A zárt kalkuláció valójában a klasszikus tartós bérletnek felel meg: általában multicégek vagy olyan cégek veszik igénybe, ahol a büdzsé fix költségek mentén van meghatározva. Ez azt jelenti, hogy a bérbe vevő meghatározza aparamétereket, a bérbe adó meghatározza a havidíjat, a bérlő az adott idő alatt az autót használja, majd a futamidő végeztével az autót átadja és azt közösen átvizsgálják, hogy vannak-e rajta feljegyzendő sérülések. Innentől pedig a bérlőnek nincsen gondja az autóval, az értékesítés, a kockázat már a bérbeadó dolga. Az elszámolásos kalkulációt sokkal inkább a kis- és középvállalkozások veszik igénybe. Ez egy "baráti" konstrukció, ahol minden tételt és számot kibontanak a kalkuláció során, már a maradványértéket is meghatározzák a legelején. Gépkocsi tartós berlet . Ezt az összeget azért becsülik meg már az elején, mert az eszköz használatából származó kockázatokat a bérbe vevő viseli ebben az esetben, vagyis a futamidő végén az értékesítés közösen zajlik le. FONTOS: Ha végül az autót magasabb áron tudják eladni, mint a becsült érték (ami feltételezi, hogy a bérlő jó gazda volt, vigyázott a járműre) úgy a többlet visszajár, elszámolás történik.
A tartós bérlet igen kedvező konstrukció, a legnagyobb és legkisebb cégek egyaránt előszeretettel használják, de természetesen más és más módokon. A fő kérdés természetesen az, hogy a bérbe vevő mennyire jó gazda, és ennek megfelelően mennyire biztosan tudja előre megmondani azt, hogy az autó maradványértéke (e fogalmat is részletezzük a cikkben) mekkora lehet, ha a futamidő lejár. Kezdjük az elején a fogalmi tisztázást: kik vehetik egyáltalán igénybe a tartós bérletet? A tartós bérlet feltételei A tartós bérletnek feltétele, hogy legyen egy cégünk, ha ez teljesül, akkor 12 hónapnál hosszabb időtartammal számolhatunk. A tartós bérletet kizárólag cégek vehetik igénybe, de ezen felül is akad néhány feltétele a konstrukciónak. Az egyik, hogy a cégnek két lezárt évvel kell rendelkeznie, és persze az sem árt, ha ez a két év pozitív eredményt mutat, hiszen ez jó gazdálkodást mutat a cég részéről. Miért jó a tartós bérlet? Az ÁFA törvény 2012. január 1-jei módosításával lehetővé vált, hogy azok, akik tartós bérletbe adnak egy autót, a bruttó vételár kifizetése után az áfát visszaigényelhetik.
Könyv: GI-diéta (Dr. Fövényi József - Gyurcsáné Kondrát Ilona) Glikémiás index kony 2012 Könyv: GI-étrend (Dr. Susanna Holt) Glikémiás index könyv teljes film Glikémiás index könyv teljes film magyarul 50 – 70: zabpehely, kukorica, főtt rizs, barna kenyér, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé, csoki, chips, sárgadinnye, ananász, hamburger zsemle, mazsola, pattogatott kukorica. 30 – 50: tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, csonthéjas gyümölcsök, alma, spagetti, makaróni, tejszínes fagylaltok, lekvár. 30%: lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színes főzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom, meggy, grapefruit. 00 s CO 2 -kibocsátás: 44 g/km Gyári vegyes fogyasztás: 1, 9 l/100km Fogyasztás a használónál: 5, 7 l/100km Menetzaj Menetzaj 50 km/óránál: 54 dB(A) Menetzaj 90 km/óránál: 64 dB(A) Menetzaj 130 km/óránál: 66 dB(A) Nem mindegy mikor milyen gyors felszívódású szénhidrátot fogyasztunk. Befolyásolja a fizikai és szellemi teljesítőképességet és a testzsír százalékot is.
Ha hallottad a glikémiás index (GI) fogalmát, valószínűleg a cukorbetegséggel kapcsolatban említették meg. Mutatjuk, pontosan mit érdemes róla tudni. Mi a glikémiás index? A legalapvetőbb megfogalmazás szerint a glikémiás index azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan emeli meg egy adott étel a vércukorszintet. Az alapanyagokat 0 és 100 között osztályozzák. Minél kisebb a szám, annál több időre van szükség az adott anyag emésztéséhez és felszívódásához, így lassabban is emelkedik a vércukoszint. A GI 60-tól számít magasnak. Miért fontos a futóknak? Az ételek kiválasztásában lehet szerepe, hiszen a GI-t megvizsgálva megtudhatod, hogy mennyi feldolgozott szénhidrátot és cukrot tartalmaz egy alapanyag. A magasabb glikémiás indexű ételek (fehérliszt, cukor) általában bővelkednek feldolgozott szénhidrátokban és cukorban. A hatás kiegyenlíthető rostok fogyasztásával, hiszen csökkentik a felszívódás sebességét. A kulcs az, hogy az energiaszinted viszonylag stabilan maradjon, ennek alapján válassz szénhidrátokat.
A cukorbetegeknél a károsodott inzulin hatás miatt a GI-ből kevéssé lehetett következtetni a glikémiás válaszra. A megfelelő étrend összeállításában viszont a GI-nek és az alább ismertetendő glikémiás terhelésnek fontos szerepe van. Alacsony glikémiás indexű táplálkozás esetén a cukorbetegek hosszú távú vércukor háztartása jobban egyensúlyban van, kisebb az étkezések utáni vércukor szint-emelkedés. A glikémiás terhelés (GL) Walter Willett professzor, a Harvard Egyetem Közegészségtani Tanszéke Táplálkozástudományi Intézetének vezetője 1997-ben vezette be a glikémiás terhelés (glycemic load, továbbiakban GL) fogalmát. Míg a glikémiás index (GI) az adott élelmiszer szénhidrát tartalmára adott vércukor válasz alapján rangsorolja az élelmiszereket, addig a GL koncepciója – a GI mellett, valamint a GI régebbi kutatási eredményeire alapozva – az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét is figyelembe veszi. A glikémiás terhelés kiszámítása: GI × szénhidrát mennyiség [grammban]. A vércukor szint szempontjából kevéssé terhelő egy étel, ha a GL<10, közepesen terhelő, ha 11–19 közötti, s nagy a terhelés, ha a GL>20.