A 21. századi kihívásokra jól reagálva több szakmai digitális térkép található az intézet honlapján. Igen jól használható a laikus érdeklődők számára "Magyarország földtani atlasza", mely egy interaktív, igen sok információréteggel rendelkező térkép, ráadásul kétnyelvű (magyar-angol). Magyar úti atlasz magyar. Magyarország földtani atlasza A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet honlapján található digitális földtani atlasz Magyarország felszíni képződményit mutatja be. A legnagyobb felbontásban 1:200 000-es térkép jól zoomolható és a különféle kőzettípusok határozottan elkülönülnek a színezés miatt. Ha rátekintünk az országra a színek alapján is jól látható, hogy kőzettani értelemben középhegységeink jóval változatosabbak, mint az alföldi térszínek. A térkép menürendszerében rákereshetünk településekre, de fürdőkre és tanösvényekre is. A fürdők ásványi összetevőiről, vízhőmérsékletéről és honlapjukról is precíz információkat kaphatunk. A térképi szemléletet erősíti, hogy kedvünkre jelölhetünk egy-egy területet és azon belül kereshetjük az érdekességeket.
Magyar_Kálmán - Atlasz. Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2 - Online könyv rendelés - Kell1Könyv Webáruház Bencsik Péter, egyetemi adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszéke, illetve az ott működő Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Program oktatója. Fő kutatási területe Kelet-Közép-Európa, azon belül főleg Magyarország és Csehszlovákia jog- és politikatörténete, továbbá az államhatárok, határátkelések, utazási okmányok története. 1995-ben szerzett földrajz-történelem szakos tanári oklevelet a szegedi József Attila Tudományegyetemen, ahol a Kelet-Európa története speciális képzést is elvégezte. 2000-ben sikerrel védte meg doktori (PhD) disszertációját a Pécsi Tudományegyetemen. Magyarország Nemzeti Atlasza | Mi a nemzeti atlasz?. 2019-ben habilitált. Tudományos munkásságát Szegeden, egyetemi hallgatóként kezdte végezni Pándi Lajos docens Köztes-Európa története kutatócsoportjában. Doktori hallgatóként kezdte kutatni a dualizmus és a Horthy-korszak magyar úti okmányainak és határátkeléseinek történetét, majd OTKA posztdoktori ösztöndíjjal az 1945 és 1989 közötti korszakra is kiterjesztette vizsgálatait.
ISBN: 978-963-08-9999-4 Buda I. kötet, 1686-ig Írta és összeállította: Végh András Kartográfia: Kuczogi Zsuzsanna, Nagy Béla, Szemerey Anna Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszék, Archaeolingua Alapítvány, 2015. Magyar úti atlasz fordito. ISBN: 978-615-5341-22-9 Buda II. kötet (1686-1848) Írta és összeállította: Simon Katalin Szerkesztette: Szilágyi Magdolna Kartográfia: Faragó Imre, Nagy Béla, Szemerey Anna, Tolnai Katalin Budapest: Budapest Főváros Levéltára, MTA BTK Történettudományi Intézete, 2017. ISBN: 978-615-5635-07-6, ISSN: 2498-7166 Kőszeg Írta és összeállította: Bariska István, B. Benkhard Lilla, Ivicsics Péter, Kovács Viktória, Mentényi Klára, Söptei Imre és Szilágyi Magdolna közreműködésével Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézete, 2018. ISBN:978-963-419-130-1, ISSN: 2498-7166 Kecskemét Írta és összeállította: Sárosi Edit, Szilágyi Magdolna és Szilágyi Zsolt közreműködésével A történeti topográfiai adattárat összeállította: Sárosi Edit, Belicza György közreműködésével Kartográfia: Faragó Imre, Nagy Béla, Szemerey Anna Budapest–Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum, MTA BTK Történettudományi Intézete, 2018.
00 A Klepetalo busócsoport bemutatója a Széchenyi téri színpadon 16. 15 A Zora néptáncegyüttes gyermek csoportjának bemutatója a Széchenyi téri színpadon 16. 30 Táncház Darazsacz Istvánnal és a Glasovi Orkestarral a Széchenyi téri színpadon 17. 00 "Farsangi népszokások Dunán innen és Dunán túl – a mohácsi busójárás és a bajai maszkajárás című időszaki kiállítás megnyitója a Kanizsai Dorottya Múzeumban 17. 30 Táncház a Dunavkinje zenekarral a Széchenyi téri színpadon 18. 00 Táncház a busókkal – zenél Versendi Kovács József és növendékeinek zenekara a Széchenyi téri színpadon Február 25. (péntek) 10. Program - Mohácsi Busójárás 2022. 30 "Szívemben a Busójárás" című gyermekrajz pályázat megnyitója a Busóudvarban 10. 00 – 16. 00 Dudás konferencia hazai és nemzetközi szakemberek közreműködésével a Kanizsai Dorottya Múzeumban 14. 30-tól Néptánccsoportok, busócsoportok és zenekarok bemutatkozása a Széchenyi téri színpadon 14. 30-tól Néptánccsoportok, busócsoportok és zenekarok bemutatkozása a Deák téri Gasztroudvar színpadán 15.
Egy év kihagyás után, 2022-ben újra megrendezésre kerül hazánk legrégebben őrzött hagyományos eseménye, a Mohácsi Busójárás. A többi évhez hasonlóan, idén is színes programok várják a látogatókat, melyek közül a legnépszerűbb a farsangi felvonulás, a busó bemutatók és a látványfőzés. Kantavár utazási iroda | Mohácsi busójárás tartalmas programokkal 2022 - Magyarország - Dél-Magyarország. Az utóbbi programkínálat a mohácsi ízeket és hagyományokat mutatja be a vendégeknek ételkóstoló keretén belül. Emellett számos más program, például néptánccsoportok fellépése, busóálarc faragás, műhelylátogatások és máglyagyújtás teszi izgalmassá a 7 napos rendezvényt.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Mohácsi busójárás 2022 programok. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották.
A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.