Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2015. nov 9. 20:44 Brit filmes szerint kamu volt a holdra szállás Houston – 1969. július 21-e az emberiség történetének egyik fontos dátuma, ekkor lépett először a Holdra ugyanis Neil Armstrong űrhajós, mint az első ember. Feltéve, ha valóban járt a Holdon és nem egy hatalmas humbug része volt a legendás mondat, amely így hangzik: egy egy kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek. Az amerikai közvélemény-kutatások szerint a mai napig sokan állítják, hogy soha nem járt ember a Holdon, és a felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ezeket a teóriákat erősíti meg egy filmkészítő, Bart Sibrel (51), aki a világ legegyszerűbb módján magyarázza meg, hogy szerinte miért volt kamu ez az egész. Valóban járt ember a Holdon? /Fotók: Northfoto – Ha 1969-ben valóban landoltunk a Holdon, akkor az azóta eltelt 46 évben miért nem építettek már űrbázisokat rajta? Újabb bizonyíték került elő arról, hogy a Holdra szállás valóban kamu volt! – NAPI UFO. – tette fel a logikus kérdést a filmes a Daily Starnak.
A filmet a világ legtöbb országában 2022. február 3-án mutatják be, a magyar premierről egyelőre még nincs hír. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
A feldolgozott (vagy feldolgozásra váró) szövegek köre: • kötetek, • kötetben meg nem jelent folyóiratközlések, • (indokolt esetben) kéziratok, • (az életmű szempontjából fontos) műfordítások. A szövegek feldolgozása, szükség szerinti kritikai kiadás igényű javítása a tagokkal és/vagy az általuk megnevezett irodalmi szakértőkkel folyamatos együttműködésben zajlik. Ennek köszönhetően a honlapon publikált szövegek megbízható, az eredeti, nyomtatásban megjelent változatnál is pontosabb kiadást jelentenek. A tagok életrajza, bibliográfiája, másodlagos bibliográfiája, a róluk szóló digitalizált szövegek a szerzőkkel/irodalmi szakértőkkel való egyeztetés mellett kerülnek közreadásra és rendszeres frissítésre. A Digitális Irodalmi Akadémia története: 1998 tavaszán jött létre, küldetése a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével. Az Akadémia fenntartásával a kulturális kormányzat folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához.
Írások Takáts Gyulá ról; Pro Pannonia, Pécs, 2009 ( Pannónia könyvek) Félmúlt és jelen. Irodalmi tanulmányok; Napkút, Bp., 2010 (Kútfő bibliotéka) Türelmes emberi folyamat. Vázlat Lászlóffy Aladár ról; Napkút, Bp., 2012 (Káva téka) Világol tiszta fénye. Arany János szellemujja; összeáll. Csűrös Miklós, utószó Szörényi László; Nap, Bp., 2017 Díjai, kitüntetései [ szerkesztés] Az Oltványi-alapítvány díja (1990) az Év Könyve-jutalom (1995) Széchenyi professzor ösztöndíj (1997-2000) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 További információk [ szerkesztés] Életrajza a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Kortárs magyar írók Életrajza a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék honlapján Ki Kicsoda [ halott link] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 41969505 OSZK: 000000001467 NEKTÁR: 98304 PIM: PIM50541 LCCN: n80000695 ISNI: 0000 0000 7835 3819 SUDOC: 095341269 BNF: cb128879506
Az elmúlt években a DIA a Petőfi Irodalmi Múzeum folyamatosan gyarapodó "virtuális gyűjteményévé" alakult. A honlapon hozzáférhetővé vált a PIM táraiban őrzött festmények, fényképek, kéziratok, hanganyagok, egyéb dokumentumok jelentős része. A Múzeum a DIA révén maga is tekintélyes mennyiségű műtárggyal, irat- és képanyaggal, relikviával gazdagodott. Az Akadémia rendszeres programokkal gazdagítja a Múzeum kortárs rendezvényeinek kínálatát. Próbahozzáférés keretében érhető el nem