Petkes József (Tasnád, 1928. február 4. – Létavértes, 2016. április 20. ) erdélyi magyar néprajzkutató, festőművész. 29 kapcsolatok: Akvarell, Ausztria, Berekfürdő, Bura László, Erdély, Február 4., Gyöngyösi Gábor, Hollandia, Kolozsvár, Létavértes, Lengyelország, Magyarok, Magyarország, Művészeti és Design Egyetem, Művelődés (folyóirat), Mohy Sándor, Moldvahosszúmező, Nagy Imre (festő), Németország, Oros (település), Románia, Svájc, Svédország, Szatmárnémeti, Szovjetunió, Szucsáva, Tasnád, 1928, 2016. Petkes József - Uniópédia. Akvarell Festés vízfestékkel és körecsettel Az akvarell (a francia aquarelle szóból) a vízfestés egy fajtája, vízben oldódó, áttetsző lazúrfestékkel nagyszemcsés, ún. Új!! : Petkes József és Akvarell · Többet látni » Ausztria Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: "keleti birodalom") közép-európai állam. Új!! : Petkes József és Ausztria · Többet látni » Berekfürdő Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi járásban.
Teljes Laux józsef Festőművész Szerző: Matits Ferenc 1950-54: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kádár Tibor, Nagy Imre, Mohi Sándor. 1954-58 között Moldvában, majd Tasnádon rajztanár. 1963-68 között Szatmárnémetiben tanított. Érdeklődése a szatmári terület néprajza felé fordult, kutatása kapcsán több mint száz néprajzi vonatkozású cikke jelent meg. 1986-ban áttelepült Magyarországra, és azóta Nyíregyházán él. A berekfürdői és abádszalóki alkotótelep művészeti vezetője. 1996-ban Tamás Györggyel Tongagerdén megszervezte az első svédországi magyar művésztelepet. Korábban olajképeket, portrékat is festett. Művészi munkásságának súlypontját vízfestményei adják, melyek többnyire természet- és tájélményeit adják vissza. Lírai pátosz, vibráló szín- és fényhatások jellemzik alkotásait. Irodalom BANNER Z. : Erdélyi magyar művészet a XX. században, Budapest, 1990 BANNER Z. -ÉLES CS. -ÚJVÁRY Z. : (kat. bev., Városi Galéria, Nyíregyháza, 1998). Erdély Művészetéért Alapítvány – VármegyE-Galéria » Művésztelepek-Berekfürdő. Festő, grafikus. Tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán és a bukaresti Képzőművészeti Akadémián végezte.
Ezen alkotók köréből többek között Kepes Ágnes kerámiaművész, Joseph Kádár, Rácz György, Fekete Borbála, Miskolczi László, Makláry Kálmán, Sándor Károly István, Gáti Tóth Gizella, D. Kovács Éva, Karlovics Tibor festőművész, illetve Szabó László és Kígyós Sándor szobrászművészek alkotásai kerültek gyűjteményünkbe. 2015-ben került a múzeum vagyonkezelésébe a 2008-ban elhunyt Rácz György képzőművész hagyatéka, benne 156 db, többségében háztartási (mángorló, falitéka, festett láda, pipák) tárgyat tartalmazó néprajzi egységgel. A szokásokhoz kapcsolódó tárgyak közül a csergetés tárgyai (kolomp, ostor stb. ) javarészt beleolvadnak a pásztorkodás tárgyaiba. A karácsonyi ünnepkör szokástárgyai (betlehem, angyaljelmez, csillag stb. ) hajdúdorogi és nyíradonyi gyűjtés. 2016-ban a Libagát és a Tokay utcák kereszteződésénél található, 1963-ban bezárt Soproni temető felszámolása során 100 db fejfával, 2 db fakereszttel és 5 db sírkővel gyarapodott a múzeum néprajzi gyűjteménye. Történeti gyűjtemény A múzeum történeti gyűjteménye több mint 5000 tárgyból áll.
Külön csoportot alkotnak a hímzett és festett zászlók, céhes emlékek, az oktatástörténet, a dalkultúra és a fürdő múltját idéző tárgyak, valamint a szoboszlói kötődésű jeles emberek emlékanyaga. A numizmatikai gyűjtemény fontosabb darabjai a város határában megtalált friesachi dénárok, és az erdélyi fejedelmek ezüsttallérjai. Képzőművészeti gyűjtemény Múzeumunk alapítása óta rendszeresen gyarapodik helyi és más kortárs alkotók munkáival. A képzőművészeti gyűjtemény gyarapítási stratégiájának fontos célja a helyi kötődésű művészek múzeumi reprezentálása. Ezen alkotók köréből többek között Kepes Ágnes kerámiaművész, Joseph Kádár, Rácz György, Fekete Borbála, Miskolczi László, Makláry Kálmán, Sándor Károly István, Gáti Tóth Gizella, D. Kovács Éva, Karlovics Tibor festőművész, illetve Szabó László és Kígyós Sándor szobrászművészek alkotásai kerültek gyűjteményünkbe. Gyűjtemények Néprajzi gyűjtemény A múzeum legnagyobb gyűjteménye a néprajzi gyűjtemény, amely közel 7500 műtárgyból áll. A múzeum első műtárgyai is a Dr. Juhász Imre gimnáziumi tanár (későbbi múzeumigazgató) és történelem szakkörösei által gyűjtött néprajzi tárgyak voltak.
