Kafarnaum – A remény útja (Capharnaüm), rendező: Nadine Labaki, szereplők: Nadine Labaki, Zain Al Rafeea, libanoni dráma, 112 perc, 2018. (16) Túlélésre játszva A 2017-es Oscar-jelölt A sértés után itt a második libanoni film, ami bekerült a legjobb 5 közé. A helyszín ugyancsak a tárgyalóterem, de onnan kilépve a néző szeme előtt feltárul a vád minden bizonyítéka. Az élet a legjobb forgatókönyvíró, szokták mondani és lám, a kritika megírása előtt egy nappal olvastam arról, hogy valaki beperelte a szüleit a létezése miatt. Nem tudom, az illető látta-e a Kafarnaumot, melynek főszereplője, a 12 éves Zain is hasonlóan tesz. Kiszely József Lászlóné: A remény útja. Zaint ugyanis késeléssel vádolják, amiért több évnyi börtön vár rá, ő azonban teljesen váratlanul perbe fogja a szüleit, mert megszületett. Libanon 2016-ban nevezett először filmet Oscar-díj ra és A sértés 2017-ben ott is volt a legjobb idegen nyelvű film kategória 5 jelöltje között. Hogy a dolog mennyire nem volt egyszeri és megismételhetetlen, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez a film ugyancsak ott van az 5 legjobb között.
Tanúi lehetünk, hogyan ismerkedett meg Rahillel, az etióp illegális bevándorlónővel, aki még Zainnál is rosszabb körülmények között él. Zain úgy dönt, hogy Rahillel marad, és vigyáz annak kisbabájára, amíg a nő dolgozik. De nehéz sorsa vajon felhatalmazhatja őt, hogy a szülein számon kérje, amiérta világra hozták őt?
De nehéz sorsa vajon felhatalmazhatja őt, hogy a szülein számon kérje, amiérta világra hozták őt? Rendező: Nadine Labaki Forgatókönyv: Nadine Labaki, Jihad Hojeily, Michelle Keserwany Zene: Khaled Mouzanar Operatőr: Christopher Aoun Szereplők: Zain Al Rafeea, Yordanos Shiferaw, Haita 'Cedra' Izzam, Kawsar Al Haddad, Fadi Yousef, Nadine Labaki 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Forgalmazó: Mozinet
Forgatókönyv: Nadine Labaki, Jihad Hojeily, Michelle Keserwany Zene: Khaled Mouzanar Operatőr: Christopher Aoun Szereplők: Zain Al Rafeea, Yordanos Shiferaw, Haita 'Cedra' Izzam, Kawsar Al Haddad, Fadi Yousef, Nadine Labaki Nadine Labaki megindító filmje a 2019-es év egyik Oscar-esélyese volt a legjobb idegennyelvű alkotások kategóriájában, Cannes-ban 2018-ban pedig megkapta a zsűri díját, a közönség negyed órás álló ovációval fogadta a bemutatóján. A Kafarnaum főhőse a 12 éves libanoni kisfiú, Zain, aki bepereli a szüleit, amiért életet adtak neki. Azt gondolja, hogy apja és anyja nem alkalmasak szülőknek, felelőtlenül vállalnak gyerekeket: azt kéri a bíróságtól, hogy az ítélet ezt mondja ki, s ne lehessen több gyerekük. Kafarnaum – A remény útja – Budapesti Távmozi. A tárgyaláson megelevenedik egy olyan kisfiú élete, aki eddigi, rövid élete alatt több bölcsességre tett szert és több szeretetet adott, mint mások öregkorukig. Vallomásaiból követhetjük, miként szökött el otthonról, amikor nővérét szülei hozzáadták az egyik helyi bolttulajdonoshoz.
Ez az egyszerű kérdés alapjaiban változtatja meg az egész témát. Nem arról van szó, hogy a főszereplő kisfiú egy végtelenül tudatos állampolgár, aki élni szeretne demokratikus jogaival. Ami egyértelműen a siker záloga lehet ennél a filmnél, az a főszereplő kisfiú, Zain. Nem csak hogy gyönyörű gyereket találtak, de a szemeiben benne van minden fájdalom és minden harag, amit csak egy ilyen korú gyerek elviselni képes. A film egyébként tavaly Cannes-ban megkapta a zsűri díját, így a rendezőnő talán joggal bízhat az Oscarban is (az első arab nő lenne, aki Oscart kap), bár én egyelőre még mindig a Roma győzelmét tartom valószínűnek. Kafarnaum - A remény útja /Capharnaüm/ 2018. - Filmek. A Kafarnaum címén is lehet gondolkodni: bibliai település a Galileai tó partján, ahol Jézus elkezdte tanítását, munkásságát. De vajon miért ez a címe a filmnek? Számomra még rejtély. Mert ebben a filmben én nem láttam reményt, egyéb keresztény utalást… Ha valaki tudja, kérem írja meg kommentben. Pontszám: nagyon erős 7, 5 Ajánlom: azoknak, akiknek tetszett a Lion című film, de nem riadnak vissza a lassú történetvezetéstől és a sírástól sem.
