Lesznek, akiket a mű filozófiai rétege indít elmélyült gondolkodásra, míg másokat az újszerű látványvilág, a zene használata vagy a színészi játék ragad magával. Lesz, aki az Évával, a színről színre egyre öregedő Ádámmal vagy a Luciferrel átélt kalandokat, a megidézett történelmi korszakokat élvezi. Kihez az Úr, kihez az »ördög« érvei állnak majd közelebb. Lucifer is, az Úr is a teremtést és az embert szolgálja. Ha ezt elfogadjuk, megértjük, hogy a kétkedés a világ megismerésének éppen olyan fontos eszköze, mint a hit, a mese vagy a tudomány – olvasható az ajánlóban; és milyen igaz, amit írnak. A szünetben a nézők kivesézik a látottakat, én pedig érdeklődve hallgatom, hogy kinek melyik jelenet tetszett a legjobban. (Nekem azok a köztes jelenetek, amikor a maszkos Ádámok váltják egymást. ) Véleményemet nem sokan osztják, mintha egy húron pendülne a közönség ízlése: nincs mese, a csábító Lucifer viszi a prímet. Az első felvonás közel másfél óra hosszú, a második sem rövid, ám pillanatok alatt elszalad mindkét rész: a néző észre sem veszi, hogy több ezer évet átugrik az időben, mégis mintha egyre gyorsabban telne az idő.
Annak ellenére, hogy az előadást 14 éven felüli diákoknak ajánlják, a bemutató napján szinte ők voltak a legkevesebben. Míg a (kis)kamaszokból hiány volt, a felnőttek annál többen jöttek, rengeteg középkorú színházkedvelő volt kíváncsi Az ember tragédiájá ra. (Igaz, alsó tagozatos gyerekeket is lehetett látni a színházban. ) Nemcsak a nézők, de a szereplők is sokan vannak – a társulat hamar kitölti a szűkös helyet. Tudniillik, Az ember tragédiájá ban a színház összes színésze szerepel. Az előtérben megtörténik a Teremtés és a Bűnbeesés. Miben mutatkozik meg az interaktív feldolgozás? Nos, az említett történések után az Angyalok kara tessékeli be a nagyérdeműt a nézőtérre. Egyiptom. Athén. Róma. Konstantinápoly. Prága. Párizs. Prága második felvonás. London. Falanszter – a képzeletbeli időutazás évezredeket ölel át, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Az alkotók a szöveg hiteles tolmácsolása mellett arra törekszenek, hogy az újszerű színpadi megoldások, a digitális látványvilág és az interaktivitás révén minden korosztály maradandó élménnyel gazdagodjon, megtalálja a mű számára legfontosabb üzenetét.
Szinetár Mikós a Szőke Tiszán elköltött éjszakai vacsorák mellett a délelőttönkénti közös fürdőzésekre emlékezett – archív felvételekből be is vágtak néhány jellegzetes filmkockát a szegedi Tisza-partról régóta hiányzó legendás hajóról. Szinetár elmesélte, a Turandot-rendezésében például négyszázan léptek színpadra, és még egy eredeti kínai sárkányt is beszereztek, hogy igazán látványos lehessen a produkció. Az ország minden tájáról különbuszokkal és -vonatokkal özönlött az akkor még hétezer főt befogadó nézőtérre a közönség. Molnár Piroska Vámos László produkciójára, Az ember tragédiájára emlékezett, melyben főiskolásként statisztálva a főszerepeket alakító Gábor Miklóssal és Ruttkai Évával együtt laktak az Apáthy Kollégiumban. Múltidéző plakátok a Klauzál téren Negyven plakátból álló szabadtéri tárlat mutatja be a Klauzál téren a 90 éves Szegedi Szabadtéri Játékok történetét. – Három emberöltő alatt művészek és közreműködők tízezrei, nézők százezrei fordultak meg a Dóm téri színpadon és nézőtéren.
Nehezebben lehet felidegesíteni, kevésbé látja borúsnak a kialakult, ám nehézségekkel tarkított helyzeteket. Problémát lát, aminek megoldására többféle ötlete van. Jól tud másokkal együttműködni, nem vetélytársat, hanem partnert lát a körülötte élő emberekben. Mindenkihez van néhány jó szava, tud bátorítani, erőt adni, hiszen ő maga teli van energiával. Szívesen töltünk időt boldog emberek társaságában, hiszen sokat mosolyognak és keveset panaszkodnak. Összességében azt mondhatom, hogy igaz a címben szereplő megállapítás: a boldog ember nem bánt. Ha valaki támadó, szúrós, mogorva, az a saját életével elégedetlen. Az, aki minket bánt általában valamit irigyel tőlünk és az zavarja, hogy mi jól érezzük magunkat. Szeretné elvenni az örömünket. Egy dolgon azonban érdemes elgondolkodni, ha a másik boldogtalan lesz, az jobbá teszi a mi életünket? Ha valaki erre a kérdésre igennel felelne, az gondolja tovább. Ha a másiknak rossz és nekem ez jó, az valódi boldogság? Nem hiszem, az öröm és boldogság több ennél!