A második világháború után Orosházán földműveléssel, kertészkedéssel foglalkozott. 1960-76 között a Petőfi Termelőszövetkezet kertésze volt. Nyugdíjazása után ismét festett. Orosházán 1981, 1982, 1984, 1988 és 2000 években volt kiállítása. 1985-ben, Budapesten Csáki-Maronyák Józseffel közösen állított ki. 1994. március 13-án hunyt el.
* Néri Szent Fülöp a "humoros szent". Szívesen komédiázott, nem egyszer megjátszotta a csodabogarat, sőt még a bolondot is. Ezt nemcsak azért tette, mert ilyen volt a természete, hanem inkább azért – állítják életrajzának írói – hogy megalázza magát. Ezzel csökkenteni akarta azt a nagy tiszteletet, amellyel az emberek hozzá közeledtek. Csak így tudta megvalósítani életcélját: "Istennek élni, s magunknak meghalni". Szentünk ebben fontos tanítást ad nekünk, akik hajszoljuk az emberek dicséretét, és magunkat mindig jónak, okosnak és tiszteletreméltónak tartjuk. De ha csak a magunk dicséretével vagyunk eltelve, hogyan várhatunk Istentől elismerést?! Néri Szent Fülöp (+video). Amikor Fülöp Rómában letelepedett, napjait utcai apostolkodásnak szentelte. Szeretett vidám beszélgetést kezdeményezni a csavargó ifjakkal, az apró üzletek tulajdonosaival és a szegény művészekkel. Szellemes és vicces, népies szavakkal kezdte, hogy azután - megnyílt szívük láttán - hirtelen megkérdezze: "Mikor szedjük össze bátorságunkat, hogy elkezdjünk igazi örömben, bűn nélkül élni?
A 80 éves Fülöp 1595. május 25-én reggel még bemutatta a szentmisét, majd másnap hajnalban meghalt. Szentté avatási eljárása már halála után két hónappal megkezdődött, 1622-ben Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel és Avilai Terézzel együtt avatták szentté. Ünnepét 1625-ben vették föl a római kalendáriumba május 26-ra, halála napjára. Néri Fülöpöt humora és vidám egyénisége rendkívül népszerűvé tették, de hevesen tiltakozott az ellen, hogy szentként tiszteljék. Néri Szent Fülöp – Wikipédia. Ennek megakadályozása, s önmaga megalázása érdekében igyekezett komolytalanul viselkedni, nem egyszer bolondozott, megjátszotta a csodabogarat. Számos anekdota maradt fenn róla, Goethe a "humoros szentnek" titulálta. Kedves alakját sok emberhez hozta közelebb a hazánkban is nagy sikerrel vetített Legyetek jók, ha tudtok című 1983-as olasz életrajzi film, amelynek színházi adaptációját Székesfehérváron mutatták be. Budapesten katolikus általános iskola viseli nevét, illetve a Flórián téren lévő szoborcsoport őrzi alakját, mint a földrengések ellen oltalmazó védőszentét.
Életéből számos anekdota maradt fenn: I; Egyszer, fiatal barátja sikeres tanulmányairól és ambícióiról számolt be neki. Fülöp akkor így szólt hozzá:,, Szerencsés ember, most tanulsz. Pár év múlva doktor leszel, és kezdesz pénzt keresni. Ügyvéd leszel és prelátus, és sok egyéb tisztséged is lesz. Boldog leszel, és már nem is fogsz mást kívánni. " Barátja már azt hitte, hogy Fülöp komolyan beszél. De akkor magához vonta, és ezt suttogta fülébe:,, És aztán…? " Ez a súlyos kérdés, később új irányt adott az ifjú életének. II; Róma közelében az egyik kolostorban volt egy apáca, aki nagy föltűnést keltett természetfölötti látomásaival és elragadtatásaival. A pápai hatóság Fülöpöt bízta meg, hogy járjon utána a dolognak. Fülöp egy esős napon, gyalogosan látogatta meg őt. Hívták az apácát, majd Fülöp anélkül, hogy köszöntötte volna, odanyújtotta neki sáros csizmáit, hogy húzza le. Az apáca visszahőkölt, és heves szavakkal tiltakozott a számára fölháborító kérés ellen. „Legyetek jók, ha egyáltalán tudtok” – Néri Fülöp, a humoros szent - Fidelio.hu. Akkor Fülöp nyugodtan fölállt:,, Már nem is fontos lehúzni!
