ÁKOS KONCERT 2022. szeptember 3. (szombat), 20. 00 – Tokaj Fesztiválkatlan Ákos 2022-ben országos turnéra indul, melynek egyik állomása szeptember 3-án a Tokaj Fesztiválkatlan lesz! Az ország egyik legnépszerűbb énekese a nagy slágerei mellett új dalokkal, ritkaságokkal és meglepetésekkel is készül! Ákos koncert 2022-bwn a Tokaji Fesztiválkatlanban - Jegyek itt!. Tokaji koncertje a nyár és a Katlan idei szezonjának nagyszabású záróeseménye lesz! Jegyárak és jegyvásárlás itt! JEGYVÁSÁRLÁS
Details Tavalyi első és nagysikerű Budapest Parkos koncertje után Ákos újra a legnagyobb szabadtéri fővárosi koncerthelyszín színpadán! Hazánk egyik legnépszerűbb előadójának 2021-es turnéja százezres nagyságú tömeget mozgatott meg, az idei évnek pedig új repertoárral, és a slágerek mellett igazi dalritkaságokkal vágott neki. A koncertek mellett viszont ezer más területen jeleskedett tavaly (is) Ákos: novelláskötetet jelentetett meg Ezt nem lehet megúszni címmel; leforgatta a kisjátékfilmjét (Záróvonal), emellett megírta és rögzítette egy új középlemez anyagát Az utolsó békeév címmel. A sokszínű előadó és 2021-ben háromszorosan is Petőfi-díjjal jutalmazott zenekara május 28-án tehát újra a Park színpadán! Az online jegyértékesítés során az alap jegyáron felül kezelési költség kerül felszámításra. Ákos koncert Tokajon - Jegyek itt! - 2022. szeptember 03. - jegyar.hu. Ez az online jegyvásárlás adminisztrációs díja a fogyasztó felé. A kezelési költség összegéről a jegyértékesítési felületen tájékozódhatsz. Lehetőség van a helyszíni jegypénztárakban (nyitvatartás:) és bizonyos Ticketportal jegyirodákban megvásárolni a jegyet, mely esetben ez a kezelési költség nem kerül felszámításra.
A nagybőgős Joëlle Léandre és a szaxofonos Akosh S. (Szelevényi Ákos) duója 2002-ben állt össze. Első közös fellépésük a győri Mediwave fesztiválon történt, konkrétan a színpadon találkoztak személyesen először: Ebből a találkozásból született első közös lemezük "Győr" címen. 2008-ban Párizsban látott napvilágot második albumuk "KOR" címmel és készülőben van a harmadik is. Minden koncertjük egyedi, hiszen teljesen improvizált, a másikkal való találkozásra, figyelemre és jelenlétre épül. Az Urániában rendezendő október 2-i koncerten részt vesz Ajtai Péter, a kortárs kreatív zene kiemelkedő fiatal nagybőgőse is. Joëlle Léandre 1951-ben született Aix-en-Provence-ban, nagybőgős előadóművésznő, zeneszerző és improvizátor. A klasszikus-kortárs zenében és a free jazzben egyaránt otthonosan mozgó nagybőgős megjárt olyan zenekarokat, mint a Pierre Boulez-féle Ensemble Intercontemporain, olyan zeneszerzők dedikáltak számára darabot, mint John Cage, és az improvizatív jazz olyan kulcsfiguráival játszott, mint Antony Braxton, Steve Lacy, George Lewis, Evan Parker, John Zorn.
Amennyiben az előadásra helyjegyek vannak, akkor választhat a helyek közül. Kattintson arra a székre, ahová jegyet szeretne vásárolni! Szabad helyek Foglalt helyek Ön által választott helyek Amennyiben kiválasztotta az Önnek megfelelő széket, kattintson a nézőtér alatt a "Kosárba" gombra! Ezt követően tudja kifizetni a jegyeket. Hasznos információk: E-Ticket információk A vásárlás részletes menete
Időpont: 2022. május 28. Helyszín: MKE–Profil Galéria Az MKE-Profil galéria és rendezvényterem tisztelettel meghívja Önt következő eseményére: Praesentia – Kerekasztal beszélgetés a Magyar Szentföld-templomról A beszélgetés az MKE Képzőművészet-elmélet szak egyik végzős hallgatói csoportjának, a Praesentia című diplomakiállításának kísérő eseménye, melyen a Magyar Szentföld-templom épülete kerül fókuszba. "Jelenlét, - latinul praesentia - a lét föltárulkozása a létezőkben, " mely kifejezi az anyagi világ és a transzcendens közötti ellentétet, ugyanakkor átjárhatóságot is biztosít közöttük. A ferences rend szentföldi körzete, a Szentföldi Ferences Kusztódia legfontosabb feladata - a hittérítés mellett - a szentföldi kegyhelyek megóvása, fenntartása, a zarándokok fogadása, a keresztény liturgia biztosítása az odaérkező hívők számára. Magyar Szentföld-templom _ fotók – KÉK | Városi Séták. A magyarországi Szentföld-mozgalom célja a szentföldi misszió népszerűsítése a hívek körében. A nemzetközi Szentföld-mozgalom Magyarországon is megerősödött az 1930-as években.
