A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság felvételt hirdet Kardoskút területi egységére állattenyésztési ügyintéző és mezőgazdasági felügyelő munkakör betöltésére. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság felvételt hirdet Kardoskút területi egységére állattenyésztési ügyintéző munkakör betöltésére. Feladatok: A KMNPI Sóstói Telepén lévő állatállomány tenyésztésének szakmai irányítása, mezőgazdasági tevékenység koordinálása. Feltétel: - szakirányú felsőfokú végzettség (kiemelten agrármérnök szakon szerzett felsőfokú végzettség), - B kategóriás járművezetői engedély. Előnyt jelent: - Állattenyésztésben és mezőgazdasági területen szerzett szakmai tapasztalat. Az illetmény és egyéb juttatások megállapítása a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény alapján történik. Kérjük, szakmai önéletrajzukat a e-mailcímre eljuttatni. A jelentkezés beérkezésének határideje: 2022. február 4. 13:30 A felhívással kapcsolatosan további információt Parczen Balázs osztályvezető nyújt, a 66/313-855-ös telefonszámon.
A Sebes-Körös, a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének legjelentősebb folyója, amely a folyamszabályozási munkák előtt a tájegység vízrajzának alapvető meghatározója, kiöntéseivel annak legfőbb éltetője volt. Erdélyben, a kalotaszegi dombvidéken eredő folyónk teljes hosszának bő negyedrésze (58, 6 km) a magyarországi szakasza, amely teljes hazai szakaszát tekintve Natura2000 terület. A Királyerdőt elhagyó folyó megcsendesedik, Élesd és Mezőtelegd települések között létesített energetikai célú tározókban megpihen, majd onnan szabályozottan - figyelembe véve a levonuló árhullámokat vagy éppen vízhiányos időszakokat - tovább kanyarog a Partiumban, eléri Nagyváradot, majd átlépi az országhatárt. Közigazgatásilag Körösszakál településhez, de földrajzilag Körösnagyharsány tőszomszédságában létesített fenékküszöbig, a duzzasztóig csendes folyású alföldi folyó képét mutatja. A fenékküszöb alatt azonban ismét gyors folyású, már-már hegyvidéki jellegű a folyásképe. Jellemzően a nyári vízállása sekély, vagy a tározónál történő szabályozás miatt olykor ingadozó.
A tó és a környező mély fekvésű laposok fészkelő madárfajai között meg kell említeni a fokozottan védett gulipánt, gólyatöcsöt és az egész Kárpát-medencében veszélyben lévő széki lilét. A bíbic, a piroslábú cankó és a nagy goda a környező gyepek tavaszi képétől elválaszthatatlan, a sáska, szöcske után kutató kék vércsével pedig gyakran találkozni a legelőkön. A Fehértó számára nemzetközi figyelmet jelent a tavaszi és őszi vonulások alkalmával megjelenő vízimadarak százezres tömege. A füves pusztán és a környező mezőgazdasági táblákon táplálkozó, és a tavon pihenő, illetve éjszakázó madárcsapatok felejthetetlen látványt nyújtanak a nemzeti parkba érkezők számára. A pihenő madarak nyugalmának megőrzése érdekében a Fehértóhoz csak a Pusztaközpont engedélyével, szakvezető kíséretében lehet eljutni. A Körös-Maros Nemzeti Park a racka és a cigája juh, valamint a magyar szürkemarha állományát a Fehértó szomszédságában található Sóstói-telepen helyezte el. A fontos génmegőrzés mellett a környező gyepek természetvédelmében is alapvető szerepet töltenek be a legelésző állatok.