Műfaját tekintve életrajzi film tehát A mennyországot választom, amely azonban olyan mennyiségben kapcsolódik az evangéliumok egy-egy szentenciájához vagy történetéhez. Külön fejezetet kap a tékozló fiú története vagy Jézus és Mária Magdolna kapcsolata, de előbukkan egy-egy részlet a filmből akkor is, ha azt mondom: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek" vagy ha azt: "Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. " 24 évvel a Legyetek jók, ha tudtok című film után 2010-ben készül el tehát Giacomo Campiotti filmje, amelyben a főszereplőt a nemzetközileg kevéssé ismert, Olaszországban azonban népszerű sorozatszínész, Gigi Proietti játsza, akinek filmográfiájában 70 tétel van. (Idehaza legtöbben Rocca parancsnokként, a hóbortos olasz csendőrként ismerik. ) Mindeközben komoly egyházkritikát is megfogalmaz a film: a XVI. századi szigorú egyházi előírásai nem tették még lehetővé, hogy egy lelkipásztor mindenkinek a saját élethelyzete szerinti gondoskodást adja, hogy szabadban gyóntasson, böjt és önostorozás nélkül az élet szépségére hívja fel a figyelmet, vagy hogy – horribile dictu – latinon kívül más nyelven is megszólaljon bárki is a pápa előtt.
A pap erre vitatkozni kezdett Istennel: "Uram, nem hiszem, hogy 12 órát engedsz úton lenni, hogy utána 30 percen belül meghaljak! " Az ereklyetartót a tenger felé a magasba tartva így kiáltott: "Szent Teréz, mutasd meg ki az erősebb, Te, vagy a tszunami! " Aztán csak vártak, vártak egy félórát, egy egészet, kettőt, hármat. Nem jött a cunami? De jött. Másnap itt Európában olvastuk, hogy még halottak is voltak. Mi történt? Megmagyarázhatatlan módon a cunami a sziget előtt pár kilométerrel szétvált balra és jobbra, és így megkímélte a szigetet. A meteorológusok is mondták, hogy ilyet még nem láttak. ( Köszönet Erikának, aki elküldte a tanúságtételt. )
Éles ellentét van Fülöp atya és Capurso bíboros között. Utóbbi kifogásolja, hogy Fülöp atya nem felszentelt helyen gyóntat, s a szabályokat is számon kéri rajta. XIII. Gergely is nehezményezi, hogy elvek nélkül oktatja a gyerekeket. Fülöp atya az evangélium szellemében válaszol: "Én csak egyet tehetek. Szeretem ezeket a gyerekeket, megértetem velük, hogy bár az arcuk maszatos, akkor is angyalok, és joguk van a mennyország egy szeletére… Az engedelmességhez kevés szabályra van igazán szükség. Én egyetlenegyet választottam: a könyörületét. " Capurso bíboros számára a Fülöp atya által felkarolt gyerekek "tolvajok, szajhák fattyai, arra sem méltók, hogy egy fogadó kapui nyíljanak meg előttük, nemhogy a mennyország kapui. " Fülöp atya azonban Krisztus szavainak a szellemében – "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek… Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot… Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket" (Mt 9, 12-13) – viselkedik, meglátva Istent a szegényekben, és vallja, hogy mindnyájan bűnösök vagyunk, kegyelemre szoruló lelkek.
Az eső zuhog, de ez nem hatja meg Félcipót. Pierotto az egész éjszakát a szabadban tölti, megfázik, a halálán van. Félcipó azonban Fülöp atyát vonja felelősségre emiatt. Fülöp atya hatalmas alázatról tesz tanúságot, egyetlen szempont vezérli, hogy megmentsék Pierotto életét. Azonnal ispotályba viszi őt, s a fiú, Fülöp atya imáinak a hatására meggyógyul. Az ispotályban paptársa, Persiano atya ápolja a zarándokokat és a betegeket, de a gyerekekkel nem találja a hangot, ehhez Fülöp atya közvetlen, vidám természete szükségeltetik. Szembesülve a szomorú valósággal, fölteszi a kérdést: "Ki érti ezt? A pápák városában, ahol annyi a templom, annyi a pap, mégsincs senki, aki törődne a gyerekekkel. " Ám amikor Persiano atya azt mondja: "De itt vagy te", Fülöp atya még mindig így válaszol: "Én nem tehetem. Hamarosan elmegyek az Indiákra. " Fülöp atya fokozatosan ismeri fel, hogy mi az ő valódi hivatása, így aztán amikor XIII. Gergely pápa felajánlja neki, elmehet az Indiákra, már visszautasítja ezt, mondván, hogy az ő helye itt van, a társadalom perifériájára sodródott gyerekek mellett.