250. évét ünnepli a szegedi piarista gimnázium – Emléktábla az SZTE Bolyai Intézete falán Jubileumi tanévnyitót tartottak szeptember 2-án: 250 éves a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium. Az ünnepségen Szabó Gábor, az SZTE rektora a középiskola és az egyetem összefonódásáról beszélt. A Szegedi Székesegyházban tartott szentmise után egy emléktáblát helyeztek el az Aradi vértanúk terén álló, a gimnáziumnak korábban otthont adó épület falán, melyben ma a szegedi egyetem Természettudományi és Informatikai Karának Bolyai Intézete működik, majd koszorút helyeztek el Sík Sándor piarista paptanár emléktáblájánál. Az SZTE rektora, Szabó Gábor köszöntő beszédében elmondta, reméli, hogy az egykori piarista iskolaépületnek jó gazdája a szegedi egyetem is. Emlékeztetett: sok minden összeköti a két intézményt, például azok a neves személyiségek, akik a gimnázium diákjai voltak, majd az egyetem professzoraivá váltak. Példaként említette Bibó Istvánt, Baróti Dezsőt, illetve Bálint Sándort a bölcsész- és társadalomtudományok területéről, illetve a természettudósok közül a Szegedi Biológiai Központot megalapító Straub F. Brunót, Grasselly Gyulát, Solymosi Frigyest és Ferenczy Lajost.
23. 5 °C július 12. kedd Izabella, Dalma Szeged Belföld Vélemény Világ Kultúra Sport Színes Programok YouTube 24 óra Szeged TV Szegedi Tükör Podcast Székely népdalok a Piarista Gimnázium Gálaestjén Koncerttel ünnepelte 9 éves alkotó munkáját a Dugonics András Piarista Gimnázium Népzenei Kamaraműhelye. A "Gyökerek" címet viselő gálaesten székelyföldi és albán népdalok mellett Küküllő-menti nóták is felcsendültek. A rendezvénynek az Alsóvárosi Kultúrház adott otthont. 2012. június 02. 20:21 Címlapon mutasd mind Új jegyeket vezet be az SZKT: az iskolás csoportokra éppúgy gondoltak, mint a home office-ban dolgozókra 2022. július 12. 10:02 Szegedi közgyűlése megszavazva Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester előterjesztését az eddig ismert, bevált jegyek mellett továbbiakat hagyott jóvá. Mire jók ezek az új, szeptembertől használható jegytípusok, kiknek éri meg váltani? Mint Kolombusz Amerikát, úgy foglalt egy, a Tiszán kialakult szigetet Cibakháza polgármestere 2022. 09:24 Kevesebb közmunkás lesz a falvakban szeptembertől 2022.
Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke beszédében azt emelte ki, hogy a piaristák háromszáz éves szegedi jelenléte elválaszthatatlan a város történelmétől, a rend szolgálata pedig felbecsülhetetlen érték. Szeged mindig újraéledő város volt – emlékeztetett a megnyitón Szakál Ádám piarista tartományfőnök, hozzátéve, hogy ilyen a szegedi piarista iskola is: helye, épülete folyamatosan változott, alakult a várossal. "A fennmaradt és most ki is állított tárgyak megerősítik identitásunkat, mert rólunk mesélnek" – fogalmazott Szakál Ádám. Kifejtette, a kiállításon bemutatott, muzeális értéket képviselő darabok egyszerre utalnak a piarista identitásra, Kalazanciusra, Szegedre, az iskolában nevelkedett és nevelkedő gyermekekre, egyben pedig a rend élethivatásáról is szólnak az iskolában, a tanulásban betöltött funkciójuk révén, ahogyan "megmutatkoznak a gyermekek és tanáraik közötti történetekben is". Koltai András, a kiállítás egyik kurátora elmondta, a tárlaton önmagukban is komoly esztétikai értékkel bíró tárgyakat igyekeztek kiállítani, amelyek azt is megmutatják, a tanítás mennyire hangsúlyos és fontos eleme a piaristák életének.
színes, magyar filmdráma, 142 perc András és Juli életük egy elkeseredett pillanatában találkoznak, amikor mindketten súlyos döntést hoztak, melynek következményeit egyedül képtelenek elviselni. András, a tehetséges, ám súlyosan drogfüggő programozó úgy dönt, hogy véget vet földi pályafutásának, míg Juli, a kezdő színésznő elhagyta férjét és ideiglenesen kislányát is, hogy átgondolja addigi életét. A két ember összeköltözik, és bezárkózik András lakásába, ahol a férfi sokadik elvonókúrájába kezd, Juli pedig türelemmel, szeretettel próbálja segíteni őt. Az ezt követő hetekben bejárják az emberi lét legmélyebb bugyrait, a félelem, s megalázottság, a testi és lelki szenvedés poklát. Felhő a gangesz felett videa. A gyógyulás reménye új lehetőségeket jelenthet a két ember életében. rendező: Dettre Gábor szereplők: Ternyák Zoltán (András) Tóth Ildikó (Juli) Sáfár Anikó (András anyja) Székely B. Miklós (Juli apja) Borbiczki Ferenc (Juli férje) Rajhona Ádám (orvos) Kovács Lajos (szomszéd) Monori Lili Pápai Erzsi
Tehetetlen, kilátástalan sodródás, alkoholizmus, agresszivitás és hatalomvágy teszi Andrásékat egymás és a többiek számára is elviselhetetlenné. A bezártság monotóniájában egymásra pergő napokban András elvonási tünetektől szenved, sokszor szinte elviselhetetlenül, Juli pedig aggódva, kétségbeesetten kapkodva, sokszor ügyetlenül, de mindig szeretettel próbál segíteni. Film: Bizalom (Dettre Gábor: Felhő a Gangesz felett) | Magyar Narancs. A gyógyulással új remények, tervek jelennek meg András és Juli életében. Elhatározzák, hogy közösen megvalósítják András régi álmát: elutaznak Indiába.
A történet másik vitatható pontja az indiai epizódok álomszerű, pszichedelikus színekben úszó, lassított bevágása. (Egyébként is az az érzésünk, a rendező túl gyakran él a lassítással, az érzelmi hatást fokozandó. ) Fontos eleme ez a filmnek, nem véletlenül került a címbe, ám valahogy fityeg rajta, talán azért, mert az általános és banális elvágyódáson kívül nincs igazán jelentése. Mintha Dettre nem bízott volna abban, hogy a két ember története önmagában is megáll. Ezért, hogy időnként kínosan csikorognak a dialógusok, Juli közhelyeket mond a férjének és a férjéről, s nem megoldott a gyerek figurája sem. Ez a legkevésbé hiteles pontja a cselekménynek: hogy a hősnő a gyerekét is ugyanolyan könnyedén hagyja maga mögött, mint a luxusvillát a luxusférjjel. A kislánynak amúgy kevés szerepe van a történetben, igazából kihagyható lett volna: időnkénti jelenléte nem indokolja azt a drámai súlyt, amellyel Juli választását szükségtelenül megterheli. Felhő a ganges felett teljes film magyarul. Pap Ferenc operatőr maradéktalanul dicsérhető azért a bravúrért, amellyel kihasználja a szűk tereket, követi a játszók váratlan, szeszélyes, olykor hisztérikus mozgását, s a külvárosi szegényvilág egyszerre valóságos és álomszerű bevilágításáért-megkomponálásáért is.