A gyepterületek erőltetett művelésbe vonása, vagy a folyómenti ligeterdők idegenhonos fajokkal történő lecserélése szintén kedvezőtlenül hatottak. Ezért az elmúlt két és fél évtizedben mindvégig kiemelt figyelem kísérte e terültek helyreállítását. A jellemzően európai uniós pályázatok keretében, több milliárd forint értékben megvalósult élőhely-rehabilitációs beavatkozások révén számottevően javult a Körös-Maros Nemzeti Park állapota. A felszámolt árkok és csatornák hossza megközelíti a 200 kilométert, míg az őshonos fafajokkal történt erdőfelújítások és erdőtelepítések több, mint 600 hektárt tesznek ki. A Körös-Maros Nemzeti Park létrejötte nem volt előzmény nélküli: első területe 1966-ban került védelem alá, egy itteni nemzeti park megalapításának terve pedig már az 1980-as évek elején felmerült. Szerencsére a rendszerváltást követően a nemzeti parkok kijelölésének folyamata új lendületet kapott. A nemzeti park elsősorban helyi, ehhez a tájhoz erősen kötődő szakemberek, hivatásos és civil természetvédők, kutatók, egyetemi és főiskolai oktatók, muzeológusok kitartó és lelkiismeretes munkájának eredményeképp jöhetett létre 1997. január 16-án.
A táplálkozó helyért vívott harcban alulmaradt szereplő sokszor újra próbálkozik. Ekkor az üldözéses jelenet biztosan megismétlődik vagy az izgága rokontól kissé távolabb, új helyen próbálkozik a halászattal. Forrás:
A Hármas-Köröst igen markáns módon osztja ketté a békésszentandrási duzzasztó. A duzzasztáskor általában 4-4, 5 méter küszöbszintet adó vízlépcső a folyót egy szélesebb, mélyebb, lassabban mozgó felsővízre és egy meredek, magas partfalú, keskenyebb mederben siető alsóvízre választja. Ez a különbözőség a horgászatban leginkább a technikák alsó-, illetve felsővízhez való adoptálásában mutatkozik meg (szereléksúlyozás, etetési stratégiák, stb. ). A horgásztapasztalat kevés eltérést tart számon a halállomány általános alvízi-felvízi faji összetételét illetően, de egyes esetekben (időszakokban) ez jelentős különbséget mutathat az állománynagyságokban. Összességében azonban mindkét területről elmondható, hogy igazi nagyhalas víz, remek élőhelyi adottságokkal, ahol igazi vadvízi halak fogására lehet számítani manapság is.
Népmesék Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
Ágh István Virágosat álmodtam Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó virág voltam álmomban, édesanyám, te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál. Ezüst szókat írnék rendbe, ha a tollam szél fuvalma lenne. Arany szókat írnék sorba, nap sugára volna. De a tinta mélyén csupa-csupa kincs van: anyukámnak írtam, s tollamról a legszebb gyémánt szók peregtek! (Tótfalusi István fordítása) Mint vidám hal úgy ficánkol a sugár; a hó csorog... Ki az, aki reggel jókor bölcső felett mosolyog? S aki hosszú éjszakákat virraszt át türelmesen, s a nagybeteg kicsi fiának énekelget csendesen? Megy a tavasz. Nyár jön. S szinte még el sem múlott a láz: legelső lépéseinkre kinek a keze vigyáz? Olvad a hó s újra száll, hull majd a tavasz jő s újra tél - Ki az, ki nekünk hazáról a legelőször mesél? Könyvet olvas, nemhiába. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Edesanyam viragosat almodtam. S ha eljő az ideje, kisfiát az iskolába reggel ő vezeti be. Ott látom ülni csipkés ablakában. Édes sült alma-illat lengi át A kályháról a tiszta kis szobát.
Táncol kezén öt karcsú tű vidáman. Nagy ókulája kifelé tekint ű, Mert a kertajtó csattan odakint: S nekipirulva hógolyó-csatában, (Lármás kutyuskák, egy a más nyomában), Jönnek a lesett unokák. Mi van ma, mi van ma? Édesanyák napja, Pár szál virág a kezemben, Édesanyám kapja. Azt is azért adja, Aki szorongatja: Édesanyám, édesanyám Jó szívvel fogadja! Ültem ringó kis ladikon, úszott két szép rózsaszirom. Az egyik az anyué, a másik az apué, harmadika nincs. Kispajtások ünneplőben, Anyák napja van ma, Arcunk rájuk tündököljön, mint az aranyalma! Kolorline - Kazincbarcika - „Édesanyám, virágosat álmodtam…”. Kezünkben is rózsa, szívünkben is rózsa, így köszöntjük jó anyánkat hajnal kakas szóra. többi vers további versek Fotó: Frenk And Danielle Kaufmann - pixabay