– Az elmúlt év történései bizonyítják, hogy Európa népei közül először mi, magyarok ismertük fel a veszélyt, ami ma fenyegeti kontinensünk nemzeteit, a keresztény kultúrát. Ez nem véletlen. Mert a történelmünk már megtanított bennünket, magyarokat, hogy felismerjük a hódítás különböző formáit, ami napjainkban a modern népvándorlás, a migráció társadalmi – kulturális – gazdasági köntösében jelentkezik – fogalmazott Pécs alpolgármestere. Hozzátette: a magyarokat nem téveszti meg sem nyugat, sem kelet. "A mi iránytűnk: nemzeti létünk, szuverenitásunk. A remeny útja . Ez a mi erőnk és ez a mi önvédelmünk is, ha kell" – jelentette ki. Őri alpolgármester a megemlékezésen részt vevő fiatalokat is megszólította, amikor úgy fogalmazott: "Tegyük egyértelművé: azért dolgozunk, azért küzdünk, hogy a magyarság jövője a Kárpát-medencében, Európa szívében a megbékélésre, a nemzeti összefogásra épülve biztos legyen. Azért emlékezzünk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is megtanulják jövőnk hívószavait: egység és remény! "
A Szépművészeti Múzeum Esterházy Madonnája Fertőd–Eszterházán, az Esterházy-kastély dísztermében lesz látható: Raffaello Santi 1508-ban festett műalkotását június 16-án, szombaton, a múzeumok éjszakáján különleges kiállítás keretében tekinthetik meg a látogatók. A remekmű szombat este 8 órától vasárnap reggel 6 óráig "vendégeskedik" a kastélyban, majd visszaszállítják a Szépművészeti Múzeumba. Murányi Ildikó: Esterházy Madonna /Raffaello/ (meghosszabbítva: 3145209731) - Vatera.hu. A mű bemutatásához bíborszínű míves paraván készült és az egyedi installáció Raffaello más Madonna-ábrázolásait is felvillantja. Mielőtt feltárul az Esterházy Madonna, a látogatók egy úgynevezett felvezető kiállításon kapnak információkat a képről és annak művészettörténeti jelentőségéről. Az esemény fő támogatója:
Madonna Esterházy, Szene: Maria mit Christuskind und Johannes dem Täufer Madonna and Child with the Infant Saint John Művész Raffaello Sanzio (1508) Típus olaj, fatábla festmény Műfaj szakrális művészet Mozgalom érett reneszánsz Magasság 29 cm Szélesség 21, 5 cm Múzeum Szépművészeti Múzeum Gyűjtemény Reneszánsz képtár Település Budapest Anyag olajfesték tempera táblakép A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy Madonna témájú médiaállományokat. Az Eszterházy Madonna Raffaello Sanzio egy 1508-ra datált olajfestménye, a budapesti Szépművészeti Múzeum kincse. Története [ szerkesztés] Raffaello Firenzében tervvázlatot készített róla (az Uffiziben őrzik), majd Rómába érkezése után ott festette meg, 1508-ban. A festmény a művész egyik jelentős alkotása, amelyet nem fejezett be teljesen. Csak a Madonna alakját dolgozta ki. A kép elkészülte után 200 évig Itáliában, többek között XI. Kelemen pápa tulajdonában volt. Rómába látogat Raffaello Esterházy Madonnája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az egyházfő – a kép hátoldalán lévő feljegyzés szerint – 1720-ban odaajándékozta III.
Itt még az összegzésnek van ideje, s a Madonna testtartása – mintha kifejezetten az elődök előtti tisztelgés volna a szándék – egy csodált antik szobor (az úgynevezett Kuporgó Vénusz) Leonardo-féle parafrázisát fejleszti tovább. Leonardo eszméit valósítja meg az ideális gúla-formán alapuló mértani szerkezet is, mely mesterien irányítja a néző figyelmét a gyermek Keresztelő Szent János kezében tartott írástekercsre. Ha a kép befejezett volna, ezen állna János jövendölése Jézus megváltói szerepéről: "Íme, Isten báránya! Ő veszi el a világ bűneit". Esterházy madonna raffaello network. " A festmény, ha nem is Raffaello legnagyobb és leghíresebb műve, a Szépművészeti Múzeumból való 1983-as elrablását követően a leghíresebb lett. A képet végül 1984 januárjában a görögországi Panagia Tripiti kolostor kertjében elásva az olasz csendőrség találta meg. Bramante javaslatára II. Gyula pápa 1508-ban meghívta Rómába, ahol igen népszerű lett, a festők fejedelmének nevezték, számos nagy volumenű, csodálatos művet alkotott. Római Madonnái már azt mutatják: elhagyta korábbi művei szelíd derűjét, a mozgalmasságot és nagyságot emelte ki, ilyen az Alba Madonna, a Sixtusi Madonna és I. Ferenc Madonnája.
Ugyanitt található az I. Leó pápáról készült freskó, amint Róma kapui alól visszafordulásra készteti a hun királyt, Attilát és Szent Péter szabadulása a börtönből, a művész az alakok közé patrónusát, a pápát is megfestette. A Sala di Constantino freskói közül a Nagy Constantinus a milviusi hídnál aratott győzelmét bemutató képet még Raffaello vázlatai alapján készítették, a többi Giulio Romano műve. További műalkotásokról kattints a képre! Érett alkotói korszakában a freskók szereplőinek elosztása mindinkább mozgalmassá, drámai hatásúvá vált. A térképzet megteremtésében nemcsak a perspektivikus ábrázolás eredményeit, de a hideg és meleg színek észlelési különbségeiből adódó illuzórikus hatást is példátlan eredetiséggel alkalmazta. A világ hierarchikus, függőlegesen elképzelt rendjét az isteni szféra irányába mutató centrális, égi hatalom szolgálatába állította. Mitológiai és keresztény, humanista jelképek, különféle allegorikus tárgyak gazdagítják a realisztikusan aprólékos, hatalmas épületbelsőkben felbukkanó szereplők ábrázolását.