Pontosan tisztában volt értékével, egyre magasabb gázsikat követelt, és a direktorok kénytelen-kelletlen mindig kötélnek álltak. A filmvásznon is emlékezetes alakításokat nyújtott, az 1910-es években némafilmekben játszotta első szerepeit. Egyik első filmszerepe Kolozsvárott A dolovai nábob leánya című produkcióhoz fűződött. Legnagyobb sikerét a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájban, a második és mindmáig egyik legnépszerűbb magyar hangosfilmben aratta. Az 1931-ben készült komédia talán még alkotói számára is váratlanul vonult be a filmtörténetbe, még az új évezredben is időről időre műsorukra tűzik a televíziós csatornák. Cukorbetegsége, amelyhez idővel szívritmuszavar is társult, az 1930-as évek elején jelentkezett. A Hyppolit, a lakáj úrhatnám Schneidernéje: Haraszti Mici | televizio.sk. Egyre gyakrabban szorult szanatóriumi kezelésre, egészségi állapotát csak súlyosbította önpusztító életmódja. A közönség mindebből semmit sem vett észre, mert Csortos a színpadon, a filmekben egyáltalán nem látszott betegnek. Utolsó filmjét, az 1944 őszén forgatott Egy pofon, egy csók című vígjátékot már csak halála után mutatták be.
Nagy kanállal falta az életet Csortos Gyula, aki a két világháború közötti időszak egyik legkedveltebb magyar színésze volt. Hosszú éveken át élvezte a fényűzést, végül mégis nincstelenül, elfeledve hunyt el. Bevonult a filmtörténelembe 1931 nyarán forgatták a hazánkban a második magyar hangosfilmet, amely igazi nagy sztárokat vonultatott fel: a Hyppolit, a lakáj a korszak három legendás színészének, Csortos Gyulának, Kabos Gyulának, valamint Jávor Pálnak jelzi a nevét, a történet alapját pedig nem más, mint Molière Az úrhatnám polgár című darabja szolgáltatja. A film máig a képernyőre szegezi sok ezer néző tekintetét, azt azonban kevesen tudják, hogy a hatalmas siker ellenére a főszereplő élete tragikus módon ért véget. Csortos Gyula alaposan kihasználta hírnevet, a népszerűségének köszönhetően pedig megtehette, hogy hedonista életet éljen, ám végül ez okozta a vesztét is. Hyppolit a lakáj teljes film 1931 inda videó. A részletekért olvass tovább a galériában! Csortos Gyula vándorszínészként kezdte a pályafutását, ám viszonylag hamar kitűnt a tehetségével, ezért 1907-ben lehetősége nyílt a Népszínházhoz, majd a Magyar Színházhoz szerződni.
A pedáns komornyik mellett további bonyodalmakat okoz Nagy András mérnök, aki szerelmes Terkába, ezért inkognitóban dolgozik a cégnél, hogy a főnök lánya közelében lehessen. Schneiderné azonban már kinézett Terkának egy "jó partit": Makátshoz, a jó családból származó udvarlóhoz akarja adni. A dolgok persze – ahogy egy jó vígjátékhoz illik – a végén szépen elrendeződnek, s otthon a nézők nagyrésze nevetve idézi fel a ma már klasszikus mondatot: "holnaptól a hagymát is hagymával eszem".
Ezúttal a Karinthy Színház jóvoltából a budapesti nézők 20 év után végre újra élvezhetik Schneider Mátyás és Hyppolit legendássá vált humoros párharcát, ezúttal Koltai Róbert, Galla Miklós, és Voith Ági főszereplésével. Átdolgozta: Vajda Anikó, Vajda Katalin Zene: Eisemann Mihály, Erős Csaba Rendező: Szőke István Díszlet: Húros Annamária Jelmez: Fekete Mária Koreográfus: Ullmann Krisztina Korrepetitor: Fekete Mari Asszisztens: Nagy István Dániel Művészeti vezető: Karinthy Márton Bemutató időpontja: 2011. január 28., Karinthy Színház
Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. Hyppolit, a lakáj - ingyenes előadás Sárrétudvariban. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek és aki nevetséges az hogyan lesz még nevetségesebb. Megosztás A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...
Ők azok, akiket a bosszú és mellette a legrosszabb emberi tulajdonságokból fakadó emberi cselekedetek ragadtak el, és akiket még elsiratni sem lehetett nyilvánosan. A gyászt a rettegés, az igazságtalanság számonkérését a megbélyegzéstől és a további borzalmaktól való félelem váltotta fel. Családok vesztek oda, mentek tönkre, települések tizedelődtek meg – mondta Pásztor Bálint, aki emlékeztetett arra, hogy Szabadkán 30 éve próbálják feltárni a történteket, s azonosítani a meggyilkolt emberek nevét. A rettegés foka | Magyar Nemzet. A kollektív bűnösség, mint fogalom megszüntetése is megtörtént, a tényfeltárás intézményesen zajlik, mert a múlt feltárása teremtheti meg azt a jelent, amelyben biztonságos jövő építhető. Pásztor Bálint köszönetet mondott a megemlékezőknek, s azoknak, akik lehetővé tették, hogy az emlékhely létrejöhessen, majd beszédét így zárta: - Nagyon sok évnek kellett eltelnie, hogy politikai tevékenységünk eredményeként a történelmi igazságtalanságot az ártatlanul kivégzettek azonosításával enyhítsük, hogy neveiket táblákra véshessük, hogy Szerbia és Magyarország államfői közös főhajtással vegyenek részt a vérengzések áldozatainak emlékműveinél.
A hivatalos ünnepség után gyertyagyújtásra került sor, a gödörben, a tömegsírok felett az emlékezők apró mécseseket helyeztek a fűbe néhány szál virág kíséretében.