Ugyanakkor nem halogat, hanem cselekszik, amikor sorsa hívja. A boldog ember hagy másokat élni, elfogadja a szabad akaratot. Nem akar megmenteni senkit Önmagától. A saját világában él, önfeledten, saját maga hozzájárulásával... Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető:
Nincs rossz szándékom, nincs bennem rosszindulat, ezzel szemben mégis kapok rosszindulatú, bántó megjegyzéseket. Persze név nélkül általában, és persze sokszor úgy, hogy el sem olvassák amit írok, csak átfutják. Sokszor rosszul értelmezik az írást, és sokszor szó szerint hülyeségeket írnak. De a blogolás ezzel is együtt jár. El kell fogadni mindent, a negatív érzéseket, megjegyzéseket, és kritikát is. Én azt gondolom a negatív kritika jó. Kell az ellenvélemény, kell a más vélemény, de főleg kell a felismerés, hogy boldog ember nem bánt egy másikat. Csakis az, akinek hiányérzete van, akinek valami nem sikerül, aki irigy, aki nem találja helyét a világban. A boldog és elégedett ember nem bánt, pusztán megjegyez valamit. Így mindig megköszönöm a negatívumokat is, mert az is öröm ha olvasnak, még ha nem is tetszik mindenkinek.
Pedig a boldogtalanság nagy része sokszor saját gondolkodásunkból, viselkedésünkből, szokásainkból származik. A leggyakoribb és a legártalmasabb gondolatok, amelyek pusztítást okoznak a kis belső világunkban. A boldogtalan emberek, ennek ellenére, napi rendszereséggel követi el őket. A boldogtalan emberek rendszeres szokásai Tökéletességre törekszünk Sokan úgy gondoljuk a boldogság csak akkor jön el, ha az élet is tökéletes körülöttünk. Mindig a hibátlan magatartásra, a maximális eredményekre törekszünk és csalódottak leszünk, ha ez nem sikerül. Ha mindig úgy érezzük, hogy az amit csinálunk, nem elég jó, akkor az állandó bizonytalanságot szül és az önbecsülésünket is csorbítjuk vele. Negatív gondolataink vannak A boldogtalan emberek negatív gondolatai belülről jönnek, de sokat kapunk a környezetünkből is. Sokat számít, milyen emberekkel beszélgetünk, mit olvasunk, mit hallunk, látunk, mert ez mind nagy hatással van arra, hogyan gondolkozunk és hogyan érezzük magunkat. Kulcs a zárját 2 évad 5 Szennyvíz lefolyó rendszer kialakítása épületen bell labs Grohe wc tartály javító készlet barum-bravuris-195-55-r15
2022. június 27. Komment A mérgező emberek köztudottan nagyon negatívan befolyásolják a körülöttük élő emberek közérzetét. Arról kevés szó esik azonban, hogy bárkiből válhat mérgező ember, akár ha rosszul kezel egy lelki krízist, nem fogadja el az őt ért sérelmeket, tartósan negatív emberek társaságában van. A negatív emberek sok esetben észre sem veszik, hogy ők azok. Ha az alábbiakból több pont is igaz rád, lehetséges, hogy valamin változtatnod kellene. Részt veszel a pletykálásban A rosszindulatú pletykálás egy rettentő bántó és negatív tevékenység. Persze az érdekességeket az emberek továbbadják egymásnak, de ha ez csak a becsmérlés és a másik leminősítéséből áll és te ennek legtöbbször részese vagy, jobb, ha egy kicsit elgondolkozol az érem másik oldalán. Túl érzelmes vagy Ezt hajlamosak vagyunk keverni az érzékenységgel, de ez nem a megfelelő gondolat. Az érzelmek tárházába tartozik a düh, a harag, a csalódottság is és ezeket nem félsz megmutatni. Nem bánt ha valakihez ingerülten szólsz, mert éppen te dühös vagy.
Csak képzeld el fordított esetben neked hogyan esne. Inkább próbáld elfogadni embertársaidat, ne megítélni. Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!