aukciósház Antikvá Kft. aukció dátuma 2021. 02. 28. 20:00 aukció címe Fair Partner ✔ Az 12. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok aukció kiállítás ideje Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján február 18. és 28. között lehet megtekinteni. aukció elérhetőségek +36 70 400 6600 | | aukció linkje 46. tétel Fekete István: Ballagó idő (Fekete Istvánné által dedikált példány) Budapest, 1970, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Zrínyí Nyomda), 452 p. + [3] p., ill. Szerző felesége által dedikált példány. Első kiadás. Ballagó Idő. Életrajzi regény. Írta: Fekete István. A címlapon a szerző feleségének, Fekete Istvánnénak tollal beírt dedikációja olvasható: Szeretettel: Fekete Istvánné. Bpest. 970. Fekete istván ballagó idf.com. XII. 3. ". Würtz Ádám szövegközti, fekete-fehér, feliratozatlan rajzaival illusztrált, valamint a kiadó egész oldalas könyvhirdetéseivel kiegészíett kiadás. A címlapképen Szalatnyay Józsefnek (Szigliget, 1967), a szerzőről készült grafikája látható.
Akcióink! Gyermekirodalom Ifjúsági irodalom Szépirodalom Irodalomtörténet Nyelvészet Szórakoztató irodalom Művészet Gasztronómia Otthon Hobbi, sport Vadászat Utazás Egészség Ezotéria Növények Állatok Mezőgazdaság Műszaki Természettudományok Történelem Vallás, filozófia Pszichológia, pedagógia, szociológia Néprajz, helytörténet Gazdaság, jog Idegen nyelv Lexikonok, kézikönyvek, albumok Régi könyvek Bakelit lemezek A logóra kattintva a Lazi Kiadó oldalára léphet! Júliusi akciónk! Fekete istván ballagó idole. 30% kedvezmény! tovább... Könyvek beadása árverésre! Beadási határidő... Reflexió(k) vagy "mélyfúrások"? 1 490 Ft De Vos, Rich Együttérző kapitalizmus 999 Ft László Endre Szíriusz kapitány és Corinta 890 Ft Támogató A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Hiba történt! A keresett oldal nem található!
Értékelés: 15 szavazatból A film kamaszodó filmhőse, Pisti Göllén, egy kis faluban tölti nyári szünidejét szüleivel és nagymamájával. Élénk a fantáziája: a padláson talált régi tárgyak, állatok beszélgetései, a nagymama és a szomszéd néni meséi alapján megelevenedik előtte családja ősi története, a betyárvilág is. Rádiószínház: Fekete István: Ballagó idő | MédiaKlikk. De miközben egyik csínyt követi el a másik után, az élet reális oldalát is kezdi megismerni. Először kóstolja meg a bort és a cigarettát, találkozik az öregség és a halál, s az első szerelem élményével. Mire a nyár véget ér, az ősök nem akarnak többé előbújni a ládából. Stáblista:
A város környékén, a Pripjaty folyó környéki mocsarakban jelentős harckocsi-hadműveletek folytak. A háború után a lakosság száma lassan növekedett, 1971-ben érte el a 10 000 főt. A város járási székhely lett, az elsősorban mező- és erdőgazdálkodásból élő Csernobili járás székhelye. Könyv: Aszódi Attila - Szatmáry Zoltán: Csernobil - Tények, okok, hiedelmek | Könyvmarket. A városban kórházat és folyami kikötőt létesítettek, valamint mezőgazdasági szakiskola is működött. A csernobili atomerőmű építkezéséhez kapcsolódóan komoly közműfejlesztések kezdődtek, elsősorban közutak, villamos távvezetékek és árvízvédelmi létesítmények épültek. A hetvenes évek közepétől Csernobil háttérbe szorult az erőmű alvóvárosaként felépített Pripjaty mögött. A járási központ továbbra is Csernobil maradt, de mint kis mezőváros nem tudott versenyezni a többszörös népességű "szocialista mintavárossal", ahol a közművek, illetve a városi intézmények és szolgáltatások minősége messze meghaladta a korabeli szovjet átlagot. A baleset és a mentesítés – a szovjet korszak vége [ szerkesztés] A csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset után a radioaktív sugárzás, illetve a nyitott reaktormaradvány közelsége miatt 1986. május 2-án döntötték el a város kb.
Csernobil a középkortól lakott terület, a 19. századtól fogva fontos közlekedési és kereskedelmi központ volt. A várost a tőle 15 kilométerre északra elhelyezkedő csernobili atomerőműben 1986. április 26-án a bekövetkezett reaktorbaleset tette világszerte ismertté. Történelem [ szerkesztés] Középkor, korai újkor [ szerkesztés] A település első írásos említése (Csornobil néven) 1193 -ból származik, ahol a Rosztiszlavics hercegek vadászterületeként említik. 1362 -től a Litván Nagyfejedelemséghez tartozott, majd 1569 -ben a lublini unió része lett. A 16–17. században a város a először Filon Kmita (későbbi nevén Kmita Czarnobylski) birtokába került, majd hozományként a Sapieha család birtoka lett. 1703 -tól a terület birtokosa a Chodkiewicz család. A település 1793 -ban lett az Orosz Birodalom része. 18–19. század [ szerkesztés] A 17. századtól nagy számban askenázi zsidók települtek a városba. A 19. század közepén költözött a városba Menáchem Náhum Tverszkij rabbi a csernobili hászidizmus alapítója, az első csernobili cádik.
A városban az utolsó jelentős nyilvános esemény az erőműbaleset felelőseinek bírósági tárgyalása volt, 1987. június 7. és 1987. július 27. között. Az önálló Ukrajna [ szerkesztés] A város 1991 -ben az önállóvá vált Ukrajna része lett. Az erőműbaleset következtében lezárt övezet területét - elsősorban politikai okokból - 554 km²-rel megnövelték az egykori Poleszjei járás Vilcsa és Poleszje környéki területeivel. A lezárt övezet igazgatása az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma hatáskörébe került. A zóna igazgatási központja Csernobil lett. A városban folyamatosan körülbelül 3500 ember dolgozik, akik ideiglenesen ott is laknak. A személyzet tizenöt napos váltásokban dolgozik, azaz 15 napot töltenek az övezetben, 15 napot az övezeten kívül. A városban működnek az átmenetileg ottlakó alkalmazottak számára szükséges szolgáltatások. A kitelepített övezetbe önként visszatelepült lakosság számára Csernobilban van az egyetlen bevásárlási lehetőség, illetve az övezeten belül itt található csak kórház és szakorvosi rendelő.