A félkész templom sorsa ezzel megpecsételődött. A környék kerítéseiben, épületeiben máig találhatunk az építkezésről lopott ajtókat, rácsokat és egyéb anyagokat. A szabad rablás során lényegében mindent lecsupaszítottak, de a későbbi funkciók sem segítették elő a torzón maradt épület megóvását vagy méltó hasznosítását. Magyar Szentföld-templom - Isten háta mögött | Magyar Narancs. Helyet kapott benne kis ideig traktorgyár, árvaház, de beatkoncertek helyszínéül is szolgált. Végül az 1942-ben már az épületbe hozott funkció vált jó időre teljessé, a Magyar Szentföld-templom a Fővárosi Levéltár raktáraként szolgált a hetvenes évek közepétől. 1979-ben készült egy nagyszabású terv, amely a levéltár központját is a Hűvösvölgybe helyezte volna, azonban Pomsár János és Péterfia Borbála épületéből nem lett semmi. Helyette a legsürgősebb állagvédelmi munkákat végezték el, valamint a nyitva álló kápolnákat lefalazták, és bennük további raktárhelyiségeket és irodákat alakítottak ki. A Fővárosi Levéltár Teve utcai épületének 2004. novemberi átadását követően kiköltözött az épületből, amelyre az egyház nem tartott igényt.
A harmincas években már Magyarországon is létezett Szentföldi Biztosi Hivatal, értelemszerűen egy ferences szerzetes, Majsai János Mór vezetésével. Magyar szentföld templom 1. Majsai többször is járt a palesztinai szent helyeken, és egy olyan templomot vizionált, amelyben egymás mellett sorakoznak a zarándokhelyek pontos másolatai. A rend Hűvösvölgyben vásárolt meg egy nagyobb telket, amelyen először egy kisebb rendház épült, emellett árvaházat és egy kisebb szentföldi múzeumot is berendeztek kitömött állatokkal, növényekkel, amelynek 1936-46 között mintegy kétszázezer látogatója volt, miután a hely máris zarándoklatok célpontja lett, pedig az elképzelt grandiózus templom megtervezésével Majsai csak 1937-ben bízta meg a kor magyarországi Bauhaus-építészetének legjelentősebb alkotóját, Molnár Farkast. Hogy a magyar katolikus egyház nem állt hadilábon az egyszerű, világos mértani alakzatokat vasbetonba öntő modernizmussal, Albertfalvától a Városmajoron és Pasaréten át Remetekertvárosig egy sor templom bizonyítja. A mából nézve mégsem mondható teljesen természetesnek, hogy 1937-ben, amikor már javában zajlottak a keresztény-nemzeti politikai kurzus apoteózisául szolgáló Szent István-év előkészületei, egy építészeti és szimbolikus értelemben is ekkora léptékű feladattal bízott meg egy egyházi vezető egy olyan építészt, aki addigra már többször is konfliktusba keveredett a rezsimmel.
A kiutazó csapat mindössze két tagból állt, az építészből, valamint egy ferences rendi középiskolai diákból, aki az arab vezető és Molnár közt tolmácsolt. Az expedíció gyakran lehetetlen körülmények közt volt kénytelen munkáját végezni. Az építészre legnagyobb hatással a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika volt. Az 1939 augusztusára elkészülő harmadik tervváltozaton ez már világosan látszik. Magyar szentföld templom ingyen. Molnár modernista eszközökkel bizánci hatásúvá változtatta az épület külső megjelenését, a belső tér megvilágítását pedig a kupola alatt körbefutó ablaksorral oldotta meg, amely módosításokkal a jeruzsálemi bazilikához hasonló élményt akart nyújtani. Maga a Szent Sír idézet is fontosabb helyre került, az eredeti elképzeléssel szemben nem a bal oldali kápolnák egyikében, hanem középen kapott helyet, vagyis főoltárrá vált. A kegyhelyek kialakításánál némileg érvényesülhetett Molnár modernista felfogása, amely szerint nem minden részletében másolták volna le őket, csupán a tér és formai élmény visszaadása lett volna a cél, az évszázadok során odakerült egyéb tárgyak elhagyásával.
2006. január 13. óta viszont a torzó műemléki védelem alatt áll. Jelen állás szerint az épület a Fővárosi Önkormányzat, míg a körülötte levő telekrészek a II. kerület tulajdonában vannak. Mindkét hivatal szabadulna tőlük, azonban a nehezen hasznosítható, félbehagyott műemlékre eleddig nem találtak vevőt, az jelenleg is kiadó. Budapesti Gazdaságfejlesztési Egyesület - Magyar Szentföld Templom. Hogy mennyiben tekinthető a Bauhaus egyik legnagyobb hazai képviselője művének, és mennyiben a szorult helyzetben levő építésznek diktált alkotásnak azt nehéz megválaszolni a történet szereplői nélkül. Azonban a terven egyértelműen látszik mindkét akarat megnyilvánulása. Molnár utolsó művének egyes megoldásaiban is érezni a korszak haladó szellemiségű megoldásait, ugyanakkor alig elképzelhető – bármiféle hatással is volt rá a jeruzsálemi templom – hogy a Bauhaus iskolájában tanult építész közvetlenül másolná egy középkori épület bejárati megoldását, még akkor sem, ha Szent Sír-bazilikáról van szó. Tovább Budapest,
Azóta üresen áll az épület, amelyen csak részleges állagmegóvási munkálatokat végeztek az elmúlt két évtizedben - de például a hátsó traktusának egy darabját az időközben végbement telekmegosztás következtében kellett lebontani, hogy elférjen a (most már nem működő) fűtőegységhez a tartálykocsi. A ferencesek nem igényelték vissza a félbemaradt templomot, amely azóta műemléki védelem alá került. Ez azonban lényegében lehetetlenné teszi az értékesítését, hiszen nem nagyon képzelhető el olyan funkció, amelyhez építészeti jellegének a megtartása mellett megérné felújítani. Állítólag rock-koncertet rendeztek már benne, hamarosan pedig Az elvarázsolt disznó című meseoperát adják az amúgy lezárt, üres és csonka épületben. Bp. II., Heinrich István u. 5-7., "Városi séták" a Kortárs Építészeti Központ () szervezésében, május 26.