is csak történések, még ha kissé egyhangúak is. Történések az újból porrá válás előtt. Mert előbb vagy utóbb nyilvánvalóan minden visszatér oda, ahonnan jött: elporlad. 105. oldal Ez az idő. Meghitt és bensőséges. Ellenállhatatlan ereje magával ragad. A másodpercek, órák, évek rohanása az élet felé lendít bennünket, majd a semmibe taszít... úgy lakunk benne, mint hal a vízben. Létünk időben való létezés. Az idő monoton éneke táplál bennünket, kitárja előttünk a világot, felzaklat, megrémiszt, elringat. 7. oldal A valóság gyakran más, mint aminek látszik: a Föld laposnak tűnik, pedig gömb alakú, s a látszat szerint a Nap kering az égen, pedig mi keringünk őkörülötte. 8. oldal Az emberek... most is, meg régen is, a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni. Arisztotelész (átvett idézet) 8. oldal Az a képesség, hogy valamit megértsünk, még mielőtt látnánk, a tudományos gondolkodás legfőbb vonása.
A könyv számomra igen érdekes elméletet fejtett ki, és egy kicsit sikerült jobban átéreznem, hogy nincsen idő, még ha a korábban írt ellentmondás miatt megértenem nem is igazán sikerült. Sajnos a stílusával több problémám is volt. A szerző néha nagyon irodalmias akar lenni, és a tudományos gondolatok véletlenszerűen ódákká változnak, amik arról szólnak, milyen szép a világ és milyen különleges az élet. Ezeket a részeket szívesen átléptem volna, de összességében azért nem nagyon zavaróak. Másrészt viszont úgy érzem, hogy a szerzőnek valóban van egy jó képe az időtlen világról, amit nem sikerült maradéktalanul átadnia. Túl gyorsan lép át dolgokon, túlságosan felületesen magyaráz (ha valaki nem járatos a relativitáselméletben, valószínűleg még kevésbé érti meg a dolgokat) – a témáról inkább egy 5-6x ilyen hosszú, alapos könyvet kellett volna írnia, hogy valóban átérezhesse az olvasó, amit mondani akar. Mindezek ellenére örülök, hogy olvastam.
A könyv azt ígéri, hogy segít megérteni, mit is jelent az, hogy a fizikai egyenleteinkben nincs szerepe az időnek, és hogy hogyan is képzelhetünk el egy idő nélküli világot. Az eredmény felemás. Egyrészt nem sokat segít, ha valakit azt mondja, hogy nincs idő, csak változás. Mert hát mi a változás, ha nem az, hogy a dolgok valamilyenek egy bizonyos időpontban és másmilyenek egy másikban? Márpedig ha a változás egy olyan fogalom, ami az időre épül, akkor ez meglehetősen körben forgó dolog. Másrészt viszont a könyv mégiscsak részletesen kifejt egy igen érdekes elképzelést arról, hogy mi is az idő és hogyan kell azt érteni, hogy nincsen. Röviden arról van szó, hogy a fizikai törvények időben oda-vissza alkalmazhatóak, nincs közöttük különbség. Az egyetlen kivétel a termodinamika második főtétele, ami azonban egy statisztikai jellegű dolog: sok-sok dolog együttes működéséről szól, és azt állítja, hogy a rendezetlenség folyamatosan növekszik köztük – egyszerűen azért, mert a dolgok véletlenszerűen változnak, és többféle "rendetlen" állapot van, mint rendezett.